• A SSETI program
• Nemzetközi Asztronautikai Konferencia
• Az ESA Student Parabolic Flight Campaign

A SSETI program egy diákok által épített műhold, igen komoly költségvetéssel, nemzetközi együttműködéssel készül. Ebben itthon - ha jól tudom - két csoport is dolgozik, egy a BME-n a műhold tápegységét készíti, egy ELTE-BME csoport pedig szervezési feladatokat lát el.

A Nemzetközi Asztronautikai Konferencián (IAC) idén három-négy diák vett részt itthonról, az ESA által finanszírozva. Ez egy éves rendezvény, hatalmas résztvevősereggel, kiállításokkal. Űrkutatás iránt fogékony diákoknak kötelező megpróbálni.

A Student Parabolic Flight Campaign pedig szerintem a legérdekesebb mind közül: pályázz egy kísérlet elkészítésével az ESA-nál, és ha bejutsz, akkor egy Airbus 300-as fedélzetén 30x20 másodperc súlytalanságban ökörködhetsz komoly kísérleteket folytathatsz. Ha érdekel, gyere el a beszámolóra!

Helyszín és időpont: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Székháza - Zöld Galéria (1011 Bp., Fő u. 44-50., földszint), ideje: 2006. december 1. (péntek), reggel 9 óra (előreláthatólag 12:30-kor végződik)

Idén is kiírta a MANT az aktuális ifjúsági pályázatát, a téma (meglehetősen unalmas véleményem szerint): Az Űrkorszak első 50 éve. Űrkutatás iránt érdeklődő középiskolás diákoknak szól a dolog, lehet vele az amerikai űrtáborba ingyen kijutni, azt asszem nem kell magyaraznom, hogy milyen klassz lehet. Mellesleg a hazai űrtáborba is ingyen/kedvezményes részvételt nyernek a pályázat heyezettjei, ami azért jó dolog.

Itt megtalaljátok a pályázat erdeti kiírását.

Nem nagyon lehet manapság idehaza forrásokból hallani a civil űrkutatásról. Persze gondolom minden érdeklődő hallott a White Knight-ról,  és a Space Ship One-ról. A Scaled Compisit nevű cég  által fejlesztett és épített  hordozórepülőről, illetve az első magáncég által épített űrhajóról. Ez az együttes volt az, ami  a világon elsőként tudta teljesíteni az Ansari X-Prise által meghírdetett célokat: feljutni 100 km-es magasságba, két héten belül kétszer. Igen, ez ugyanaz az Ansari, akinek a húga nemrég űrturistaként jutott ki a nagy semmibe, ahol az idejét az ISS fedélzetén tengette. Nem mellékesen mint az első iráni származású ember az űrben, és az első női űrturista.

De  nézzük mi újság egyéb cégek háza táján. A Bigelow Aerospace körül például. A cégről korábban annyit lehetett hallani, hogy felfújható modulokat próbálnak majd a világűrbe juttatni, hogy aztán űrhotelt, meg egyéb jóságokat készíthessenek. Nos a Genesis 1 modul annyira jól sikerult, hogy  július 12-e óta pályán van, minden rendszere tökéletesen működik. A cég egyik fejese, Mike Gold szerint olyannyira sikeres, hogy gyakorlatilag évekkel előrébb járnak technológiailag, mint amit korábban reméltek a küldetéstől. Immáron a lakható modulok fejlesztése egyáltalán nem tűnik olyan  álomszerűnek, mint egy évvel korábban. A következő lépést a jövőre felküldendő Genesis 2 modul jelenti, amit mint a korábbi egységet, az orosz-ukrán  ISC Kosmotras cég fog feljuttatni. Érdekesség, hogy a Dnepr hordozórakéta  a hidegháborús SS-18 interkontinentális ballisztikus rakéta átalakított változata.

Külsőleg  majdnem teljesen ugyanúgy fog a Genesis 2 kinézni, mint a Genesis 1, azonban sok új rakományt, kísérleteket fog magával vinni, ezen kívül pedig a kamera rendszer is komoly fejlesztésen esett át.

A Genesis 2 küldetés egy érdekes ajánlattal ált elő: a "Fly Your Stuff" programmal ("Küldd fel a cuccod."). Ezen program keretén belül az ügyfelek saját tárgyaikat küldhetik fel, majd fotózzák le a modul belső kamerái.

A Sundancer-ről (Naptáncos), vagyis a Bigelow Aerospace lakható moduljáról majd később írok.

Forrás: space.com

Elkezdték két évre szóló tesztelését a Large Millimeter Telescope-nak (LMT, Nagy Miliméteres Távcső). Ez a gigászi rádiótávcső 4600 méter magasról, a kihűlt Sierra Negra tűzhányóról fogja a Világegyetem hajnalán történt eseményeket vizsgálni. Egészen 13.400 milliárd év távlatába képes visszatekinteni, hogy az akkor létrejött galaxisokat, csillagokat kutassa.

A világ jelenlegi legnagyobb radartányérja 50 méter átmérőjű, kétezer tonnás, és 115 millió dollárba került. Tervezésében és létrehozásában két szervezet, a mexikói Nemzeti Asztofizikai, Optikai és Elektronikai Intézet és az USA-beli Mssachusetti Egyetem működött együtt.

Bár mint az köztudott, a Föld légköre nem kedvez a miliméter hosszúságon történő csillagászati megfigyeléseknek, mégis egyre több létesítmény készül ilyen kutatásokra. A válasz egyerű: iszonyatosan drága lenne egy ekkora eszközt felküldeni a világűrbe (gondoljunk csak az ALMA projectre, ahol egy igen kiterjedt radartányér hálózatot hoztak létre. Ilyen kiterjedésű interferométert jelenlegi csillagászati forrásokból képtelenség lett volna az űrben létrehozni.)

A német fejlesztésű LMT az ALMA megépüléséig mindenesetre a jelenlegi legpontosabb rádiótávcső, jelenlegi észlelési tervek között szerepel üstökösök összetételének vizsgálata,  exobolygók légkörének elemzése, illetve a Világegyetem keletkezésének tanulmányozása.

forrás: spacedaily.com