Bár több űrkutatási program küzd nehézségekkel, jó pár nagy durranás várható az idei évben. Vegyük sorra, mik lesznek 2011 érdekesebb eseményei űr-szempontból:

A Naprendszer kutatása

• Március 18-án a MESSENGER, számos hintamanőver után, végre pályára áll a Merkúr körül. Ezzel már csak az Uránusz-Neptunusz páros marad a nagybolygók közül, ami körül nem kering(ett) űrszondánk.
• Szeptemberben indul a Holdhoz a NASA/MIT kettős űrszondája, a GRAIL (Gravity Recovery and Interior Laboratory), melyek kísérőnk gravitációs mezejét és ezen keresztül belső szerkezetét fogják feltérképezni. 
• November végén nyílik az aktuális indítási ablak a Marshoz. A NASA brutális méretű és felszereltségű roverje, a Curiosity (ex-MSL) mellett a remények szerint végre az oroszok is visszatérnek a színpadra, a Fobosz-Grunt (Phobos Sample Return Mission) indításával, ami két évtizeddel a két sikertelen Fobosz küldetés után ismét megpróbálkozik a Mars holdjára való leszállással és a mintahozatallal. Potyautasként vele utazik az első kínai bolygóközi űrszonda is, a Yinghuo-1 orbiter, ami a bolygó légkörét és plazmakörnyezetét fogja vizsgálni.

A Fobosz-Grunt az összeszerelő csarnokban. Felül a leszállóegység, középen a rácsban a kínai orbiter, alul a sok üzemanyagtartállyal a manőverező egység látható.

•  A kisbolygóövben a Dawn lassan közelít a Vestához, júliusan fogja elérni a belső Naprendszer legnagyobb kisbolygóját (mivel a következő célpont, a Ceres törpebolygónak számít).
• Ismét lesz űrszondánk a Jupiternél is: a Juno augusztusban indul az óriásbolygóhoz. Ugyanakkor ez egy kisebb lélegzetvételű misszió, mint a Galileo volt, és nem a fényképezésre lesz kihegyezve, hanem a bolygó magnetoszférájának, poláris területeinek, légköri összetételének, hősugárzásának vizsgálatára. 2016-ban áll majd pályára.
• Február 14-én repül el a Stardust a Tempel-1 üstökös mellett. A fő célja, hogy megfigyelje, mennyit változott a Deep Impact látogatása óta eltelt bő öt év alatt, illetve mi lett a becsapódó egység vájta kráterrel. A Stardust ezzel fogja befejezni a pályafutását, elfogy a hajtóanyaga a művelet végére.
• Emellett tucatnyi más űrszonda végzi tovább a munkáját, a Vénusznál a Venus Express, a Holdnál az LRO és a Chang-e 2 (?), a Marsnál a rover(ek), MRO, Odyssey és Mars Express, a Szaturnusznál a Cassini. A New Horizons, Rosetta, és Voyager űrszondák pedig a céljaik felé haladnak csendben.

A Juno alakot ölt. Az érzékeny elektronikát (a doboz a tetején) 1 centi vastag titán lapok védik a Jupiter sugárzási öveiben örvénylő nagyenergiájú részecskék bombázásától.

