Megvan a smiley face kráter a Marson a Watchmen-ből? Azt a jelenetet Dr. Manhattannel és Silk Spectre-el eredetileg a Holdra szánta Alan Moore, de közben a NASA közzé tette a marsi Galle kráterről készült felvételt, ami kísértetiesen emlékeztetett a képregény likonjának számító vigyorgó arcra, így hát Moore beleírta a sztoriba, és a kék szuperember a Marsra ment el kicsit gondolkodni. Azóta a Galle mellett egy másik, kisebb "happy face" krátert is találtak a vörös bolygón.

A MESSENGER viszont rátett egy lapáttal. Legutóbbi elrepülésekor egy képen örökített meg egy vigyori krátert és egy játékmaci lábnyomot is a Merkúron:

Az arc az oldaláról látszik és az egyik szeme nem túl határozott, de megvan. Azt a jelenséget, már azt hogy nagyjából random dolgokba például emberi arcokat látunk bele egyébként pareidoliának nevezik a pszichológiában. Ilyen amikor a felhők alakjában nyuszit meg zsiráfot látunk, a reggeli pirítóson vagy a vécéülőke foltján Jézus arcképét véljük felfedezni, vagy a marsi hegyekbe emberi arc alakú piramist. Vagy a WTC-ből felszálló füstbe az ördögöt/Oszamát/W-t. Ki mit. Így működik az agyunkban a látott képek feldolgozása, van egy csomó algoritmus a folyamat felgyorsítására, ami néha vicces eredményekhez vezet. Valószínűleg van egy olyan előszűrés is, ami emberi archoz hasonló formákat keres. ez az oka, hogy szinte bármibe képesek vagyunk emberi arcot belelátni. (Itt van máris Lenin a zuhanyfüggönyön. Ezt meg Berlinben fotóztam.)

A MESSENGER pedig az utolsó megközelítését és pályamódosítását hajtotta végre a Merkúrnál, nincs más hátra, mint várni 2011. március 18-ig, amikor is pályára fog állni a bolygó körül.

Egyelőre még nem lehet tudni, mi fogja a jövőben az űrbe juttatni az amerikai asztronautákat, de úgy tűnik az Ares első tesztrepülésére sor fog kerülni. Norm Augustine, a neve alatt futó, a NASA jövőjét firtató bizottság feje a következőket nyilatkozta a nasaspaceflight.com szerint:

Nem esett szó az Ares I-X-ről (a bizottságban). Viszont Gerst-tel (Bill Gerstenmaier/Associate Administrator, Space Operations Mission Directorate) beszéltünk róla. Ez az ő döntése lesz. Ha az enyém lenne, én indítanám. Sok pénzt fektettünk bele, és fontos technikai információkat gyűjthetnénk. Ha folytatjuk az Ares I fejlesztését, akkor ez egy fontos lépés, ha nem, akkor is tanulhatunk belőle.

Maga a rákéta egyelőre a szerelőcsarnokban áll, a műszereket, érzékelőket meg minden egyebet ellenőrzik rajta. A 39B indítóállás átalakítása a végéhez közeledik, az Ares I-X a jelenlegi tervek szerint október 31-én indulhat. Illetve attól függ, mert akkorra az Atlantis kikerül a 39A-ra, a november 12-én induló STS-129 misszióhoz. Egyelőre vizsgálják, hogy képes-e az Ares I-X lelőni a szomszédos álláson várakozó űrsiklót, mert akkor eltolják a startot az Atlantis távozása utánra.

Tényleg, videó volt már róla? Tettem egyet a tovább mögé.

Megtörtént az első robotkaros dokkolás az ISS-nél. Nicole Stott csont nélkül elkapta az űrállomás mellett lebegő japán teherűrhajót az egyik robotkarral. Jó főpróba volt ez egyben az új amerikai, kereskedelmi teherűrhajók, a Dragon és Cygnus fogadása előtt is. Ja ahhoz először el kéne készülniük. Bár a Dragon már épülget a SpaceX-nél.

