K2, alaptábor
2013.11.30. 12:43
Egyre inkább körvonalazódik, mit lehet kezdeni a Kepler űrtávcsővel, most, hogy csak két lendkereke maradt működőképes. Az már biztos, hogy az eredeti területet nem fogja tovább észlelni, hanem némileg változni fog a munkamódszere. A harmadik lendkerék hiánya miatt a Nap sugárnyomása elforgatja az egész űreszközt, ezért olyan pozíciót kellett neki találni, ahol ki tudja egyensúlyozni ezt a hatást. Emellett az sem árt, ha hosszabb időn át ugyanazt is látná az égboltból.
Az sem mindegy, hogy a távcső bal- és jobboldalát hogy süti a nap. A teljes infografikáért klikk a képre!
Az új, egyszerűen K2-nek elnevezett küldetés az Ekliptika, vagyis a Föld pályasíkja mentén fog vizsgálódni. (A kettes szám jelen esetben nem csak a 2.0-ás programra, hanem a két lendkerékre is utal.) Apró bökkenő, hogy a Napot is e mentén látjuk az égen egy év alatt körbejárni: emiatt a Kepler csak kb. 83 napig tud egy adott égterületet megfigyelni. A kezdő időpont az, mikor már kellő napfényt tudnak a napelemek gyűjteni ferdén hátulról, a záró pedig, mikor ferdén elölről már közel kerül a látómezőhöz a Nap, és problémás lesz a távcső belsejébe jutó szórt fény. Azért fog egyébként fenékkel előre repülni, mert ellenkező esetben felénk nézne, és az igen fényes Föld ide-oda szambázna a látómezőben.
Persze a Kepler továbbra sem lesz képes az egész, 96 megapixelt lefedő felvételeket elmenteni, továbbra is csak kiválaszott csillagok képeit fogja rögzíteni. Ehhez pedig ki kell választani azokat a csillagokat, látómezőnként 10-20 ezret, amik leginkább érdeklik a kutatókat. Minket többek között az RR Lyrae típusú csillagok érdekelnek, így ezekre koncentráltunk. Elsőként a Simbadot túrtuk fel. A Simbad a csillagászok egyik fő információforrása: hatalmas mennyiségű égitest adatai, mérései, bibliográfiája előkereshető vele. Persze a Simbad messze nem teljes. Szerencsére az RR Lyrae csillagok fényváltozása meglehetősen jellegzetes, így automata pipeline-okkal is viszonylag könnyen kiszűrhetőek. példának okáért a kisbolygókat kereső Catalina Sky Survey és LINEAR programok felvételeiről is rengeteget katalogizáltak. Összességében olyan hatezer detektálást gyűjtöttem össze, de ezek közül még ki kell szűrni azt a néhány száz csillagot, amik több katalógusban is felbukkannak.
Ismert RR Lyrae csillagok az ekliptika-menti tíz fokos sávban, ebből lehet majd válogatni. A két lyuk az a terület, ahol a Tejút sávja metszi az Ekliptikát: ezeket a kisbolygókereső programok elkerülik, mert túl sűrűn vannak a csillagok. A nagy, sűrű háromszög az OGLE projekt által vizsgált égrész a Tejút központi dudora irányában: a mikrolencsézés kereséséhez nekik pont, hogy nagyon sűrű háttér kell.
A K2 célpontlistáján a többi munkacsoport, exobolygósok, kettőscsillagosok, galaxisokban és másokban érdekelt kutatók is csiszolják. Persze a megadott égitesteknek csak egy kis részét fogja ténylegesen megmérni az űrtávcső, sokakat felvillanyozott a lehetőség, hogy olyan égitestek is beleeshetnek majd a szórásba, amik az eredeti mezőről egyszerűen hiányoztak.
