Magyar rádióamatőrök sikeresen létesítettek kapcsolatot a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó ifj. Simonyi Károllyal. Eddigi jelzések szerint a 34 amatőrből kb. 20-25-nek sikerült rövid üzenetet váltania HA5SIK hívójelű Simonyival. (Egy összeköttetés ilyenkor nagyon rövid, elmondják egymás hívójelét, az érthetőséget és vételi jelszintet (riport), majd üdvözlik egymást, szerencsét kívánnak és jöhet a következő. A sorrendet előre megadták, Simonyi egymás után hívta meg a magyar amatőröket, akik között felvidéki és délvidéki magyarok is voltak. Aki nem válaszolt öt-tíz másodpercen belül, azt legközelebb a végén hívhatja meg, ha mindenki mással végzett. A Puskás Tivadar Távközlési Technikumban volt tudósítónk, antennaforgatói és térkép-követői minőségben. Innen jól lehetett hallani a 145,8MHz-en sugárzott adást, és HA5SIK is jól hallotta 45W-os adásunkat. A percről-perce frissített blogot az Űrvilágon olvashatják.

A következő összeköttetés péntek hajnali 01:15-kor lesz, ekkor diákok kérdéseire fog Simonyi Károly válaszolni. Ez a Puskás Technikumban fog történni, ahol pénteken este 8-kor a hajnalban felvett adást visszajátsszák, illetve hazai űrkutató szakemberek rövid előadásokat tartanak. Részleteket és további információt az esemény honlapján találhatnak.

Via space.com:

Csillagászok először mutattak ki vizet nem Naprendszerbeli bolygó légkörében. A felfedezés egy igen fontos mérföldkő, a víz az általunk ismert élet szükséges feltétele.

A könnyen megjegyezhető HD209458b jelű bolygó már régóta áll a csillagászok távcsöveinek kereszttüzében. 1999-ben először ezt az exobolygót tudták közvetlenül megfigyelni (általában csak a bolygó csillag előtti áthaladását lehet észlelni, a fényességcsökkenés miatt), majd később oxigént és szenet mutattak ki a légkörében.

A bolygón nem valószínű, hogy földi élethez hasonló kialakulhatna, a gázóriás csillagához igen közel, mintegy 7 millió kilométerre kering (a Föld 150 millió km-re van a Naptól), és folyamatosan veszti anyagát, ami belehullik a csillagba.

Keringése során amikor a csillag, és a földi megfigyelők közé kerül, különbség mutatható ki az infravörös és optikai felvételek között, írja Travis Barman, az arizonai Lowell Observatory kutatója az Astrophysical Journalban, és az általa készített számítógépes modellből következtetni tudtak a légköri összetételre, hogy mi okozza az eltérést a különböző hullámhosszú képek között.

Decemberben már beszámoltunk róla, hogy a francia-európai COROT űrtávcső sikeresen pályára állt. Azóta a tudományos munkát is megkezdte. Ebben pedig magyar csillagászoknak is szerepe volt.



A COROT miniműhold, egy 30 cm-es átmérőjű tükörrel felszerelve. Két fő tudományos célja van: exobolygók felfedezése (akár Föld-méretűek is), valamint változócsillagok alapos megfigyelése. Kérdés lehet, hogy a Hubble mellett mire jó egy ilyen kis távcső? Az újítás: egy adott látómezőről 150 napig folyamatosan gyűjti az adatokat, ami óriási előrelépés a földi megfigyelésekhez képest.

A hosszú megfigyelési időszakokhoz megfelelő égterületeket kellett választani. A COROT csak a Tejút centruma felé és azzal átellenben fog megfigyeléseket végezni, 10° átmérőjű területeken. (Azaz a Hubble-el ellentétben nem obszervatóriumként működik, ahol a pályázó kutatók választják a területet.)

Limitálja még a megfigyelhető csillagok számát az adatmennyiség, amit a műhold képes előfeldolgozni és lesugározni a Földre. A COROT négy CCD-csippel rendelkezik, kettő az exobolygó-mezőt fogja vizsgálni, és 512 másodpercenként fog felvételt készíteni több ezer csillagról. Az asztroszeizmológiai CCD csak 10 csillag képét fogja rögzíteni, de 32 másodpercenként. Ez utóbbi négyszázezer felvételt jelent a 150 nap alatt!

