A Gemini Obszervatórium több különböző hullámhosszon készített képeket egyesítve eddig nem látott részleteket mutatnak az Orion-köd csillagbölcsőjéből. A Föld légköre, ami az átlagembert létével boldogítja, a csillagásznak csupán börtön, a csillagok fényét eltorzító örökletes átok. Egy lézersugár, ún. műcsillag segítségével azonban a Gemini North idáig elérhetetlen részletességgel tudott képet készíteni az égbolt egyik legszebb tájáról.

Ezúttal nem Erich Kästner regényéről van szó, hanem egy amerikai középiskolásoknak szóló lehetőségről, hogy súlytalansági repüléseken vegyenek részt. Kalifornia állam finanszírozza majd, évente 20 repülésre bérbevesz a fantáziadús nevű GoZeroG nevű cég Boeing 727-esét, hogy a fiatalok és tanáraik megismerhessék a súlytalanság érzését. A sajtótájékoztató szerint a súlytalanság hossza 30 másodperc, az viszont nem egyértelmű, hogy hány parabolát repül majd a gép egy út során. Összevetésül az ESA parabolarepülésén 30 darab kb 20 másodperces parabolát hajt végre az Airbus A320.

A Hubble űrtávcső gyönyörű képeket küld a földi csillagászok ezreinek immáron több, mint egy évtizede. Néhány tudós most fogta a Szaturnuszról készített képeket, és lenyűgöző három videót készített belőlük, íme:

A tegnapi indítás nem sikerült, de talán ma. Gyorsan frissítették a Falcon 1 típusú rakéta fedélzeti szoftverét, ugyanis tegnap egy hiba miatt a program abortálta az indítást. Íme egy videó az elromlott rakétáról, vigyázat NAGYON unalmas.



Kövesd az élő webcastot itt, vagy olvasd Elon rövid híreit. Az új időpont ma hajnali 1 óra körül. Jó hír linuxosoknak, hogy az mplayer megeszi az mms stream-et, így ők is gyönyörködhetnek a Kwaj atoll és a Falcon 1 szépségeiben. Stay tuned.

[update] A közvetítés rettenetes volt, de a rakéta elszállt. Elon beszámolója szerint a második fokozat nem indult be rendesen, így nem tudott pályára állni, 200 km környékén. Egyenlőre nem ismert, hova zuhant vissza, elégett-e a légkörben. A NASA és a DARPA támogatásával épülő rakéta hamarosan már aktív rakományt szállíthat: a hadsereg egyik műholdját. Ezért érdekes a SpaceX főnökének optimizmusa, miszerint nagyon elégedett az indítással,a rendszerek 95%-a működőképes. Azonban az az 5% is bőven elég ahhoz, hogy a rakomány ne legyen képes pályára állni, vagyis nincs helye sikeres tesztről beszélni.

Az alap probléma egyszerű: kevés a hely a Földön, hol tudna az ember új otthont építeni. Itt most arról fogok beszélni, miért valószínűbb, hogy az első nagy települések űrbázisokon  jönnek majd létre, és nem a Holdon.

Az ember szeret szilárd talajra építkezni, talán ezért is ez az első gondolata a Hold sokaknak. A talaj jelenléte azonban egy ilyen idegen területen gyakorlatilag teljesen mindegy, adott, vagy mesterséges - úgyis teljesen izolált környezetet kell létrehozni.

Hát megint SpaceX. Komolyan csodálatos, egy cég, aki a sikertelenségeivel képes a hírek tengerén hajózni. Egy magáncég, tavalyi sikertelen indítási kísérletük után a Falcon 1 rakétát idén háromszor tervezik tesztelni, de már az első tesztet is többször el kellett halasztani. Március 19-én négynapos ablak nyílik, amennyiben a most végzett tesztek sikeresek, akkor nincs több halaszgatás, felküldik azt a 21 m magas újrafelhasználható rakétát.
A cég halaszgatásai azért veszélyesek, mert a tengeri levegő a helyszínen igen könnyen kikezdi a rakéta érzékeny berendezéseit, ez pedig nem jó. A SpaceX egyébként félmilliárd dollár támogatást nyert a NASA-tól a rakéta kifejlesztésére,  csúnya kudarc lenne egy újabb sikertelenség.

Minden egyes vízre, annak egykori jelenlétére utaló jel hatalmas hullámokat kavar az interneten, a mostani hírnek viszont valóban van komoly következménye.

Hatalmas vízjégmennyiséget fedezett fel az ESA Mars Express radarja a déli sark hósapkája alatt, az Európánál kicsit kisebb, több kilométer vastag tömb megolvasztva kb 10 méternyi vízzel borítaná be az egész Marsot. A méréseket 2005-ben és 2006-ban végezték, ezeket egy nemzetközi kutatócsoport dolgozta fel. Az északi sarkról is készült hasonló felmérés néhány hónapja, a csoport vezetője Dr. Jeffrey Plaut szerint az adatok előzetes vizsgálata szerint itt is található egy a délihez mérhető tömb.

Ahogy írtam korábban, átugrottam Varsóba pár napra, hogy találkozzam az ottani diákokkal a BME varsói megfelelőjéről. Két és fél napot töltöttem náluk, és igen pozitív benyomásokat szereztem. Az egyetemen két nagyobb (~20 fő) diákcsoport foglalkozik űrkutatással, a következő projecteken dolgoznak, vesznek rész bennük:

• parabolarepülés (lengyelek már 5-ször vettek rész az ESA Student Parabolic Flight Campaign-ján, magyarok tavaly először)
• SSETI ESEO, az SSETI új földkörül keringő műholdjának építésében
• CubeSat - tervezik, és hamarosan építik Lengyelország első műholdját
• Yes2 - a Yes2 azért rendkívüli, mert Lengyelország hazánkkal ellentétben nem tagja a PECS egyezménynek, vagyis nincs különleges keretük támogatni kutatóhelyeket. A diákok azonban fogták magukat, és addig dolgoztak, amíg egy holland cég el nem vállalta a szponzorálásukat.

Holnap repülök Varsóba, hogy az ottani űrkutató fiatalokkal találkozzam a varsói egyetemről. Rengeteg érdekes projectben vesznek részt, amiből az itthoni diákok tanulhatnának: már ötször voltak parabolarepülésen, részt vesznek a SSETI programokban, a YES2-re pedig úgy tudtak részvételi jogot szerezni, hogy nem is tagjai a megfelelő egyezményeknek. Beszámoló pár nap múlva.

Az indexen a minap olvastam egy cikket, amin meghökkentem. Ez önmagában még nem kimondottan érdekes, azonban hírfogyasztásom igen magas mértékét figyelembe véve nem gondoltam volna, hogy innét értesülök majd először egy űrkutatást érintő eseményről, ráadásul a téma is igen hangzatosnak tűnt.