Fennállása óta nem volt még akkora bizonytalanság a NASA emberes programját illetően, mint manapság. Az Augustine-bizottság egy valamit egyértelműen kimondott, már az összefoglaló jelentéssel is: ennyi pénz a jelenlegi tervekre egyszerűen nem lesz elég, ha a fene fenét eszik se. A "mentő ötletek" a saját emberes űrhajó nélküli Lyuk csökkentésére (nagybetűvel írják már, így hogy "the Gap"!), az ISS feláldozása, évi 3 milliárd dolláros, plusz inflációval növelt költségvetési kiegészítés, illetve a Constellation saját hordozórakétáinak lecserélése valami másra. Járjuk körül ez utóbbi lehetőséget, mert egészen szélsőséges véleményekkel is találkozni. Ami biztos: a saját fejlesztésű Ares-ek egyszerre küzdenek tervezési, fejlesztési hiányosságokkal és buktatókkal valamint komoly alulfinanszírozottsággal. De egyáltalán nem biztos, hogy az eddigi eredményeket sutba dobva, új úton elindulva sokkal olcsóbban vagy gyorsabban képes lenne bárki új hordozórakétát prezentálni. Még akkor se ha egyébként megesküdne rá.

A tervek közül több is a shuttle alkatrészeiből építkezik, maga az az Ares I és V is SDLV-nek (Shuttle-Derived Launch Vehicle) tekintendő. Az űrsikló átalakításából létrejövő járművek, például teherszállító változatok az első terveit már a hetvenes évek végén, tehát még a shuttle megépülése előtt papírra vetették. Két fő csapás különült el: a hasznos teher a hagyományos rakétákhoz hasonlóan felülre került (DIRECT, Ares V); vagy pedig az eredeti konfigurációhoz hasonlóan párhuzamosan, a tank oldalához kapcsolva (Shuttle-C, HLV). Míg az előbbihez komoly átalakításokra van szükség a külső tank rakétafokozattá építésével, az utóbbi egyszerűbben kialakítható, de sérülékeny marad a tankról leszakadó szigetelés- és jégbarabokra.

Soros építésmódú teherűrhajó terve. Az év 1978, a Skylab még fent, az űrsiklók még a szerelőcsarnokokban.

Elsőként a soros felépítéssel operáló DIRECT projektet vesszük górcső alá (aminek semmi köze sincs a Mars Direct-hez). Miután G. W. Bush meghirdette a "Vision for Space Exploration" programot, a NASA meghirdette magának az "Exploration Systems Architecture Study" programot, ami egy komoly felmérés volt azt illetően, hogyan is állnak az új űrhajóval meg holdprogrammal meg mindennel, amiről Bush papa oly bátran beszélt. Az ESAS keretében több tucat hordozórakéta konfikurációt is megvizsgáltak, shuttle, Titan, Delta rakéták átalakítási lehetőségeit, aztán a NASA az Ares mellett döntött.

 Egy kis ráhangolódás a témára ezzel a videóval. A következő napokban terítéken az Augustine bizottság jelentése, meg a kapcsolódó témák.

Extra: megvolt az Ares-I ötszegmenses első fokozatának tesztje. Videó a tovább mögött.

Két új, zsírosnak tűnő szerződést kötött a SpaceX, méghozzá a jövőre bemutatkozó Falcon-1e rakétákra. Az egyik szerződő fél az ORBCOMM Inc. vállalat, ami elsősorban gép-gép közötti komunikációban utazik, azaz gyakorlatilag sms-szolgáltatást ad mondjuk egy konténer vagy teherautó vagy katonai jármű és egy másik gép (pl. számító-) között. A cég 18 műholdat állítatna földközeli pályára a hawthorne-i céggel. A Falcon-1e egyébként 900 kg LEO kapacitással fog rendelkezni, ami több mint kétszerese a Falcon-1 jelenlegi kapacitásának.