Bizonyára mindenki hallott már ifj. Simonyi Károly (népszerűbb nevén Charles Simonyi) űrutazásáról, pl ezen a blogon. Magyar rádióamatőrök és űrkutatók kapcsolatba léptek vele, és megkérték, hogy magyar rádióamatőrökkel és diákokkal létesítsen összeköttetést. Simonyi letette a rádióamatőr vizsgát, és amerikai hívójele mellett kapott egy magyar hívójelet is (HA5SIK). Simonyi egyes híresztelésekkel ellentétben nem tagadta meg származását, szépen beszél magyarul, és örömmel vállalta a felkérést.

A tervek szerint április 11-én 32 magyar rádióamatőr  próbál összeköttetést létrehozni vele (ezek általában max 10-20 másodpercig tartanak, és valószínűleg csak néhánynak sikerül majd). Április 13-án pedig a Puskás Tivadar Távközlési Technikum rádióklubjával veszi fel a kapcsolatot, és diákok kérdéseire fog válaszolni. Az űrállomás átvonulása kb. 8-9 percig tart, így nem lesz idő arra, hogy bárki bármit kérdezzen - a kiválasztott diákok rövid kérdéseit előre el kellett küldeni, hogy a választ akkor is el tudja mondani, ha zavarok miatt nem értené jól a rádión elhangzottakat. Az amatőrök hívójeleit is előre megkapja, csak az ő hívásaikra fog válaszolni. Itt is az idő rövidsége miatt szükséges előre megbeszélni egy menetrendet.

Az esemény szervezői a Magyar Asztronautikai Társaság és a Természet Világa folyóírat, valamint a Puskás Technikum. A kérdéseket feltevő diákokat a folyóiratifjúsági pályázatának nyertesei, valamint a technikum kiváló tanulói közül válogatták.

Az űrállomás átvonulásának pontos ideje még bizonytalan, mert a dokkolás (április 9.) után  a Szojuz maradék üzemanyagával megemelik az állomás pályáját, és ettől függetlenül is időnként van pályakorrekció. A rádiókapcsolatot egy előadóteremből hallhatja a közönség, ahol kivetítőn lehet majd látni a rádiós szobában zajló eseményeket, valamint rövid előadások is lesznek. Szeretettel várják az érdeklődőket! 

Az eseményről bővebb információ itt található: http://www.termeszetvilaga.hu/radiokapcsolat.html

Az űrállomás átvonulásának adatai és rövid leírás a kapcsolat működéséről itt:
http://mht41.mht.bme.hu/~mark/ham_iss.html

Ujabb lengyelorszagi tartozkodasom miatt aprilis 9-eig szunetelnek a posztok. addig lehet nezegetni a balra talalhato linksort, par jobb oldal feedjenek osszeolvasztasa.

Majdnem eltalált egy Új-Zélandba tartó utasszállítót az ISS-ről menetrendszerűen visszatérő Progress teherűrhajó egy meteor. A repülő előtt, és mögött 5 mérföldel zuhanó, izzó objektumokat észleltek, amit később az orosz űrhajóval azonosítottak.

Az orosz hatóságok előre figyelmeztették a légiirányítást, ami figyelmeztetést ők továbbítottak a pilótáknak és a légitársaságoknak, azok maguk dönthették el, repülnek-e az érintett körzetben adott időpontban. Az incidens azonban nem a megadott időben és helyen következett be, egyelőre nem tudni miért.

A pilóta beszámolója szerint a izzó csíkokat láttak, és hallották a hangrobbanást, ahogy a zuhanó és súrlódástól felmelegedő űrhajódarabok elhúztak a repülő előtt és mögött.

Update: látom az index is megírta korábban, korrekt cikk lett, gyorsan reagáltak, a NASA oldalát én még nem is láttam. Elismerésem.

Update2: A NASA oldalán nincs is kinn semmi. Ellenben a BBC NEWS cikke megszólaltat egy NASA illetékest, kiderült, hogy a Progress 12 órával a repülő bejelentése után indult csak el az ISS-ről, valószínűleg űrszemetet, vagy meteort láthatott a pilóta.

