Négy milliárd kilométer az sok. Az ember azt gondolná, hogy elautózni Spanyolországba az messze van, de a Plútó még ennél is messzebb van. És ott még jó csajok sincsenek. Ilyen rohadt messziről a New Horizons űrszonda már észre is tudta venni a párezer km átmérőjű planetoidot (katonai űrtechnológia szevasz!).


(ráadásul ezek a képek még szeptemberben készültek, azóta frissítették a szonda szoftverét, így a korábbi felbontás háromszorosára lesz képes)

Nemrégiben pár elmebajos kutató a NASA-nál összeheggesztett egy űrszondát, és elkeresztelték New Horizonsnak. A Plútóhoz küldték, a Naprendszer egykoron volt legtávolabbi bolygójához. Sietni kellett vele, mert most volt a legközelebb. 2006 január 19-én bocsátották fel, tervek szerint 2007 február 26-án repül el majd a Jupiter mellett. Kihasználva a gázóriás lendületét tovább folytatja majd útját a Naprendszerben. Ezután még 8 évig utazik, míg 2015 július 14-én végül eléri célját. Hatalmas eredmény lenne ez USA-nak, a NASA-nak, és persze a tudományos közösségnek: utolsó szondák a térségbe 30 évvel ezelőtt utaztak, a Voyager 1 és 2.

A Plútón túl a Kuiper-övben fognak kutatásokat végezni, amihez a fenti képeket is készítő LORRI-ra (Long Range Reconnaisance Imager) hárul majd a fő feladat. Ilyen távolságban (a Naptól kb 6.5 milliárd kilométerre található a Plútó) igen sok a jeges planetoid, ezért hatalmas felfedezéseket várnak a küldetéstől.

A Cosmic Log és a Privatespaceflight.info-n megjelent információk alapján valószínűsíthető, hogy a Blue Origin magáncég újabb tesztrepülést végez november 30 és december 2-a között. Erre utal az aUSA repülési hivatala által kiadott figyelmeztető is, ami egy 16 km ármérőjű, 3 km magas tiltott területet jelent be Van Hornnál, Texas államban.

No pilots may operate an aircraft in the areas covered by this NOTAM (except as described).

A hír azért igen fontos, mert a Blue Origin az egyike a legnagyobb magáncélú űrkutatással foglalkozó cégeknek, viszont a többiekkel ellentétben nagyon titoktartó. Eddigi tesztjeik sikeresnek mondhatóak, de igen szűkszavúan nyilatkoztak a november 13-ai repülésről.

Köszönet illeti a futuresheet-et a bejelentésért.

Ingyen kávé a szünetben az Ifjúsági Fórumon, meg lesznek előadások is, parabolarepülésről, diákműhold építésről, külföldi konferenciákról, meg sok egyéb jóságról. Gyertek!

A helyszín a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Székháza , Zöld Galéria (1011 Budapest, Fő u. 44-50., földszint). Az időpont 2006. december 1. (péntek), reggel 9 óra. (A rendezvény kb. 12:30-kor végződik.)

Végre eljutott az ESA oda, hogy komolyan nekiláttak könnyű hordozórakétafejlesztésük gyümölcsét, a Vega-t tesztelni. A műveletet november 30-ára időzítették, a teszthelyszín Kourou, az Ügynökség dicső európai gyarmatosítások korából visszamaradt francia-guayanna-i űrkikötője.

Az űrkutatás iránt érdeklődőknek minden bizonnyal ismerősen cseng a rakéta neve: már igen régóta, a múlt évtized közepe óta fontolgatják, egy bátor 2000-es kijelentés még tesztrepüléseket is vizionált 2005-re. A tisztázás végett a jelenlegi tesztek csupán a P80 hajtómű működésére vonatkoznak, felbocsátás nem, csupán az úgynevezett "static firing" lesz, vagyis álványra rögzítve indítják be a fokozatot.

Ha egyszer majd elkészül, a Vega jól ki fogja tudni egészíteni az ESA hordozóarzenálját, hisz az alternatíva a hatalmas Ariane 5-ös. Ez pedig akkor jelent relatíve olcsó megoldást, ha teljesen meg lehet pakolni rakománnyal. Ezt továbbgondolva viszont egy megrendelő nem feltétlenül ér rá a logisztikára várni, ugyanakkor a teljes költséget sem feltétlenül szeretné maga fedezni. Így kisebb payloadok számára ez a rakéta ideális lesz.

