Minden a legnagyobb rendben zajlott, mikor hétfőn hajnalban a Mars északi sarki régiójában leszállt az USA legújabb marsszondája, a Phoenix. A földi csapat legnagyobb örömére a procedúra a legkisebb probléma nélkül zajlott le. Az atmoszférikus belépés során a kapcsolat végig megmaradt az űrszondával, ami a kijelölt leszállási terület közepén ért talajt. A szonda tájolása tökéletes, csak egynegyed fokot billen a vízszinteshez képest, vagyis talán vízszintesebb, mint az otthoni asztalunk.

Az alábbi képek az emberiség által eddig meglátogatott két jeges világot mutatnak: balra a Phoenix Lander első képe a Marsról, jobbra a Huygens leszállóegység képe a Szaturnusz legnagyobb holdjáról, a Titanról. Vízjég, sárnyomok és simára görgetett kavicsok.


A Phoenix és a földi irányítás között a kapcsolatot két, már korábban a Mars körül keringő szonda, a Mars Odyssey és a Mars Reconnaisance Orbiter segítségével tartják fenn. Ettől a két megbízható baráttól várják a továbbiakban, hogy közvetítse nekünk a Phoenix énekét. A két szonda külön-külön csak egyirányú kapcsolatot képes fenntartani az űrszondával, és marsi naponként kétszer vonulnak át a Phoenix fölött. Ezért magyarországi időszámítás szerint reggelig várnunk kellett az első képekre.


A Phoenix első pillantásai, melyeket elküldött nekünk, a saját napelemeire irányultak – ezekről megbizonyosodhattunk róla, hogy az űrszonda szépen kicsomagolta magát. Aztán végre megpillanthattuk azt a tájat, amelyet már olyannyira vártunk. Azt a sarkvidéki tájat, amelyet már 1999. december 3-án, a Mars Polar Lander leszállása után látnunk kellett volna, de a kudarccal végződő leszállás után a hamvába holt projektnek egy új űrszondában, a Phoenixben kellett újjászületnie, hogy megmutassa nekünk.


A képek első vizsgálatából kitűnik, hogy a talaj valóban olyan, amilyen egy állandóan fagyos éghajlatú területé. A talaj nagy léptékű, sokszöges mintázatot mutat, amely az évszakonkénti kiolvadással és újra megfagyással magyarázható. A felszín poros, és apró, jég által görgetett és lekerekített kavicsokkal van borítva. A közvetlenül látható felszínen jelenleg nincs jég, de a Mars Odyssey orbiter 2002-es felfedezése szerint a sarki régiókban a talajban állandóan fagyott állapotban nagy mennyiségű vízjég található.


A szonda jövőbeli legfontosabb feladata ennek az alsóbb rétegekben található jégnek a vizsgálata. A legfontosabb kérdéseink, hogy az ott található jég valóban volt-e valaha folyékony állapotban, és tartalmaz-e olyan szerves vegyületeket, amelyek a mikrobiális életnek kedveznek. A közeljövő legfontosabb feladata a robotkar kipróbálása, amelyen a fenti kérdések megválaszolására szolgáló műszerek helyet foglalnak. Erre néhány napon belül sor kerül.


Mitől ilyen nevezetes ez a siker? Elvégre annyi képünk van már a Marsról. Meg aztán a földön is láthatunk kiszáradt, átfagyott pocsolyamedret. A válasz sokrétű. Először is, kérem tisztelettel – próbálják meg utánuk csinálni. Talán még nem volt olyan marsszonda, amely a hordozórakéta indítása és a leszállás között ennyire simán, hibátlanul működött volna. Így jelenleg a marsi felszínen egyszerre három egység is aktívan dolgozik: a Spirit és Opportunity roverek, és a Phoenix. Az amerikaiaknak, akiknek az eddig 11 Marsra küldött szondájából 5 ért talajt sikeresen, fontos a marsküldetések biztonságának javítása. Elvégre egy idő után emberekkel szeretnék megismételni a mutatványt. Másodszor: legalább ennyire fontos, hogy a marsi poláris régióban ez az első szonda, amellyel sikeresen leszálltak. A Phoenix ugyanis az eddig meglátogatott egyenlítői, illetve mérsékelt övi területektől teljesen eltérő világról adhat hírt nekünk. Az állandóan fagyos talajba zárt jég talán az egyetlen hely, ahol a marsi vízóceán – és benne az élet nyoma - majdnem érintetlen formában fennmaradhatott.

Forrás:

www.nasa.gov

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.