Az alábbi vakus játékon megtapaszalhatod milyen nehéz munka stabil naprendszereket készíteni, nem csoda, hogy a világnak a mienk kb 9 milliárd évbe tellett.

Az "Elnökúr a ruszkik vörösre festették a Holdat, sebaj írjátok rá, hogy Coca-Cola" viccen felnőtt nemzedék számára eszményi poénforrás lehet a következő hír: a Kína és Oroszország egymást segítve fog a Marsra szondákat küldeni. 2009-ben Kína keringőegységget küld, Oroszország pedig megpróbál leszállni a Mars egyik holdján, a Phoboson. Meglátjuk, emlékeznek-e még rá, hogyan csinálták régen (ez most viccesnek tűnik, pedig nem az: az orosz rakétaipar komoly válságban van, ahogy az amerikaiak is például elfelejtették, hogyan is építették a Saturn V-öt, mert elvesztek a tervek, meghaltak a tervezők).

A bejelentés remélhetően kis vérfrissítést jelent az űrversenyben: a gazdag, technológiailag egyre fejlettebb újonc az űrklubban, Kína a veteránnak számító Oroszországgal valószínűleg el is tudják érni amit kitűztek, és remélem az USA kongresszusa a nyomás miatt jövőre megszavazza a NASA költségvetésének bővítését (t.i. idén az Orion program miatt nem adtak annyival több pénzt, hogy a tudományos projecteket is folytathassák).

Az egykori interkontinentális ballisztikus rakéta, a Dnyepr újabb indítása elhalasztásáról számolt be az ITAR-TASS hírügynökség. Az okok egyenlőre nem ismertek, valószínűleg a tavalyi sikertelen indítás miatt megszigorított biztonsági intézkedések miatt történik ez.

A SpaceDailyExpress forrásai szerint a rakománnyal történt valami baj, következő próbálkozás ma este lesz.

Frissítve: a livescience.com blogja szerint az indítás április 17-éig halasztva, amikor a Genesis II indítása ablaka pont megnyílik, vagyis elképzelhető, hogy a Genesis II lesz a katasztrófa utáni első indítás rakománya!

A mostani szállítmány önmagában nem érdekes, egy adag CubeSat-ot (10x10cm-es egyetemistaműholdak), Egyiptom egy telekommunikációs műholdját vinné. Ami baj, hogy ez közvetlenül érinti a Bigelow Aerospace Genesis II nevű felfújható űrállomását, amit pont a tavalyi események miatt halasztottak januárhoz képest két hónapra. A Roskosmos (orosz nemzeti űrügynökség) honlapján még április 26-a szerepel, a las vegas-i cég még nem adott ki sajtótájékoztatót.

Lemaradásomat bepótolandó egy kis csillagászattal kezdünk (via space.com):

Újabb krátereket fedezett fel a Cassini műhold a Titánon. A kráterek Naprendszerünk történelméről, az adott planetoid tulajdonságáiról árulkodnak. A Titán esetében azonban kicsit más a helyzet, ugyanis a vártán kevesebb krátert találtak eddig a csillagászok.

Légköre van

A Titánt súrú ammónia légkör borítja, ezért a kráterek távcsöves megfigyelése nem lehetséges, azonban a radarhullámok úgy hatolnak át a felhőkön, mint menekülő politikus az újságírók gyűrűjén. A felhőzet tehető valószínűleg felelőssé azért is, hogy megvédi a felszínt a becsapódásoktól: a kisebb testek gyakorlatilag elégnek a légkörben, ahogy teszik az a Föld esetén is, ezért 20 km-nél kisebb kráter nincs is.

Élet?

Ahogy egy-egy felhevült meteor becsapódik, többszáz kilométer átmérőjű krátert vájva a kőzetbe felmelegítheti az ott található vízjeget, és a kémiai reakciók gyakorlatilag DNS-hez kellő fehérjék alapvető elemeit állítják elő. Persze az olvadás pár ezer éves időtartama alatt nem valószínű, hogy élet alakulhat ki, de mindenesetre a szükséges alapanyagok igen, és ki tudja, milyen folyamatok játszódhatnak még le ott később...