Atlantis közvetités (folyamatosan frissül)
2008.02.07. 19:50
20:44 leemelik a sapkát a tankról
20:43 a hidraulika teszttje folyik, hamarosan nyomás alá helyezik az üzemanyagtankokat
20:40 - Elkezdődött a T-9 perces visszaszámlálás, visszavonják a fehérszobát tartó kart. Az időjárás jó, egyelőre minden jó.
20:00 - Kezdődik a közvetités
19:52 - T-9 perc,fél órás leállás, 20:36-kor lesz vége várhatóan. A felhők sűrűsödnek. Ennek a leállásnak a végén van az időjárásellenőrzés, ha ezen átjutunk, akkor ma az Atlantis elindul.
Frissités 19:47 - az időjárás egyelőre jó, egy mérsékelten optimista becslés szerint 40% az inditás esélye. A legutóbbi beépitett leállás épp elmúlt, az óra T-9 percig folyamatosan visszaszámlál.
A NASA lehet, hogy elhalasztja, de mi nem. A Polaris TV-vel együttműködve újra megtartjuk az űrrepülőgép inditás közvetitését. Az esélyek ellenünk szólnak, mintegy 70%, hogy a felhőzet és a szél közbeszól. Az űrrepülőgép tankolását elkezték, a visszaszámlálás nagy valószinűséggel el fog kezdődni. Hogy eléri-e a 20:45-ös célt, azt meglátjuk.
Közvetités információk:
A NASA Atlantis űrrepülőgépe utolsó előtti útjára a múlt év december 6-ai indítás elhalasztása után február 7-én, csütörtökön indul, késő este. A NASA TV az indításról szóló közvetítését a Cydonia és a Polaris Csillagvizsgáló csapata kommentálja a Polaris TV élő internetes adásában, 20:00-22:00 között. Meghívott vendégeink a misszió magyar vonatkozó kísérleteit, műszereit is bemutatják. (élő adás)
Ha most nem, akkor holnap, illetve holnapután lesz még egy inditási ablak, hasonló időben. A fejleményekről friss információkat fogok posztolni amig el nem indulok a Polarisba (update kommenteket külön köszönjük!)
Olvasnivaló:
- Élő frissitések (nasaspaceflight.com)
- Háttéranyag a visszaszámláláshoz (space.com)
- A küldetésről (space.com)
- Magyar cikk a küldetésről
- A NASA oldala
Ötven éves a Felfedező
2008.01.31. 13:00
Ma ötven éve, 1958. január 31-én indított először sikeresen műholdat az Egyesült Államok. A Szputnyik-I fellövését követően hatalmas nyomás nehezedett az USÁ-ra, hogy minél kisebb lemaradással induljanak az űrért folytatott harcban. Az ötvenes években mind a hadsereg, mind a haditengerészet fejlesztett rakétákat. Az elsőbbséget a haditengerészet Vanguard-programja kapta, még 1955-ben: nekik kellett felbocsájtani az első műholdat. A Vanguard azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: 1957. december 6-án, két hónappal a Szputnyik-1, és egy hónappal Lajka kutya után került sor a mindössze másfél kilós Vanguard TV3 indítására. A rakéta dicsőséges útja alig több, mint egy méterig tartott, ahonnan visszazuhant az indítóállványra, és felrobbant. Az USA újabb hatalmas pofont kapott.
Nem volt elég, hogy Hruscsov "grapefruit-szatellitnek" csúfolta...
A Szputnyik fellövése után a hadsereg 1955-ben leállított Orbiter-programját is feléleszették, a cél pedig meglehetősen merész volt: 90 nap alatt műholdat juttatni a Föld köré. A rakétát az ABMA (Army Ballistic Missile Agency), a műholdat a JPL (Jet Propulsion Laboratory) készítette. Mindkét szervezet nagy neveket tudhatott magának: a Jupiter-C ballisztikus rakéta átalakítását Wernher von Braun irányította, míg a műhold, az Explorer (Felfedező) tudományos programját James van Allen felügyelte. A megfeszített munkának meg is lett a gyümölcse: ötven évvel ezelőtt a Juno-I-nek keresztelt hordozórakéta sikeresen Föld körüli pályára állította az Explorer-I-et.