Emberes űrrepülés, ISS

• Két vagy három űrsikló-repülés vár még ránk. A Discovery az STS-133 keretében a PMM névre átkeresztelt és tartós űrrepülésre átalakított Leonardo modult, egy külső tárolóplatformot (ExPRESS Logistics Carrier 4) illetve a Robonaut 2 robotot viszi fel az űrállomásra. Az Endeavour az STS-134 repülés alatt az AMS-2 (Alpha Magnetic Spectrometer) detektort juttatja fel, ami sötét anyag (és egyéb részecskefizikai finomságok) után kutat majd, illetve mindenféle egyéb felszereléseket. Még mindig nem dőlt el véglegesen, hogy az Atlantis megkapja-e önálló küldetésnek az STS-135-öt vagy csak mentőhajóként szolgál majd az Endeavournak. Ha repülni fog, akkor a Raffaello modulban visz majd fel plusz felszerelést, és csak négyszemélyes legénysége lesz, hogy probléma esetén Szojuzokkal is meg lehessen oldani a hazahozatalukat.
• Beindul a CRS program, a magáncégek biztosította áruszállítás az űrállomásra. A SpaceX az év második felére már túl akar jutni a teszteken, és tényleges küldetéseket végrehajtani. Eközben az Orbital is bemutatja majd saját Cygnus űrhajóját.
• Január 20-án indulhat a Kounotori-2 (HTV-2) japán illetve márciusban a Johannes Kepler európai teherűrhajó, majd valamikor később a harmadik ATV is, az Edoardo Amaldi. Végül, de nem utolsósorban négy Szojuz és nyolc Progressz misszió is be van tervezve erre az évre.
•  Kína várhatóan az év végén pályára állítja Tiangong-1 kísérleti űrállomását, melyet a Sencsou-8 űrhajó meg is látogat, még emberek nélkül. Jövőre várhatóan be is lakják majd.

Földmegfigyelés, űrobszervatóriumok, egyéb űrrepülés

• A NASA újabb klimatológiai műholdat, a Glory-t fogja pályára állítani, ami a légköri aeroszolokról illetve a Nap általi besugárzásról fog adatokat gyűjteni.
• Irán ismét megpróbálkozik az űrrel, ezúttal a Simorgh rakétával.
• Oroszország lassan visszatér a tudományos életbe: a balsorsú Koronasz-Foton naptávcső után 2011-ben pályára állhat végre a hányattatott sorsú RadioAsztron (Szpektr-R), egy 10 méteres, összehajtható tányérű rádiótávcső, melyet űr-VLBI mérésekhez, földátmérőnél is nagyobb bázisvonalú rádió-interferometriához használnának. Emellett a Lomonoszov Egyetemen is készül egy csillagászati műhold Lomonoszov néven, amellyel nagyenergiájú folyamatokat (kozmikus sugárzás, röntgen és gamma tartomány) figyelnének meg, de sokkal több infó még nem érhető el róla.
• A Planetary Society is kipróbálja a maga napvitorlását, a LightSail-1-et.
• És persze ismét több tucat telekommunikációs, technológiai, távérzékelési és egyéb műhold is felkerül majd a fejünk fölé.

A RadioAsztron tesztpéldánya 2009-ben, összecsukott rádiótányérral.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

JI · http://jalso.com 2011.01.02. 10:22:24

<gramman nazi on> a titánium magyarul titán

hu.wikipedia.org/wiki/Tit%C3%A1n_(elem)
<grammar nazi off>

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.01.02. 11:43:43

@JI: kösz, teljesen igaz.

Válasz erre 

daniferi 2011.01.02. 14:45:01

A cikk szuper, bár én még hozzátenném, hogy ha jól tudom, az év végén már távcsővel is vizsgálható lesz ismét az Apophis, mert most túl közel van a naphoz, így "nem látni". Azért arra kíváncsi vagyok, meddig nézegetik csak, szerintem már rég elindíthattak volna egy-két szondát oda is :)

Ha jól tudom, az oroszok a Fobosz-Grunthoz hasonlót akarnak küldeni oda is, sőt, el is akarják téríteni mindenképp 2029-ben, nem akarják megvárni, hogy akkor derüljön ki, hogy mégis belénk jön :)

Válasz erre 

Ashi Valkoinen 2011.01.02. 15:03:04

Köszönöm, nagyon jó összefoglaló!

Válasz erre 

dr. médiafigyelőbété 2011.01.02. 15:33:13

Átfogó összefoglaló.

Válasz erre 

Sisko86 2011.01.02. 16:35:28

Izgalmas évnek ígérkezik, főleg ha hozzátesszük, hogy itthon az LHC is gőzerővel fog még egy ideig működni.
A végén még ez is a fizika évszázada lesz.

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: