A Virgin Galactic készülő űrugrójáról, szuborbitális űrrepülőgépéről készülő fotót dobott fel a netre a flightglobal blog.

Még több kép a készülő gépről itt. A SpaceShipTwo a Scaled Composit SpaceShipOne űrhajója alapján készül a Mohave sivatagban. Célja turisták eljuttatása a világűrbe (gyk. 100km-rel a földfelszín fölötti térbe). Úgy tűnik a cégnek elég jó a marketingje, az elővételben mintegy 100k dollárért árult jegyek fogyatkozóban vannak (ha ugyan el nem fogytak azóta, hogy legutóbb hallottam róla).

A Virgin több, saját űrrepülőtérre tervez leszállni, főhadiszálásnak az Új Mexikóban épülő Spaceport America-t (fantáziadús név 2 (hol a hashmark mac-en?)), az ausztrál woomera-i repteret valamint a svéd kirunai űrkikötőt kívánják használni.

tipp by engadget

ps.: jelen írás a Virgin halál lassú internetén keresztül készült, sok szenvedés árán.

Újra bizonyított Európa első önjáró teherűrhajója, az Automated Transfer Vehicle (ATV). A Jules Verne elnevezésű példány már egy ideje az ISS-nél van, kedden sor került az első nyugati űrhajó általi üzemanyag utántöltésre (by esa.intl: "Jules Verne becomes the first western spaceship to succeed in refuelling another space infrastructure in orbit"). Az ATV ugyanis kb 800 kg hajtóanyagot töltött át az állomásra.

A feltöltés sikeres volt, és az űrsétára készülő legénység beavatkozása nélkül zajlott. Az ATV egyébként a Progressz orosz teherhajóval megegyező mennyiségű üzemanyagot tud az állomásra juttatni, és ezzel a manőverrel bebizonyította, hogy képes lenne teljesen kiváltani orosz megfelelőjét.

A feltöltésen kívül még egy nagyon fontos szerepben kellett az ATV-nek bizonyítania: az űrállomás magasabb pályára állítását. Nem tudom mennyire ismert, hogy bár az ISS a légkörön Kármán-féle határán kívül kering mintegy 400 km-en, de még itt is jelentékeny a légköri súrlódás, így időről időre fel kell az állomást gyorsítani, ezzel magasabb pályára helyezni. Ezt általában a Space Shuttle, Progressz űrhajó, vagy az orosz modulon található meghajtóegységgel végzik. A súrlódás miatt naponta kb 100 m-rel kerül lejjebb az állomás.

Április óta másodszor került erre sor: az ATV négy főhajtóművéből kettő rendkívül precízen 20 perc alatt 7 km-el magasabb pályára állította az állomást, mindezt az űrhajósok beavatkozása nélkül.

Cydonia reboot...

Kávé: check. új desktop pc: check. Skócia, Edinburgh: check. FF3: check.

Bloghu support üzenet: blogmotort megheggesztették firefox 3-hoz, opera-hoz, éljen!

Reader megnyit. 748 olvasatlan space categoriaban. Hmm nem kéne az egészet kivágni, nézzük azért miből élünk (szig. mon. átvitt értelemben). NYT Science: 59 olvasatlan, ez 99%-ban nem space, mehet. *zapp* NASA Spaceflight.com, rövidhírek, már ugyse aktuálisak. zapp. -19. Már csak 670 olvasatlan.

APoD: 9, ezek legalább szépek szoktak lenni, ezeket nézzuk gyorsan végig. Jégkristály haló Finnország felett, beszarás, belinkelni. Yet another Eta Carinae kép, lenyűgöző, linky;. Phoenix képek, érdekesek, de mindenki látta már. APoD kivégezve. Next.

CNN, ez úgysem aktuális már. -24 olvasatlan. Digg/space nahát, Jules feltankolja az ISS-t brenyával, ez érdekes, megírjuk. Maradék kukába, -80 olvasatlan. NASA Breaking news: alapból le vannak maradva, kuka. NASAWatch, 85 új, ezt sem fogom végignézni. Space.com/SpaceDaily Express, na ezek kövérek, szumma > 300 olvasatlan, kihagyhatatlan alkalom. Zapp.

64 olvasatlan. Megy ez. New Scientist Space Blog, 5 cikk, nem érdekesek, LiveScience Blogs dettó. Mindjárt végzünk, juhé. Hopp, Kína űrsétál októberben, ez érdekes, megírjuk hamarost. Cosmic log, 31 olvasatlan, nincs semmi erdekes, amit máshol nem láttam volna már. Personal Spaceflight, ezt szeressük, majd kesőbb elolvasom. Közben beesett egy új Space.com cikk, új NASA oceántérképező műhold. *ásit* *clickety-click*.

