Decemberben már beszámoltunk róla, hogy a francia-európai COROT űrtávcső sikeresen pályára állt. Azóta a tudományos munkát is megkezdte. Ebben pedig magyar csillagászoknak is szerepe volt.



A COROT miniműhold, egy 30 cm-es átmérőjű tükörrel felszerelve. Két fő tudományos célja van: exobolygók felfedezése (akár Föld-méretűek is), valamint változócsillagok alapos megfigyelése. Kérdés lehet, hogy a Hubble mellett mire jó egy ilyen kis távcső? Az újítás: egy adott látómezőről 150 napig folyamatosan gyűjti az adatokat, ami óriási előrelépés a földi megfigyelésekhez képest.

A hosszú megfigyelési időszakokhoz megfelelő égterületeket kellett választani. A COROT csak a Tejút centruma felé és azzal átellenben fog megfigyeléseket végezni, 10° átmérőjű területeken. (Azaz a Hubble-el ellentétben nem obszervatóriumként működik, ahol a pályázó kutatók választják a területet.)

Limitálja még a megfigyelhető csillagok számát az adatmennyiség, amit a műhold képes előfeldolgozni és lesugározni a Földre. A COROT négy CCD-csippel rendelkezik, kettő az exobolygó-mezőt fogja vizsgálni, és 512 másodpercenként fog felvételt készíteni több ezer csillagról. Az asztroszeizmológiai CCD csak 10 csillag képét fogja rögzíteni, de 32 másodpercenként. Ez utóbbi négyszázezer felvételt jelent a 150 nap alatt!



A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársai eredetileg az ESA Eddington-programjában való részvételére pályáztak, és sikerrel is jártak. (Az Eddington a COROT "nagytestvére" lett volna). Néhány hónappal a pályázat elfogadása után az Eddingtont törölték, a hoppon maradt kutatóknak pedig felajánlották, hogy kapcsolódjanak be a COROT-ba,az ESA PECS-pályázatának keretében.

Tudni kell, hogy csak külső intézményként működünk közre. Magába a programba azt vették be, akik részt vettek a műhold építésében (gy.k.: pénzt hoztak a projektbe). Az olaszok például a kormányváltás után a pénz megvonásával estek ki belőle, és váltak külsőssé, mint mi.

A kutatóintézetben a Magyar Aszroszeizmológiai Csoport foglalkozik a COROT előkészítő munkáival. A csoport vezetője Dr. Paparó Margit. Két fő témával foglalkozunk: az egyik nagy adatbázisok átvizsgálása változók után, valamint a ROTSE robottávcsövek megfigyeléseinek feldogozása. Mivel több ezer potenciális változó van a területeken, ezért nagyfokú automatizálásra volt szükség a feldolgozáshoz és azonosításhoz. Egy adalék ahhoz, hogy milyen fontos ez az adatbázis: A COROT a hosszú megfigyelések előtt kétszer egyhónapos, rövid megfigyelést végez, és az egyik látómezőt az utolsó pillanatban módosították. Az adatbázis jó szolgálatot fog tenni az exo-mezőn lévő lehetséges változók kiszűrésére.

A másik kutatási téma a lehetséges asztoszeizmológiai célpontok megfigyelése. Az asztroszeizmológia egy meglehetősen új ága a csillagászatnak. A sima szeizmológiához hasonlóan itt is "rengéseket" figyelünk meg. A csillagokban felléphetnek olyan körülmények, amikor a megfelelő hullámok nem csillapodnak le, hanem mozgásba hozzák a csillag egész felszínét. Ezt pulzációnak hívjuk, ilyenkor a csillag felülete változtatja a fényességét, attól függően, hogy a mozgás melyik fázisában van éppen. A fényváltozás megfigyelésével visszakövetkeztethetünk a csillag tulajdonságaira, felépítésére, de akár a nem változó csillagokéra is.

Én is ezen a vonalon kapcsolódtam be a csoportba, mint hallgató. A piszkéstetői egyméteres távcsővel végeztünk megfigyeléseket 2006/2007-ben. A földi megfigyelésekkel valamennyi információt tudunk gyűjteni a lehetséges célcsillagokról. A szeizmo-mezők egy fő célpontot és kilenc mellékcélt tartalmaznak, és nagyon fontos, hogy a sok-sok csillag közül jól válasszuk ki azt a kilencet, amit aztán öt hónapig fog bámulni a távcső. Az alábbi képen a mi egyik megfigyelésünk látható.



(Ez egy igen érdekes csillag, feltehetően hibrid típus, a fel-le ugrálás az ún. delta Scuti típusú pulzálás, míg a lassú változás a gamma Doradusokra jellemző.)

A földi előkészítésben több más obszervatórium is részt vesz, és az adatainkat egyesítve és feldolgozva választják ki végül az űrtávcső célpontjait. Ezt a munkát folytatjuk tovább, amíg a COROT működik, mert ha valami érdekesbe futunk bele, akár egy rövid, egyhónapos futásra is ráállíthatják a távcsövet! Egy változót már felfedeztünk, de sajnos túl halványnak bizonyult a COROT-nak. Ugyan most Németországban vagyok ERASMUS-ösztöndíjjal, de ha újra otthon leszek, fontos feladatunk lesz a megfigyelések és a kinyert adatsorok megfelelő archiválása, és az észlelések továbbvitele. Emellett van egy elnyert pályázata is a csoportnak, elméletben megjósolt "furcsa módusokat", a csillagrezgések speciális fajtáját fogják keresni a friss adatokban.

És ki tudja, ha jól csináljuk, a COROT utódai már igazán a mi űrtávcsöveink is lehetnek.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.