A program kezdeményezője eredetileg Olaszország volt (VEGA: Vettore Europeo di Generazione Avanzata), persze sokkal fényesebb jövőt vártak tőle. Sajnos a sorozatos Ariane 5 kudarcok, az űrszállítási piac hanyatlása, nomeg az ISS fenntartásának magas költségei komoly érvágást jelentettek a terveknek, ráadásul az ESA sem sietett rácsapni a tervekre. Végül hosszas megbeszélések után döntöttek a jelenlegi koncepcióról, egy 2 000 kg rakományt akár 700 km-es körpályára tenni képes hordozórakétáról.

Remélhetőleg az ESA hozzáállása a jövőben megváltozik majd, és felismeri a piac követelményeit, beszáll a hordozóversenybe, ugyanis manapság már meglepően sok cég kínál hordozórakétákat. Kereslet pedig volna rá.

Ha valami kaotikus ezen a kontinensen, akkor az az Európai Űrkutatási Ügynökség. Tudom, voltam már Noordwijkben, de amúgy is elég a honlapjukat megnézni, vagy akár a Student Parabolic Flight Campaign honlapját csekkolni (ez az a kicsit sem hírértékes egyetemistáknak szóló pályázat, amin idén először nyertek magyarok).

Ellenben, deviszont: lehet gyakornoki állásra jelentkezni, határidő most dec. 15. jövő szeptemberi kezdésre. Csak egy programra lehet pályázni, a verseny igen nagy, de megéri. Sok sikert mindenkinek.

Egy meg nem nevezett 40 évnél fiatalabb kínai üzletember lesz az első kínai férfi, aki a Virgin Galactic 2008-tól induló 120 km magasságba feljutó űrhajóján lehet, írja a Shanghai Daily. Kína nem igazán kis ország, mégis a 100 utasból csupán két férőhelyet kapott az első járaton, amiből ráadásul a felének nőnek kell lennie. E hölgy kiléte még homályba borul, csakúgy, mint az üzletember neve. A bejelentést Rupert Hoogewerf tette, a sangháji Hurun Report igazgatója. A Hurun Report állítja össze Kína leggazdagabb üzletembereinek listáját, nem mellesleg a Virgin Galactic kínai repülésszervezője.

Annyit lehet tudni, hogy az utas 200 ezer dollárt fizet a 3.5 órás sehova-útért, ami magába foglal fél órányi űrutazást. Hoogewerfállítása szerint a rendszerük olyan kevéssé veszi majd igénybe a fizikumot, hogy az átlagos légijáratot túlélők kb. 95%-a repülhet majd. Amennyiben ez valóraválik, és a Virgin Galactic tartani tudja a tervezett következő évi teszteket, majd az első évre tervezett 100 indítást (számításuk szerint ez mintegy 520 embert jelentene), úgy hatalmas bevételekre tehet szert.

Japán űripara mindig is viccesnek tűnt számomra. Egy ország, dacára annak, hogy milyen hihetetlen a társadalmi elfogadottsága a technológiának, annak, hogy milyen kíváló mérnökeik vannak, mégis képtelen volt huzamosabb ideig egy tisztességes űrszondát összetákolni. Ennek oka részben az ottani mentalitás: egy sikertelen projekt után a főnökség szakmai szeppukut követ el, minek eredményeképp aztán nincsen tapasztalt, veterán mérnök. Nem tudom, hogy a katonai űr részleg hogy üzemel, talán kicsit jobban, mint a civil.
A nemzetközi helyzet ugye egyre fokozódik, Észak-Korea már-már olyan rakétát is tud építeni, ami kontinensnél kisebb célpontot is el tud találni, ráadásul egyfolytában piróznak is. Japán félelmei érthetően nőnek. A spacedaily.com egy egész cikkben foglalkozott a legújabb kémműholdjuk lehetséges konfigurációjával. Igazából nincs benne semmi nagy szám, amitől érdekes a dolog, az az, hogy Japán katonai kém-űrprogramjának még elején jár, igazából 1998 óta hajtja csak meg a fejlesztéseket.

A műhold nagy valószínűséggel egy korábban megépített (és ezek után még működőképes) vázra rakják: az Advanced Land Observation Satellite-t (ALOS) használják fel. A fő megfigyelőműszer egy radartányér, ennek megfelelően hatalmas napelemtáblákkal kell a szondát ellátni. Ha a cikkíró elemzése helytálló (és nem buták azok ott), akkor ennek egy elektronikailag és méretileg felturbózott változata fogja alkotni a kémműhold beredezéseit. Az elsődleges cél Észak-Korea földalatti létesítményeinek felderítése (alagutak a demilitarizált zóna alatt, kutatólétesítmények). Fellövését onnét lehet majd tudni, hogy elfordítják a webcameket a kilövőálláson.

