Az alap probléma egyszerű: kevés a hely a Földön, hol tudna az ember új otthont építeni. Itt most arról fogok beszélni, miért valószínűbb, hogy az első nagy települések űrbázisokon  jönnek majd létre, és nem a Holdon.

Az ember szeret szilárd talajra építkezni, talán ezért is ez az első gondolata a Hold sokaknak. A talaj jelenléte azonban egy ilyen idegen területen gyakorlatilag teljesen mindegy, adott, vagy mesterséges - úgyis teljesen izolált környezetet kell létrehozni.

A földönkívüli telepeknek sok szerepe lenne - enyhíteni a Föld népességproblémáit, nyersanyagokat bányászhatna, energiát termelhetne. Űrhajózás igazán csak odakinn fejlődhet ki, amíg egy-egy marsra menő rakétából 90% a hajtóanyag, addig egy gyengébb gravitációjú bázisról induló küldetés sokkal olcsóbb lenne, és több hasznos terhet szállíthatna.

Energiatermelés

Rengeteg cikk foglalkozik a He3 (hélium-3) valószínű előfordulásával, ez az anyag lassan kifejlesztendő fúziós erőművekben fejtené ki jótékony hatását: 1 űrsikló rakománnyi He3 elég lenne az USA energiaigényének fedezésére egy évig, talán még Kínának is elég lenne. Az ábránd ellen szólnak a hatalmas kutatási és építési költségek, valamint a szállítás, kitermelés hatékony megoldása. Ahogy Jim Brenson (SpaceShipOne) is kijelentette: a holdi He3 bányászása jelenleg egy nem megtérülő vállalkozás lenne.

A holdi bázis nem támaszkodhat 100%-ban napenergiára, a holdi éjszaka két hét hosszú. Egyetlen lehetőség a sarkok közelében található örökké fényes pontokra helyezni a kollektorokat.

Ezzel szemben egy űrbázis akármekkora napkollektorokat üzemeltethet, sőt, megfelelő pályán a Földre visszasugárzott energiával gyakorlatilag tiszta és kimeríthetetlen energiaforrást biztosítana.

Miért pont űrállomások?

Egyéb érvek a holdbázis ellen:

• gravitáció - itt nevelkedő emberek csontjai túl gyengék lesznek a Földre való visszatérésre
• energia - a holdi éjek hosszúak, hacsak nem telepítenek hatalmas naperőművet egy-két majdnem állandóan sütött pontra a sarkok környékén, akkor hosszú heteken keresztül alternatív energiaforrást kell használni
• kommunikáció a Holdat nem lehet egyszerűen lefedni műholdakkal, a Föld tömegvonzása bezavar, és instabillá tesz pályákat

Ezzel szemben egy űrállomás mindezen kritériumokat teljesítené, forgathatóvá téve akár földi gravitáció is előállítható, azon esetek, amikor a Föld eltakarja a Napot csupán órányi hosszúak lesznek. Ezen felül közelebb is lehet helyezni a Földhöz, így a szállítás (emberek, nyersanyag) egyszerűbbé válik.

A kilátások

Az ISS építése lelassult, valószínűleg nem is tudják időben befejezni (2010-ben visszavondják az űrrepülőgépeket, addig azonban még 12 elemet kellene felvinni, ráadásul már az első idei repüléssel is bajok vannak). Az állami űrhajózás sok stíluseleme megejelenik a project hosszú haldoklásában, amikor a cél a nemzetközi együttműködés, akkor felgyorsul, amikor az USA kvázi magára marad, háborúira összpontosít, akkor az elnök kijelentéseinek dacára a szükségesnél kevesebb pénzt kap a NASA a kongresszustól.

Reménysugarat jelent a magánszektor, az űrturizmus. A Bigelow Aerospace kétszeres térfogatra felfújható űrállomása a Genesis I most is földkörüli pályán kering, a Genesis II csak a Dnyepr rakéták hibái miatt veszetegel még a las vegas-i cég garázsában. Amennyiben az emberiség komolyan gondolja az űr meghódítását (szerintem nem), akkor bízvást támaszkodhatnak majd a magáncégek űrhotelépítési tapasztalataira.


Forrás: http://www.space.com/adastra/070316_orbital.html
Képek forrása: http://www.nss.org/settlement/space/index.html

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.