Mi érdekel? Milyen témáról szeretnéd, ha információkat gyűjtenék, cikket írnék? A kérdés azután vetült fel bennem, hogy a minap írott hosszabb cikkre 11-en kattintottak, és én még azt hittem, hogy jó cikk volt. Szar volt? Túl hosszú?

Feeden keresztül igen sokan olvassák az oldalt, ezek szerint nem az ilyen jellegű posztok az érdekesek. De akkor mi? Ha egy kommentben elmondanátok a véleményeteket, azt megköszönném.

A magánkézben levő cégek által végzett profitorientált űrrepülésekről, fejlesztésekről manapság egyre több szó esik. Egyre többet lehet azonban a sikerek árnyoldalairól, az utasokra és közvetve a születőben lévő iparágra leselkedő kockázatokról is hallani. Vajon ugyanolyan balesetekkel terhes időszak elé nézünk, mint amikor az első utasszállító repülők bontogatták szárnyaikat?

Az AP hírügynökség jelentése szerint a következő, harmadik kínai űrrepülés alkalmával a három űrhajós közül kettő űrsétát fog tenni. A séta időtartama egyenlőre nem tudott, mint ahogy a repülés időpontja sem. Egyelőre azt megerősítették, hogy az Olimpia időpontja nem fogja befolyásolni azt.

Írja a space-travel.com. A dolog végülis nem meglepő, elvégre a bajkonuri központ (kép alább) Kazahsztánban van, és mostanában a Putyin alatti Oroszország külpolitikája miatt sok helyen feszült a légkör - ilyenkor egy ilyen kulcsfontosságú létesítménynek muszáj saját kézben lennie.


Bajkonur az emberes űrrepülések központja, de a pleszeck-i kozmodróm is kiveszi a részét az egyéb indításokból, ám mint az Oroszország nagy baja: Pleszeck messze fenn van északon, rakétát meg az egyenlítő körülről érdemes indítani. A tervezett helyszínt egyenlőre nem jelentették be, én a Fekete-tenger körüli területre tippelnék, mint esélyes helyszín.

Viharkárok

Soha nem okozott időjárás ekkora kárt az űrsiklóknak, mint a pár napja történt jégeső. Beszámolók szerint golflabdányi jégdarabokat hajigált a kilövőállás közelében lokalizált közel 100 km/h-ás széllel ébredő vihar. A hővédő csempék csupán felszíni sérüléseket, "szépséghibákat" szenvedtek, de a fő narancssárga tartály hővédőhabja komolyabban megsérült. Wayne Hale, a shuttle programigazgatója azt is elmondta, hogy ezen sérülések részletes kivizsgálásán felül az űrrepülő szárnyának belépőélét kell majd komlyabban megvizsgálni, mint kritikus elem. Itt van néhány kép a sérülésekről (forrás: NASA, Space.com):

 

Évekkel ezelőtt az USA kongresszusa megrendelt egy részletes jelentést a Nemzetközi Űrállomás helyzetéről, lehetséges jövőjéről. A kilátások nem túl fényesek. A NASA évről évre kevesebb pénzt kap, a Shuttle programot törlik. Becslések szerint a shuttle szállítmányok átszervezése mintegy egy milliárd dollárt emésztene fel, erre pedig nem jelenleg nincs keret. Az európai ATV és a megbízható orosz Progressz teherűrhajók ugyan rendelkezésre állnak, ezek azonban csak a szállítójárművek, a logisztika úgy látszik hatalmas teher a NASA-nak.

A jelentés által megjelölt lehetséges veszélyforrások is igen aggaszóak:


Félő, hogy előbb utóbb ezen veszélyek valamelyike beérik, és hiába relative biztonságos (1:10 az űrhajósok túlélési esélye), mégis 1:2-höz az esélye a jelentés szerint annak, hogy eltalálja valami az Állomást, és majdnem 1:10-hez taksálják a katasztrófa bekövetkezését 2009-ig.

Avagy Szojuz kikötő épül Francia-Guayanában, az ESA űrkikötőjében, az építkezést ma hivatalosan is megnyitottáa Jean-Jacques Dordain, az ESA főigazgatója, Yannick d'Escatha, a CNES (a francia űrkutatási ügynökség) elnöke, Jean-Yves Le Gall, az Arianespace főigazgatója és végre egy nem francia: Anatolij Perminov, a Roscosmos feje.

A tervek szerint 2009-ben képesek lesznek a Szojuzok a kourou-i kikötőből indulva kommunikációs műholdakat geostacionárius pályára vinni, illetve az európai Galileo műholdakat is ők szállítják majd. Elképzelhető, hogy bolygóközi műholdakat is indítanak majd. Az hatalmas teherbírású Ariane 5 és a kis Vega közé tökéletesen illeszkedő Szojuz kiegészíti majd az ESA hordozórakéta arzenálját, így az Arianespace által vezetett indítóállás gyakorlatilag bármilyen rakományt kezelni tud majd.