Reboot completed. Üdv ismét, kedves olvasó! Kitartásodat nemrégiben fellelt Onion cikkel jutalmazom a tovább link mögé rejtve (Holdraszállás). Kávé meg nem kihűlt? :/

Leszállás után 22 órával a HiRISE már meg is találta a felszínen levő újonc marszondát. A hőpajzsot és az ejtőernyőt már 11 órával a landolás után megtalálták, mostanra azonban már a leszállóegység is látszódik a felvételeken.


A képen tisztán látszódik a két kinyílt napelem, illetve a talajelszíneződés, amit valószínűleg a fékezőrakéták okoztak.

Érdekes még a másik, szintén Mars Reconnaissance Orbiter által leszállás közben készített kép, háttérben egy kráterrel (a látszat ellenére mintegy 20 km-rel a kráter előtt van a szonda).

Minden a legnagyobb rendben zajlott, mikor hétfőn hajnalban a Mars északi sarki régiójában leszállt az USA legújabb marsszondája, a Phoenix. A földi csapat legnagyobb örömére a procedúra a legkisebb probléma nélkül zajlott le. Az atmoszférikus belépés során a kapcsolat végig megmaradt az űrszondával, ami a kijelölt leszállási terület közepén ért talajt. A szonda tájolása tökéletes, csak egynegyed fokot billen a vízszinteshez képest, vagyis talán vízszintesebb, mint az otthoni asztalunk.

Az alábbi képek az emberiség által eddig meglátogatott két jeges világot mutatnak: balra a Phoenix Lander első képe a Marsról, jobbra a Huygens leszállóegység képe a Szaturnusz legnagyobb holdjáról, a Titanról. Vízjég, sárnyomok és simára görgetett kavicsok.

Ha ide eljutottál alapvető fogalmad minden bizonnyal van a Phoenix marsszonda küldetéséről, ha nem, akkor az indexen Stöki cikkét érdemes elolvasni, jól összefoglalja a tudnivalókat, illetve mi is írtunk róla nemrég, érdekességeket szemezgetve.

Ez az írás inkább szemezgetni próbál a neten fellelhető írásokból, információkat kiemelve, linkeket ajánlva.

A leszállás magyar idő szerint hajnali 1 óra 53 perckor lesz (thx init)

Élő közvetítést ad a NASA TV, közvetlen stream címek (thx Pontscho):

mms://209.73.189.79/bcpenc252181?StreamID=63028387&pl_auth=6437bd70d71bbb077636e854c8cb4fb0&ht=30&b=8l3ol8p3k0gvi4839b097&CG_ID=1369080&Segment=149773 mms://209.73.189.70/bcpenc252181?StreamID=64045701&pl_auth=fd7c5e5eadee96eba537bcbee56065fe&ht=30&b=8l3ol8p3k0gvi4839b097&CG_ID=1369080&Segment=149773
Az Astronomy Picture of the Day oldalon találtam egy remek animációt a landolásról (videok a hajtás után) (vajon hány féleképp lehet egy cikkben leírni azt, hogy leszállás?):

A magyar UNIX portálon található egyik blogban találtam eme megemlékezést a halasi marsjáróversenyről, a történet elejét pofátlanul le is nyúlom. A többit az eredeti beszámolóban olvashatjátok.

Ott voltunk, még ha nem is mozogtunk sokat. Volt aki még kevesebbet mozgott mint mi és van aki (azt hiszem) egyáltalán nem is mozgott volna nélkülünk.

<kitérő>
Mi is ez a Magyarok a Marson?

Ez egy verseny. Célja a Magyar diákok (14-28 vagy valami ilyesmi a korhatár) tehetségének felkutatása és akcióra bírása. Igen, természetesen ezért nem tud róla gyakorlatilag senki, az ilyenre nincs igénye a mélyen tisztelt médiának.

A szervező Sipos Attila, aki a versenynek helyszínéül szolgáló intézmény a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai szakközépiskola tanára.

Adott egy marsi terep, amely főbb paraméterei pontosan definiáltak (méret/max lejtő/ tereptárgyak száma és mérete). A feladat évről évre más. Az első alkalommal egy fém tárgyat kellett megkeresni és mintát venni a homokból. A második alkalommal e-kockákat kellett aktiválni. Most pedig vizet kellett (volna) gyűjteni.

A Mars fölött kering egy műhold, ez konkrétan azt jelenti, hogy a tornaterem padlóján van a pálya, a mennyezeten pedig egy nagy felbontású webkamera. Két bázisa lehet minden csapatnak, egy alfa(marsi) és egy földi. A kettő között (amennyiben van kommunikáció) 20-45 mp (változott az évek során) késleltetést kell szemmel láthatóan beiktatni. Ezek ugye arra ösztökélték a csapatokat, hogy mesterséges intelligenciákat próbáljanak csinálni, amelyekkel csak ritkán és akkor is célratörően lehet kommunikálni (útvonal, parancs queue, stb). A járműveknek önhordóaknak és vezeték nélkülieknek kell lenniük (bennük azért lehet vezeték).
A küldetés 30-45 perc, a csapatok a földibázison a valóságban vizuálisan el vannak szeparálva. A bázisokon van áram és hálózati összeköttetési lehetőség.