Amit érdemes még kiemelni a fenti cikkből, az az, hogy Japán érdekes módon egyre több magabiztos kijelentést tesz az észak-koreai atomprogramra, és kísérletekre (például az októberi robbantásra). Nagyon valószínű, hogy már most is pályán van egy-két kémműhold, illetve egy egyre szorosabb katonai szövetség alakul az USA és Japán között.

A Virgin Galactic-nak mindig is jó PR-ja volt, de erre azért nem számítottam volna: figyeljétek meg, melyik cég neve szerepel a shuttle tesztelős résznél a Superman Returns c. filmben. A név megfigyelhető a magyarázó animációkban, illetve nekem az űrhajó neve is gyanús. A szárnyakon a VRSC1 szám figyelhető meg, ha valaki tudja, hogy mit jelent, az írjon (A VR valószínűleg a Virgin-ből jön, a S talán Shuttle).

A NASA már a múlté, az igazi pénzt a privát cégek hozzák?

A Bigelow Aerospace mellett a másik nagy űrturizmusra hajtó magáncég a Virgin Galactic. A Virgin légitársasággal a hátuk mögött igen jó alapokkal indulnak, nem csoda, hogy a három nagy magán társaság (Bigelow Aerospace, Blue Origin és a Virgin Galactic) egyike.


A cég szeme egy ausztrál űrkikötőre, Woomera-ra vetült, és nekiláttak, hogy az ausztrál pilótáikból űrhajó pilótákat képezzenek. Tervek szerint 2008-ra 30 képzett űrhajósuk lesz, ennek felét a NASA-tól kívánják elcsábítani. Woomera szép jövő előtt áll, a Rocketplane Kistler nevű cég nemrég kötött egy 272 millió dolláros szerződést a Nemzetközi Űrállomásra szállítandó készletekről, amihez az ausztrál kikötőt szándékoznak használni. A hely még az űrturizmus szempontjából is jó helyen fekszik: közel az ázsiai piac. Ami nem mellékes, lévén a kereslet erre az iparágra igen nekilendült: a Virgin Galactic jelenleg már 25 millió dollárnyi foglalást tudhat magáénak 2008-ra, amikor elkezdi az űrprogramja kivitelezését.

Érdekesség Woomera-ról:

The Woomera Test Facility (WTF) corresponds to the Woomera Prohibited Area and encloses a region of 127,000 square kilometres in north-west South Australia. It is comparable to the size of England, making it the largest land range in the world.

vagyis

A Woomera Teszt Létesítmény gyakorlatilag a Woomera Tiltott Zóna néven ismert terület, 127 ezer négyetkilométert foglal el Dél-Ausztrália észak-nyugati részén. Összehasonlításul ez körülbelül akkora, mint Anglia, a legangyobb szárazföldi gyakorlópálya a világon.

Forrás: http://www.woomera.com.au/

Csak tegnap sikerült írnom a világ legnagyobb távcsövéről (ami ilyen megfogalmazásban nem is teljesen korrekt, mert miliméteres rádiótávcső), erre olvasom a spacedaily.com-on: a kínaiak a világ legnagyobb rádiótávcsövét (FAST) tervezik megépíteni. Persze pontosabban megfogalmazva már nem olyan hülyén hangzik ez az egész: egy fix tányérú rádiótávcsövet építenek, mint amilyen a jelenlegi csúcstartó, az areciboi távcső. Csupán a kínai változat potom fél kilométer átmérőjével átveszi majd a vezetést.

Tudományos életben várható hatása várhatóan hatalmas lesz. Összehasonlításul a spacedaily a következő adatokat közli: jelenleg a tudósok kb. 1760 pulzárt (rádiótartományban pulzáló csillagok) fedeztek fel. Ezzel a berendezéssel évente mintegy 7000-10000 felfedezés varható évente. Persze ezt a FAST egyik kutatója állította, de ha még csak a fele is bekövetkezik, már az is hatalmas eredmény lesz.

Ugyanakkor a távcsőnek van egy másik felhasználási oldala is. Passzív radarként használva a kínai kutatók precízen fognak tudni műholdakat, űrszemetet és egyebet követni. Ami a jelenlegi USA űrdirektívát ismerve... hmm érdekes. Hogy idézzek a Washington Post egyik cikkéből:

The issue of possible hostilities in space became more real last month when National Reconnaissance Office Director Donald M. Kerr told reporters that a U.S. satellite had recently been "painted," or illuminated, by a laser in China. Gen. James E. Cartwright, the top U.S. military officer in charge of operations in space, told the newsletter Inside the Pentagon last week that it remained unclear whether China had tried to disrupt the satellite.

A kínai tudományos világ nagyon jön fel, pár éven belül fel kell kötnünk a gatyát, ha labdába akarunk rúgni mellettük. Vagy reménykedünk, hogy a rendszer odaát hamarabb összeomlik.