A másik megbízó még érdekesebb, mert az maga az EADS Astrium, az európai űr-mammutcég. Itt a szerződés egyelőre csak egy műholdról szól, az Astrium által felvásárolt Surrey Satellite Technology Ltd. (SSTL) fejlesztette, kisméretű földmegfigyelő műholdról. Mindenesetre érdekes, hogy nem várnak az európai fejlesztésű, szintén kis terhekre méretezett Vega rakéta elkészülésére. Nem bíznak az elkészültében? Vagy a SpaceX tud olyan árajánlatot adni, amit a "hagyományos" rakétacégek nem képesek teljesíteni?

Most eszmélek, hogy augusztus 27-e van, a Mars-nap. 2003, a nagy Mars-oppozíció óta nyögik amatőr és profi csillagászok az internet terhét, mióta a "ma este akkorának látszik, mint a telihold szabad szemmel!" típusú körlevél körbe-körbe jár minden egyes nyáron. Egy halom ember fog valószínűleg ma is csalódni, mert nem lesz telihold méretű Mars. Bár a fényes, este látszó Jupiterrrel esetleg azonosítani fogja, aki akarja. Szóval ma csak éjjeli baglyok keressék a Marsot, miután hajnali egy óra után kel csak fel, az Ikrekben, mint az átlagosnál naracsosabb-vörösebb, csillagszerű, és úgy nagyjából minden tekintetben egy fényesbb csillagnak tűnő objektum. Tehát még hajnali kettőkor se fogja leverni az ember fejét. Gondoltam továbbá, hogy belinkelem a csillagászati hírportál vonatkozó oldalát, de a szerver jelenleg túlterhelés miatt nem elérhető, vajh miért...

Így némi plusz információ: a körlevélből pár lényeges infó kimaradt, az adekvát 2003-as dátum mellett. Például a fent idézett mondat is így hangzott eredetiben: "ma este már egy 75x nagyítású távcsőben is akkorának látszik, mint a telihold szabad szemmel!" Továbbá a bolygók nem megjelennek egy adott napon, aztán eltűnnek, hanem szép lassan, hetek, hónapok, évek alatt járják be az eget. Eközben hol közelebb kerülnek hozzánk, hol távolabb, hol az esti égen látszanak, hol csak hajnalban, néha meg egyáltalán nem, mert a Nap felé helyezkednek el. Ugyanígy a méretüket is csak lassan változtatják, és szinte mindig pontszerűek. Egy kivétel lehet, a Vénusz, amit nagyon éles szeműek időnként pici sarlóként látnak, azaz látják a Vénusz fázisát, úgy mint a Holdét. Ilyen éles szemű egyén volt például a nagy matematikus, Gauss anyja is. Állítólag.

Fentről lefelé a Szaturnusz, a Mars és a Regulus csillag, valamint a fiatal holdsarló Badacsony felett. Ladányi Tamás felvétele.

A pesszimista/reális várakozásokkal ellentétben nem csinált égi tűzijátékot a Naro vagy KSLV-1, de nem is ment minden simán a dél-koreai hordozórakéta első útján. Az orosz első és koreai második fokozat is tette a dolgát, de minden valószínűség szerint az orrkúp nem vált le, és így az STSAT-2 műholdat nem sikerült pályára állítani, a túlsúly miatt visszazuhant a második fokozattal a Földre. Az oroszoknak mindenesetre nagyon jó hír az első fokozat sikere, mivelhogy az lesz az alapja az Angara rakétacsaládnak is, és letesztelhették a dolgot a saját rakétájuk (hírnevének) veszélyeztetése nélkül. A koreaiak  pedig szintén sikerként könyvelik el a dolgot, mivel maga a konstrukció működőképesnek bizonyult. Az orrkúp hibáját valószínűleg nem lesz nehéz kijavítani, amellett ilyen hibák sokkal bejáratottabb rakéták esetén is előfordulnak.