Az indulás pillanata. Az Explorer a rakéta legetején lévő keskeny kis izé.
A műhold jóval fejlettebb volt a Vanguard TV3-nál, ami főleg annak volt köszönhető, hogy tízszer olyan nehéz lehetett, 14 kg. Ebbe már belefért a rádióadón túl egy sugárzásmérő, hőmérők és mikrometeorok számolására szolgáló mikrofon is. Ennek köszönhetően a műhold komoly tudományos felfedezést is tett. A sugárzásmérő általában a várt mennyiségű kozmikus sugárzást mérte, de máskor "kiakadt", nulla értékeket sugárzott. Van Allen feltételezte, az ok a Föld mágneses terében foglyul ejtett töltött részecskék övezetén való áthaladás lehet: a számláló egyszerűen "kisült" az erőteljes sugárzástól. Az Explorer-III később pozitív mérésekkel igazolta is a feltételezést. Az öveket a felfedezőről van Allen-öveknek nevezték el. Ez az 1958-as Nemzetközi Geofizikai Évnek is egy nagy felfedezése lett. A műhold május 23-ig sugárzott, mire az elemei lemerültek.
.jpg)
Az ünnepelt (hivatalos nevén Satellite 1958 Alpha)
Az Explorer-I-el az Egyesült Államok is beszállt az űrversenybe, a többi pedig már történelem. Annyit még: a Vanguard-program, bár összességében nem ért el nagy eredményeket (11-ből három sikeres indítás), de rekordot azért tart: az 1958. március 17-én fellőtt Vanguard-1 vált a legidősebb Föld körül keringő mesterséges égitestté. Az előtte indult Szputnyik-1 és -2 valamint az Explorer-I mind megsemmisült már a légkörben, a Vanguard-1 már majd' 50 éve rója köreit.
----------
Forrás:
http://www.jpl.nasa.gov/explorer
Wikipedia
Nem volt elég, hogy Hruscsov "grapefruit-szatellitnek" csúfolta...
A Szputnyik fellövése után a hadsereg 1955-ben leállított Orbiter-programját is feléleszették, a cél pedig meglehetősen merész volt: 90 nap alatt műholdat juttatni a Föld köré. A rakétát az ABMA (Army Ballistic Missile Agency), a műholdat a JPL (Jet Propulsion Laboratory) készítette. Mindkét szervezet nagy neveket tudhatott magának: a Jupiter-C ballisztikus rakéta átalakítását Wernher von Braun irányította, míg a műhold, az Explorer (Felfedező) tudományos programját James van Allen felügyelte. A megfeszített munkának meg is lett a gyümölcse: ötven évvel ezelőtt a Juno-I-nek keresztelt hordozórakéta sikeresen Föld körüli pályára állította az Explorer-I-et.
Az indulás pillanata. Az Explorer a rakéta legetején lévő keskeny kis izé.
A műhold jóval fejlettebb volt a Vanguard TV3-nál, ami főleg annak volt köszönhető, hogy tízszer olyan nehéz lehetett, 14 kg. Ebbe már belefért a rádióadón túl egy sugárzásmérő, hőmérők és mikrometeorok számolására szolgáló mikrofon is. Ennek köszönhetően a műhold komoly tudományos felfedezést is tett. A sugárzásmérő általában a várt mennyiségű kozmikus sugárzást mérte, de máskor "kiakadt", nulla értékeket sugárzott. Van Allen feltételezte, az ok a Föld mágneses terében foglyul ejtett töltött részecskék övezetén való áthaladás lehet: a számláló egyszerűen "kisült" az erőteljes sugárzástól. Az Explorer-III később pozitív mérésekkel igazolta is a feltételezést. Az öveket a felfedezőről van Allen-öveknek nevezték el. Ez az 1958-as Nemzetközi Geofizikai Évnek is egy nagy felfedezése lett. A műhold május 23-ig sugárzott, mire az elemei lemerültek.
