A blogon bemutatott kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Jó csillagász holtig tanul - ezúttal spektroszkópiátSokan a mai napig úgy képzelik el a csillagászatot, hogy este kimegyünk a távcsőhöz, belenézünk, és megállapítunk valamit a csillagokról. Csakhogy ez már több, mint száz éve nem így megy. Egyrészt...
K2, merre visz az utad?A védésen tehát túl vagyok, doktor még viszont még hivatalosan nem vagyok - az majd csak akkor lesz, ha végre az egyetemi doktori tanácsig eljut a védés híre, és rábólintanak. És akkor még mindig nem...
Trust me, I'm a doctorHát ez is megvolt. Márciusban megvédtem a disszertációm. Tulajdonképpen nem is volt vészes a dolog, a legnagyobb gondot a terem rejtett biztosítéktáblájának megtalálása okozta, hogy a konnektorokban...
Kutatói blogok másfeléA Jedlik Ösztöndíj egyik választható vállalása volt a blogírás. Nekem ez alapjában véve egy jó indok volt arra, hogy a Cydoniát némileg átalakítva továbbvigyem, de többen az ösztöndíjak hatására...
Elkezdődött a K2 küldetésNem, a cím nem tévedés: nem nyergeltem át hegymászásra és a NASA sem kivételezik a Keplerrel.
A Kepler Science Team ilyen menő: az őszi, szinte teljesen bizonytalan helyzettől mára odáig jutottak,...
Karácsonyi ajándékokA december mozgalmas hónap volt. A 7-8-i hétvégét Bécsben töltöttem - no nem azért, hogy puncsozzak és túlárazott bigyókat vegyek a Christkindlmarkton meg a Mariahilferen. Helyette a bécsi...
K2, alaptáborEgyre inkább körvonalazódik, mit lehet kezdeni a Kepler űrtávcsővel, most, hogy csak két lendkereke maradt működőképes. Az már biztos, hogy az eredeti területet nem fogja tovább észlelni, hanem...
Űrtávcsőről űrtávcsőreA Kepler és a CoRoT űrtávcsövek ugyan üzemen kívül vannak, de ez nem jelenti azt, hogy nem maradt több űrtávcsövünk, amit használhatunk a kutatásokhoz. Van más is, amellyel hosszan, megszakítatlanul...
Célegyenesben!Könnyed esti olvasmányom az elmúlt hetekből:
Igen, ez már a disszertáció, ezt írtam és javítottam eddig, ezért ritkák a posztok. Tudom, lámpafény mellett, tablettel fotózva nem sok minden látszik a...
Csillagászok, egyéniségek és a meteoritSzeptember 20-22. között zajlott a Magyar Csillagászok Találkozója, mely jó pár év szünet után ismét összehozta a magyar, csillagászattal és határterületeikkel foglalkozó kutatókat és hallgatókat. Az...
Japán holdszondája, a Kaguya (gyermekkori nevén SELENE) elért a Holdhoz, és nagyfelbontású videót készített a felszínről.
Világon először a japán űrügynökségnek, a JAXA-nak és a japán távközlési társaságnak (NHK) sikerült nagyfelbontású (high-definition) képeket készíteni a Holdról. A már három hete holdkörüli pályán keringő szonda kétszer fotózott, október 31-én. Mind a kétszer nyolc perces felvételeket összegeztek egypercessé. Az első sorozat az északi sark környékén található Oceanus Procellarum északi részéről készültek, ami a Hold legnagyobb bazaltömlése (itt szállt le egyébként a Luna 9 szovjet holdszonda, ami az első sikeres leszállás is volt egyben). A második ugyanennek a területnek a nyugati részét pásztázta végig.
