A NASA watch szerint a NASA hamarosan bejelentést tesz felszíni víz megfigyeléséről. A spekuláció egy az amerikai Aviation Week and Space Technology magazinban megjelent írásra alapoz:

According to an item first posted by Aviation Week and Space Technology magazine: "NASA is ready to announce major new findings about the presence of water currently emerging onto the surface of Mars.

Figyelembe véve a nemrég publikált Mars Reconissaince Orbiter felvételeit, még hihető is a hír. Ennek a gondolatomnak ugyan ellentmond, viszont a fenti történetet megerősíti az a NASA által kiadott tájékoztató, miszerint bejelentésre készülnek a Mars Global Surveyor szonda eredményeivel kapcsolatban december 6-án ottani idő szerint délután 1-kor. Ha a dolog bebizonyosodik, az hatalmas reményeket adhat a marsi életben reménykedőknek.

[update1] A bejelentés közép-európai idő szerint este nyolckor lesz. Majd a NASA TV-n fogható lesz.

Aki olvasta Frank Herbert Dűnéjét, az biztos emlékszik erre a kis készülékre, ami csupán fájdalmat okoz, valós sérülést nem. A wired.com szerint az USA hadserege elkészítette a saját verzióját ebből a kis játékszerből, és hamarosan beveti Irakban.

According to documents obtained for Wired News under federal sunshine laws, the Air Force's Active Denial System, or ADS, has been certified safe after lengthy tests by military scientists in the lab and in war games.

Vagyis a Wired News által megszerzett iratok szerint a Légierő "Active Denial System" (fordítása aktív tagadó rendszer, de szerintem a pánikfegyver többet elmond róla) fedőnevű rendszerét hosszas katonai teszek után engedélyezték.

A fegyver miliméter hullámhosszú nyalábot bocsát ki, valahol félúton a röntgen és a mikrohullámú sütő frekvenciája között (94 GHz, ami 3 mm hullámhossznak felel meg). Azt mindenki tudja, mi torténik a mikróba tett étellel, nos ez a fegyver is valami ilyesmit csinál: a nyaláb energiájának 83%-a elnyelődik a bőrben, és felhevíti azt. Eredményeképp az ember úgy érzi, mintha lávában fürödne, a tesztek szerint az érzés átlag 3 másodperc alatt eléri a fájdalomküszöböt, 5 másodpercnél tovább pedig senki sem bírta ki. Az egyetlen dolog, ami megakadályozhatja az azonnali iraki bevetést az a körítés, egy szárnyrakapó "gonosz fegyver" kampány betenne az egész programnak a wired írói szerint.

Bemutatkozott a kínai holdrover, lezajlott az Ifjúsági Fórum, ősi várost fedeztek fel műholdakkal Kínában. Jó olvasást.

Ahogy korábban is írtam, az ESA egy rögzített állványos tesztre készült a Vega hordozórakéta első fokozatának hajtóművén, a P80-ason. Íme a videó az eseményről (hang nincs):

A Blue Origin igen titokzatos cég, a teszteket céges policy alapján nem is szokták kommentálni. Ahogy azt írtam a minap, repülési korlátozásokat vezettek be Texas állam egy kis részén, ahol pont egy Blue Origin tesztpálya található. Beszámolók szerint két hajtóműindítás is történt, repülés azonban nem. Hogy ez most koncepció volt, vagy sem, hamarosan elválik.

Az állami és magánkézben levő űripar különbözik. Ez persze nyilvánvaló, ugyanakkor érdemes végiggondolni, hogy ebből milyen következteteéseket lehet levonni a jövőre vonatkozóan.