Az ünnepelt (hivatalos nevén Satellite 1958 Alpha)
Az Explorer-I-el az Egyesült Államok is beszállt az űrversenybe, a többi pedig már történelem. Annyit még: a Vanguard-program, bár összességében nem ért el nagy eredményeket (11-ből három sikeres indítás), de rekordot azért tart: az 1958. március 17-én fellőtt Vanguard-1 vált a legidősebb Föld körül keringő mesterséges égitestté. Az előtte indult Szputnyik-1 és -2 valamint az Explorer-I mind megsemmisült már a légkörben, a Vanguard-1 már majd' 50 éve rója köreit.
----------
Forrás:
http://www.jpl.nasa.gov/explorer
Wikipedia
On Orbit - közösségi oldal űrbuziknak
2008.01.25. 15:01
A későbbi fejlesztések ígérete szerint LinkedIn, Facebook és Twitter integrálás várható. Kíváncsian várom mi sül ki a dologból. Ilyen témában egyébként a hazai Sci-Fi hírportált lehet kiemelni, a szavazós rész is nagyon hasonló (gondolom ugyanazt a motort használják).
Bemutatták a SpaceShipTwo-t
2008.01.23. 22:27
Visszafelé a pilóta a mozgatható szárnyak segítségével vitorlázógépként landol majd az
új-mexikói Spaceport America-n.
Kép: Virgin Galactic
Maga az űrugró még nincs befejezve, mintegy 60%-os, a hordozó WhiteKnight, egy kéttörzsű repülő, pedig 70%-os fejlettségi szinten áll a kommentárok szerint. Az első tesztrepülések idén várhatóak, de utasokat majd csak késő 2009-2010-re szállítanak majd. Biztos időpontot nem szabtak, ez ugyanis nagyban múlik majd a teszteken (korábban voltak bizonyos híresztelések, hogy a SpaceShipOne koncepciójából adódóan nagy anyagfáradásnak van kitéve, így kétséges volt, hogy kibír egy-két űrugrásnál többet).
Mr. Rutan, az űrugró alkotója szerint az új űrrepülő rendszer többszázszor biztonságosabb lesz, mint a jelenlegi űrhajózás (ami bíztató, tekintve a hivatásosok űrhajósok 1:10 baleset esélyét). A rizikó mindenképp magasabb lesz, mint a modern légitársaságok esetében, de így is sok utasnak megfelel majd.
További képek a Gizmodon.
Források:
Atlantis indítás február 7-én, mi közvetítjük
2008.01.23. 20:23
Az STS-122 új indítási időpontja 2008 február 7, este 18:47. A Polaris TV támogatásának hála újra közvetíteni tudjuk majd ezt az indítási kísérletet, egy kisebb űrkutatási beszélgetőműsorral kezdve, majd amint beindulnak az események az űrhajó körül azt kommentálva fogjuk figyelemmel kísérni. A pontosabb menetrendet hamarosan összeállítjuk, várhatóan február első pár napjában írok róla részletesebben.
(a hosszú hallgatási szünetért elnézést, többünknek vizsgaidőszakja van, szigorlatok, miegymás veszi el az élethez való kedvünket)
Nem ütközik kisbolygóval a Mars
2008.01.18. 06:30
Ahogy az észelések gyűltek, úgy pontosodott a 2007 WD5 pályája. Pár nappal később (dec. 28.) már 4%-ra emelkedett az esély (1:25). Alighanem minden bolygókutató ilyen karácsonyi ajándékot szeretne: a Mars körül több űrszonda kering, a felszínről pedig a két marsjáró tudna megfigyeléseket végezni. A robbanás erejét 3 megatonnára becsülték, és a földinél sokkal ritkább légkört figyelembe véve, tekintélyes krátert vájhatott volna a felszínbe.
Újév után a valószínűségi érték csökkenni kezdett az új észlelések fényében, január 8-án már csak 2,5% (1:40) volt. Másnap pedig, feldolgozva egy újabb adag észlelést, szinte teljesen ki is zárták a kutatók, hogy a kisbolygó becsapódjon. Jelenleg ennek esélye 0,01%, azaz 1:10 000.
A tovább mögött egy animáció is látható, ami a pálya bizonytalanságának változását mutatja.