Idén lehetett nevezni egy másik küldetésre is, amely célja egy vonalkövető autó építése volt. Részletes leírás itt található.

</kitérő>

Mi vagyunk a Mars Mining Corporation (MMC).

 

Tovább a teljes beszámolóra (érdemes).

Vasárnap éjjel (remélhetőleg) leszáll a 2007 augusztus 4-én indított Phoenix amerikai űrszonda a Marsra. A szonda rádiós visszajelzését legkorábban magyar idő szerint hétfőn hajnali kettő óra körül várhatjuk (a terjedési időt beleszámolva). A leszállóegység a marsi északi szélesség 68-69. foka között száll le, ahol a korábbi kutatások szerint már vízjeget tartalmaz a talaj (a földi sarkvidékek állandóan fagyott talajához hasonlóan). A Phoenix lehet a hatodik sikeres leszállóegység a Marson, és Vikingek (1976) óta az első, amely rakéta-fékezéssel száll le. A küldetés célja egyrészt a marsi víz és az éghajlatváltozások történeték tanulmányozása, másrészt életet, életre alkalmas területet keresni a jég-talaj határzónában.

A lengyeleket alapból igen kedvelem, kedves emberek, jó csajok, jó kaják és közepesen ronda nyelv jut mindig eszembe róluk. A polák diákok teljesítményétől mindig is le voltam nyűgözve: robotépítő versenyeken vesznek részt, az ESA műholdépítő műhelyében, az SSETI-ben is részt vállalnak, lelkesek, nem utolsósorban tehetségesek. Tették mindezt eddig úgy, hogy jogi (ergo anyagi) keretük az ESA felé gyakorlatilag nem létezett, maguknak kellett minden fejlesztésre a pénzt előteremteni. Ha hazai diák-kutató olvassa ezt, bizonyára tudja milyen nehéz feladat ez, még akkor is, ha adott ország űrkutatási irodája elkötelezetten próbálja támogatását adni (itt most tényleg nincs irónia).

Ezért nagyon megörültem, amikor azt olvastam nemrégiben, hogy aláírták az ESA (egyik) előszobájának tartott PECS (Plan for European Cooperating State) szerződést az Európai Űrügynökséggel. A két idióta iker ámokfutása után valószínűleg a relatíve normálisabb vezetésnek köszönhető megállapodás évi 1 millió eurót fog lengyel kutatóknak, diákoknak juttatni, valamint résztvehetnek Európa űrkutatási, emberes űrhajózási, telekommunikációs, navigációs és technológiai kutatási és fejlesztési progjamjaiban.



Talán ennek örömére végre sor kerül a második lengyel-magyar űrkutatási konferenciára Varsóban?

Híres akarsz lenni? Keresd meg a tíz éve eltűnt marsszonda, a Mars Polar Orbiter becsapódási nyomát! Az Arizónai Egyetem nagyfelbontású képekkel foglalkozó labora, a HiRISE felhívást tett közzé, hogy az érdeklődők segítségével fésüljék át az adatbázisukban található 25cm/pixel felbontású képeket nyomok után kutatva.

A "verseny" ugyan nem hivatalos, vagyis nem garantálják, hogy minden egyes jelnek utánajárnak, de ha nagy bizonyossággal kijelenthető (gyk. a jelentés értelmes, lényegretörő, könnyen ellenőrizhető és ígéretes), akkor a kutatók ellenőrizni fogják.

Amíg a kutatás szervezettebb formát nem ölt, addig a HiRISE oldalán kiírási posztra kommentben lehet beküldeni a felfedezéseket.


Három éve már felröppent ugyan a hír, hogy megtalálták a máig ismeretlen körülmények között elveszett szondát, de tévesnek bizonyult a felfedezés.

Az anyagot a HiRISE oldaláról lehet elérni, Figyelem, ne a browser.jpg végződésű képeket elemezzétek, ezek ugyanis böngészőre butított képek, és a leszállóegység nem látszódhat rajtuk. A .jp2 kiterjeszésű felvételek a nagyfelbontásúak.

Érdemes a honlapon található leírásokat böngészni, hasznos informácók találhatóak például arról, hogy milyen alakzatot érdemes keresni. Linkek (az eredeti oldalrol masolva) a nagyfelbontású képekre:

• PSP_002846_1040
• PSP_003690_1035
• PSP_004336_1035
• PSP_004402_1030
• PSP_004824_1030
• PSP_004969_1035
• PSP_005035_1030
• PSP_005114_1035
• PSP_005180_1035
• PSP_005325_1035
• PSP_005391_1030
• PSP_005470_1035
• PSP_005536_1030
• PSP_005602_1035
• PSP_005747_1035
• PSP_005813_1030
• PSP_005892_1025
• PSP_005958_1025

Hajrá!