Ezekkel viszont még csak az alaptábort állítjuk fel, a csúcstámadás csak később, tavasszal jön, mikor a K2-t a NASA asztrofizikai programjainak felülvizsgálata (Senior Review) értékeli. Itt dől el, hogy mire jut majd pénz a következő két évben és mire nem. Mivel a költségvetés szűkös, ezért nagy versenyre számítunk. A K2 csúcstámadása sokkal inkább a Senior Review lesz, mint a távcső tényleges működésre bírása. Sőt, még akkor is gazdagabbak leszünk pár hétnyi adattal, ha nem fogadják el végül, mert az üzemeltetők pár hétre való tesztmérést a K2 üzemmódban addigra már elvégeznek. Az első eredmények pedig bíztatóak!
A K2 első fénye: egy standard hoszúságú, 30 perces expozíció a Nyilas csillagkép egy részéről. A minőségbeli eltérés kevesebb, mint 5% az eredeti üzemmódhoz képest.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.01.09. 23:38:42
most akkor goorge cloones elszállt volna vagy nem, amikor elvágja a kötelet? na? tudod a választ?
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2014.01.09. 23:41:12
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.01.10. 10:59:34
súlytalanságban a centrifugális erőt én nem gondolnám olyan hatalmasnak és áthidalhatatlannak. tehát simán visszahúzhatta volna egy kicsit szandra.
és még élhetne dzsorzdsi.
sokkal durvább? hogy mindig ugyanoda jön vissza a törött alkatrész?
más: most olvastam nemrég hogy a kármán-vonal átlépéséhez el kell érni az első kozmikus sebességet (7,9 km/s) a fennmaradáshoz.
ez akkor 30 000 km/h-s sebesség? ez igaz?
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2014.01.10. 11:25:41
A törmelékkel az a gond, hogy vagy olyasvalami volt, ami azonos pályán kering az ISS-sel (magasságra, pályahajlás, minden), ezt a valóságban érthető okokból mindenki elkerüli, vagy más pályáról sokkal nagyobb térrészbe kellett volna szétszóródnia, akkor meg nagyon ritkának kellett volna lennie.
A két legdurvább eltérés: az egymástól _folyamatosan_ pár száz km-re keringő Hubble, ISS és Tiangong. Valójában teljesen más pályákon keringenek, ezért pl a Hubble javítás idején az űrsikló sem tudott volna lejutni az ISS-hez, nem volt annyi üzemanyaga.
A legcsúnyább számomra az volt, hogy Sandra a Szojuznak beállította a célkeresztjébe a Tiangongot, begyújotta a fékezőrakétákat, és odavitorlázott. Ilyet az amerikaiak próbáltak az első Gemini repüléseken, és marhára nem jött be. Ha adsz egy kövér gázt előre, kijjebb mászol a Föld gravitációs teréből. Folyomány: magasabb pályára jutsz, ott kisebb lesz a keringési sebességed (a'la Kepler-törvények), és szépen lemaradsz. Ez volt az égi mechanikai paradoxon. A legegyszerűbb módszer a randevúra, (ha a pályasík már megegyezik), hogy lefékezve alacsonyabb pályán utoléri a célpontot, majd a közvetlen közelében visszaemelkedik azonos magasságra.
Ja meg hogy egyszer sem jutott eszébe rákötni magát hevederrel a vezetősínekre. Vagy hogy 1-2 perc alatt ki-be bújt mindenféle szkafanderekbe. De nem kell túlspilázni, ez csak egy film.
De ha nagyon izgat a téma: Retconning Gravity
planet4589.org/space/jsr/gravity.html
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2014.01.13. 10:05:37
A nehezebb ügy, ha ott is akarsz maradni. Ehhez a feljutás _után_ el kell érned a keringési sebességet, ami minimum 8 km/s. Épp ezért a rakéták is sokkal többet gyorsulnak oldalirányban, mint amit a felfelé menéssel töltenek. Az energiaigény kb 50-szeres. (Mármint fix tömeg esetében, ezért olyan fasza dolog a többfokozatú rakéta, sokkal kisebb tömeg marad a végére, csak annak kell átlépni a 8 km/s-et.)
Mindez rajzokkal megtámogatva: what-if.xkcd.com/58/