Üzenet a Merkúrról
2008.01.15. 19:37
Ezidáig mindössze egyetlen űrszonda látogatta meg Naprendszerünk legbelső bolygóját. A Mariner-10 1974-75-ben háromszor repült el mellette, de a Merkúr lassú forgása és az űrszonda pályájából adódóan mindháromszor ugyanazt a félgömböt tudta csak vizsgálni. A látottak alapján a Merkúr a Holdra hasonlít (a holdi tengereket leszámítva), felszíne teljesen kráterezett. A képeken egy hatalmas becsapódás nyoma is feltűnt, az ún. Caloris-medence.
Tegnap este az amerikai MESSENGER űrszonda vált a második ember-építette szerkezetté, ami a Merkúrhoz eljutott: 200 km-re repült el a bolygó felett, és olyan területeket is láthatott, amik a Mariner-10 idején sötétségbe burkolództak. Az adatokat ezekben az órákban töltik le az űrszondáról, de a megközelítéskor már közzétettek néhány fotót.
A MESSENGER még kétszer fog elrepülni a Merkúr mellett, 2008. októberében és 2009. szeptemberében, végül 2011. március 18-án fog pályára állni a bolygó körül. 2011-re tehát (ha minden jól megy) a Nap mind a négy kőzetbolygója, valamint a Vesta kisbolygó körül is műhold fog keringeni.
-----------
Forrás: http://messenger.jhuapl.edu
Tegnap este az amerikai MESSENGER űrszonda vált a második ember-építette szerkezetté, ami a Merkúrhoz eljutott: 200 km-re repült el a bolygó felett, és olyan területeket is láthatott, amik a Mariner-10 idején sötétségbe burkolództak. Az adatokat ezekben az órákban töltik le az űrszondáról, de a megközelítéskor már közzétettek néhány fotót.
A Merkúr 760 000 km-ről
A MESSENGER még kétszer fog elrepülni a Merkúr mellett, 2008. októberében és 2009. szeptemberében, végül 2011. március 18-án fog pályára állni a bolygó körül. 2011-re tehát (ha minden jól megy) a Nap mind a négy kőzetbolygója, valamint a Vesta kisbolygó körül is műhold fog keringeni.
-----------
Forrás: http://messenger.jhuapl.edu
Tovább repülnek az űrrepülők?
2007.12.20. 08:00
Ami a Columbiából megmaradt. Kép: NASA
A republikánus Dave Weldon előterjesztése szerint 2015-ig kellene reptetni az űrrepülőgépeket, amikor a tervek szerint elkészülő Orion űrhajó átveszi majd a feladatot. A 2010-es határidőt a Columbia katasztrófájának vizsgálására létrehozott bizottság szabta, amit a NASA el is fogadott. Mike Griffin, a NASA vezetője szerint évi 2.5 - 4 milliárd dollárt is kitehet az űrrepülőgép 2010 utáni reptetése évente, nem beszélve az emberéletek kockáztatásáról.
A tervekbe, mint oly mindenbe, ahol sok pénzről van szó sajnos beleavatkozik a világpolitika, ugyanis jelenleg az egyébként szállitójárműként szóba eső orosz Szojuz rakéták tiltás alá esnek az USA-ban, Oroszország Iránhoz való közelitése miatt. A képviselő kiállt a megvásárolt repülések ellen, ezzel ugyanis mintegy űrturista státuszba kerülnének a nemzet hősei. Vajon ha 2015-re elfogynak az űrrepülőgépek, akkor mit tesznek?
Itt járt az emberiség 35 éve
2007.12.19. 02:40
35 éve decemberben az Apollo 17 legénysége a Hold felszínén sétált. Eugene Cernan és Harrison Schmitt mintegy 75 órát töltött a Taurus-Littrow völgyben, Ronald Evans a parancsnoki modulban pedig a Hold körül. A fenti panorámát digitálisan fűzték össze, Cernan és Schmitt kirándulásán készült képekből. A kezdeti látkép a Déli Masszívum, majd jobbra Schmitt (az egyetlen geológus űrhajós) látható a holdautóval a Shorty kráter peremén, közel ahhoz a ponthoz, ahol Schmitt narancssárga holdi talajt fedezett fel. 110 kiló holdközetet és talajmintát hoztak vissza a Földre, többet, mint amit bármely más leszállóhelyekről. Ők voltak az utolsók a Holdon.
(eredeti cikk angolul: APOD)