Az államilag finanszírozott űripar

Az állami űrkutatás egyik elsődleges szempontja politikai, a másodlagos pedig tudományos jellegű. A politika befolyására nagyon jó példa az USA legújabb űrpolitikája, de visszatekintve a múltba is láthatunk rá példát: az űrverseny idején, illetve a Szovjetunió összeomlása után tapasztalható tudományos és technikai eredmények mennyiségét és minőségét összehasonlítva látható, hogy a fejlődés milyen mértékig volt a nemzetközi helyet által "inspirálva". A verseny végétől fogva olyan mértékű hanyatlás vette kezdetét, hogy mai napig érezhető a hatása. Hogy csak egy példát említsek: a NASA nem képes reprodukálni az Apollo program híres Saturn V-ös hordozórakétáit, a tudás már nincsen meg, a német rakétamérnökök pedig már elfogytak. Vagyis az akkori tudás mértéke némely területen még a mostanit is meghaladta.

Oroszország legújabb ötlete, hogy űrliftet fejlesztenek majd, újra beindultak az ígérgetőgépek Kínában és USA-ban a Holdraszállást illetően. Az oroszok 2015-re teszik az érkezésüket kísérő égitestünkre, az USA higgadtan aláken egy 2018-as ütéssel. Kína pedig szeretné rátenni mancsait a holdi ásványkincsekre (miután odahaza olyan jól mennek a dolgok a környezetvédelemmel, ez egy igen dícséretes kezdeményezés).

Másik érdekesség, hogy december 7-én, a tervezett Discovery indítással utazik (remélhetőleg) az ESA első svéd űrhajósa, Christer Fuglesang. Feladatai között európai kísérletek, és EVA (az űreszközön kívüli tevékenység) is szerepel.

- Stephen Hawking sétál a sivatagban.
- Höhöhö, hülye vagy már, SIVATAGBAN?

Ha sivatagban nem is szaladgál, viszont a Virgin Galactic-kal aktív tárgyalásokat folytat esetleges űrrepüléséről. A Virgin Galactic - mint arról korábban írtam - nagyon nyomul, hogy minnél több és rangos utasokat tudjon magához édesgetni a pár éven belül elinduló szuborbitális járataira, nem is igazán a bevétel miatt (200 000 dollárt kell jelenleg egy helyért kicsengetni), hanem a reklám miatt. A VG sajtója közismerten jó, így nem meglepő ez a lépése is. Tovább is mennek, állításuk szerint szeretnék a repülést mozgáskorlátozottak számára elérhetővé tenni, hogy ők is megtapasztalhassák a súlytalanság felemelő (höhö) érzését. A cég jelenlegi álláspontjuk szerint gyakorlatilag bárki résztvehet egy ilyen utazáson, persze saját felelősségre. Hawking esete nyilván speciális, ezért egy kísérőnek a szabad esés során vele kell lennie, és a végén a helyére kell segítenie a fizikust, de ahogy a fent linkelt cikkben is olvasható, az ötletetre nagyon racuppantak a Virgines gyerekek. Idejük még bőven van, a Virgin Galactic első járatai 2008 végére, 2009 elejére vannak betervezve.

A Discovery űrsikló körül a forgatható szervízállomás látható, ahogy a Discovery már a 39B kilővőálláson van, egyedül a külső üzemanyagtartály teteje, és az oldalsó gyorsítók látszódnak ki alóla. Image Credit: NASA

Hosszú idő óta az első éjjeli indítással, tervek szerint december 7-én este kerül sor a soron következő Space Shuttle küldetésre. A rakomány egy 11 millió dollár értékű rakétaegység a Nemzetközi Űrállomásra. Mint ismeretes a 2003-ban történt Columbia baleset után a shuttle flottát egy időre kivonták a szolgálatból, majd tüzetes vizsgálat után (ami megállapította, hogy a veszély továbbra is fennáll) folytatták a programot. Bár a katasztrófa kiváltó okát nem sikerült megnyugtatóan megoldani, a program folytatódik.

A dolog Európa számára sem közömbös: hamarosan egy shuttle küldetés keretében fogják felvinni a már régóta elkészített Columbus modult, az ESA soron következő ISS komponensét.

A baleset óta 4., idén a 3. és egyben az utolsó indítás lesz a 7-ei. Mint mindig, a kilövést valószínűleg élőben lehet majd nézni a NASA TV-n.