Érdekes híreket fújt erre a szél: a Rocketplane Kistler hawaii űrkikötő ötletét dédelgeti. A cégről eddig nem sokat lehetett hallani, tavaly egyesült a Kistler Aerospace és a Rocketplane Limited, egy  társaság Oklahoma államban. A csapatban Kistlerék tűnnek a profibbnak, állításuk szerint K-1 (balra) nevű újrafelhasználható rakétájuk már 75%-os készültségen áll, és tovább csiszolgatják. Egyik céljuk, hogy (természetesen olcsó) ISS transzportokat vállaljanak, amiért a NASA-tól korábban támogatást is kaptak. A Rocketplane Limited egy kizárólag űrturizmusra alakult cég, a legjobban a következő idézet mutatja őket be:

Rocketplane Limited, Inc. (RLI) was founded in 2001 as an Oklahoma Corporation as the successor company to Pioneer Rocketplane - with a vision to be a driving force in the future of commercial space flight. Rocketplane opened its first office in Oklahoma City, Oklahoma in May 2004. In less than two years, RLI has grown to over fifty highly-skilled employees, three facilities in operation or under development, and is well underway in developing their first vehicle, the XP suborbital spaceplane, which will begin test flights in early 2007.

Gyakorlatilag eddig semmit sem csináltak, az XP szuborbitális csodajárművüket fejlesztenék, ha lenne rá keret. A NASA szűkös keretei ellenére a COTS verseny keretében adott nekik kb 200 millió dollárt (meg is érne egy misét a dolog), de ez a K-1 csodarakéta befejezéséhez fog kelleni. (a verseny 500 milliós keretének nagyobb felét a hihetetlen lúzer SpaceX kapta, ismét egy döbbenetes húzás a NASA-tól, mert felesleges pénzük aztán egyre kevesebb van).

Tudományos újságírónak, fordítónak lenni úgy látom nem jelent sokmindent. Nézzük ezt az indexen megjelent cikket például. Bár a letisztult, egyszerű fogalmazás híve vagyok, a három mondatos bevezető

Kétszázötven kilométerre haladt el a Rosetta európai ûrszonda a Marstól. A kutatásban magyarok is részt vesznek. A szonda végcélja egy üstökös.

kicsit ledöbbentett. Az általános iskolás olvasókönyv ehhez képest miniszterelnöki beszéd kézirata. Mondatvégénleviszemahangsúlyt. Kicsit röhögtem, aztán úgy döntöttem ezt muszáj írásban is megtennem.

Ennél azért fontosabb, és érdekesebb, hogy a Mars mellett elhaladva a Rosetta csodaszép felvételeket is készített, amin többek között magaslégköri felhőt lehet kivenni:

Ifj. Simonyi Károly (remélem nem sértődik meg, ha így írom a nevét, tényleg nem tudom hogy lenne a helyes) felpróbálta az űrruháját, nyomásteszteket végeztek. A tesztet nagyon érdekesnek írta le a blogján, mindenkinek ajánlom, hogy olvassa el, jó olvasmány. Rövid Olaszországi kitérője után újra Csillagvárosban van, ahol a repülésére készül. Nemrégiben járt Magyarországon, de bár a MANT ígérgetett valami szervezett találkozófélét, végül a KFKI-t látogatta meg, ami egyébként a hazai űreszközépítés egyik fellegvára.

Viktor Remishevsky az Orosz Űrkutatási Ügynökség abbéli reményeit és várakozásait fejezte ki, hogy a januárban balesetet szenvedett Sea Launch rakétaindítókomplexum még idén újra munkaképes lesz. A balesetről itt a Cydonián is megjelent pár hír. Az 1995-ben alapított céget egy nemzetközi társaság alkotja: tulajdonosai a Boeing, az norvég oslo-i székhelyű Kvarner ASA, az ukrán dnyepropetrovszki SDO Yuzhnoye/PO Yuzhmash és az moszkvai RSC-Energia.

Megkezdőtött az Atlantis űrrepülőgép próbavisszaszámlálása. A start tervezett időpontja március 15, amikoris az STS-117 a Nemzetközi Űrállomásra visz egy építőelemet, és a legénység visszacsévél egy napelempárt, hogy egy újat állítson üzembe.

A Bigelow Aerospace főnöke, Robert Bigelow megerősítette, hogy tárgyalásokat folytatnak a NASA-val holdi telepek elkészítésére. Mint ismeretes a Bigelow Aerospace űrállomásban utazik - Genesis I modulja jelenleg is a Föld körül kering, a következő próbamodult, a Genesis II-t valamikor 2007 első felében tervezik felküldeni. Azonban ez lehet, hogy még változik, a tervezett Dnyepr hordozórakétájával problémák voltak (nemrég felrobbant egy), így a kivizsgálástól függően módosul az indítás időpontja.