A PolarisTV csapata a hallgatók körében is csak elismeréssel hallgatott Zsombok mester kommentárjával újra várja az érdeklődőket egy kis reggeli Discovery indításra.

Az STS-128 küldetés feladata a Nemzetközi Űrállomás karbantartása, valamint kb. 7 tonnányi utánpótlás, tudományos kísérleti eszközök és létfenntartó berendezések felszállítása, továbbá a személyzet egy tagjának menetrendszerű cseréje. A Discovery rakterében ennek megfelelően a Leonardo logisztikai modult és egy külső teherplatformot helyeztek el. A tizenhárom naposra tervezett repülés során három űrsétán végeznek karbantartó munkákat az űrállomás külső részén.

A tervezett indítás időpontja 2009. augusztus 25-én kedden, magyar időben reggel 7 óra 36 perc. Élő közvetítésünk reggel 6 és 8 óra között kíséri figyelemmel az indítást, virtuális stúdiónkban két szakkommentátorunkkal, Zsombok Gábor és Vizi Pál Gábor.

A közvetítésről bővebben: http://www.galileowebcast.hu/kozvetites.html

Mozgalmas hónapok elé néz a nemrég kibővült létszámú űrállomás, augusztusban a Discovery, szeptemberben japán teherűrhajó érkezik. A következő shuttle misszió, az STS-128 indítása augusztus 25-re van kitűve, és elsősorban utánpótlást fog felvinni a hat fős legénység kiszolgálására, a Leonardo logisztikai modul segítségével. A C.O.L.B.E.R.T. futópad, tudományos kísérletek, műszaki cuccok a fő szállítmány, valamint a Kibo modulban fognak új szálláshelyeket berendezni. Ez lesz továbbá az utolsó út, amit az ISS-legénység cseréjére használnak, Tim Koprát fogja váltani Nicole Stott. Ettől kezdve jó pár évig csak a Szojuzokra lesz utalva az emberek szállítása (bár a NASA jövőjéről nem igazán lehet most sok biztosat mondani, lehet hogy lesznek itt még shuttle-repülések...).

A Leonardo modul a Discovery-ben, egy korábbi úton

Várhatóan szeptember 11-én indul majd Tanegashima űrközpontból a HTV, vagy bővebben H-II Transfer Vehicle japán teherűrhajó. A nem valami fantáziadús elnevezés a japán H-II hordozórakéta-családra utal. A HTV lesz az első űreszköz az ISS-nél, ami nincs ellátva saját megközelítő és dokkoló rendszerekkel. Ehelyett az űrállomás személyzete fogja  az ISS közelébe navigáló HTV-t kihorgászni a Canadarm2 robotkarral, és a Harmony modulhoz csatlakoztatni. Ugyanezt az eljárást fogják egyébként alkalmazni a SpaceX-féle Dragon és az Orbital-féle Cygnus esetén is. A japánok elsősorban a Kibo modul ellátására használják a HTV-t, nem a NASA által "kiszervezett" útról van szó. Amikor felröppentek ilyen jellegű pletykák, az űrhivatal sietett kijelenteni, hogy az ISS ellátását hazai, kereskedelmi megoldásokkal kívánja ellátni, nem a japán és európai teherűrhajókkal.

Visszatérve, a HTV lesz egyébként az első hermetizált és nyitott raktérrel is rendelkező űrhajó az űrállomásnál. A nyitott részből a Canadarm fogja kihúzni a pakkot, majd átadja a Kibo robotkarjának, ami elhelyezi a japán modul külső kísérletekre szolgáló Exposed Pallet részén. A zárt rész is tud ám újat: 120x120 centis, négyzet alakú átjárója van, így jelenleg a legnagyobb berendezések vihetők fel vele (mínusz shuttle) az ISS-re. Az ATV ugyanis több terhet vihet, de csak 80 centis, kör alakú nyíláson lehet azokat az űrállomásra átjuttatni...