Először is szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített a szavazás során, visszajelzésével, megjegyzéseivel, szavazásával. Összesen 78 szavazat érkezett, ami óriási, összevetve a korábbi, cikk témákra vonatkozó kérdőívvel (akkor 13 szavazat jött). Egy gyakori megjegyzés volt, és külön köszönet érte, ugyanis nekem nem jutott eszembe:
Ha többhasábos megjelenítést szeretnénk, ahhoz sokkal gyakrabban kellene frissülnünk. Ez teljesen igaz. A mostani frissülési ráta annak köszönhető, hogy a diplomamunkámmal vagyok elfoglalva, radar elvtárs Szingapúrban szintén igen el van havazva. Többi szerzőink életéből pedig kisebb szeletet hasít ki a Cydonia (hozzájárulásuk ettől függetlenül nagyon értékes).
A szavazás végeredménye: 40 az átszervezésre, 38 a jelenlegi változatra érkezett. Miután egy vadonatúj oldal létrehozása, és aktív üzemeltetése rengeteg energiát emésztene fel, így ezt határozatlan időre elhalasztjuk.
Egy design újratervezés viszont esedékes, érkezett komment a színösszeállítással, illetve böngészőtámogatással kapcsolatban (bevallom amikor átírtam a skint, akkor még nem esett szét opera alatt, erre hamarosan ránézek). Ezen dolgozni fogunk.
A blog.hu-n lehetőség nyílt rovat tagek használatára, ez is szerepel a tennivalók listáján.
Vasárnap a küldetés második űrsétáján a Discovery legénysége elkezdte a P6 napelem-tartó áthelyezését, egyelőre egy ideiglenes helyre. Eközben az egyik antennaforgató elemen öregedés jeleit és fémforgácsokat fedeztek fel, amiből mintát is vettek földi elemzésre. Kedden a következő űrsétán két űrhajós és a belülről irányított robotkar segítségével hét óra alatt végleges helyére került a P6, azonban a 76 méteres napelemek egyikén egy 90 centiméteres szakadás keletkezett. Szerencsére a fő vezetékek nem sérültek meg, a napelem 97 százalékát adja a szokásos energiájának, így a probléma megoldása nem sürgős.
Több, mint hatezer embert költöztetnek el a Dél-kínai tengeren lévő Hainan szigetről, hogy helyet adjanak Kína új űrrepülőterének. Az 1200 hektáros területen egy látogatóközpont (talán a vidámpark jobb fordítás) is helyet kapna, így a visszatelepülőknek új munkahelyeket teremtenének. Kína negyedik űrkikötőjét 2012-re készítenék el és a következő évben adnák át.
Hainan szigete Magyarországnak kb. harmada, de nyolcmillióan élnek rajta. A választás oka az volt, hogy ez Kína legdélibb tartománya; az egyenlítőhöz közeledve ugyanis távolabb kerülünk a Föld forgástengelyétől, nagyobb lesz a kezdeti kerületi sebesség, kevesebb üzemanyag kell majd a kozmikus sebesség megadására. Talán még fontosabb, hogy a műholdak pályahajlása is a szélességtől függ. A magasabb szélességen indított műholdak pályahajlása is nagy lesz, ezt megváltoztatni nagyon sok energiába kerül. A különböző célú műholdaknak különböző pályák optimálisak, így célszerű, ha van délen és északon is űrkikötő. (A Szovjetunió déli részén választották Bajkonurt, és az USA déli részén Cape Canaveralt - az is fontos szempont volt, hogy kelet fele lakatlan terület legyen, ha start után felrobbanna; Hainantól keletre is kevés szárazföld van.) Hainan szigetén nem lenne újdonság a rakéták hangja: szuborbitális kutatórakétákat indító bázisa eddig is volt; ezt szeretnék most igazi űrkikötővé fejleszteni.
Az USA-t az űrverseny tette technológiai nagyhatalommá. Hatalmas összegeket öltek a természettudományos oktatásba, egyetemi ösztöndijakba. Az eredmény nem korlátozódott a világűrre (bár nem mellékes eredmény, hogy lenyomták a szovjeteket, mint szódás a lovát), de talán a többség által legkézzelfoghatóbban a Szilicium-völgy jelképezi az igy nyert technológiai kapacitást. Ismeretterjesztés, fejlődés.
Hazánk persze nem vesz részt űrversenyben, természettudományos oktatásunk finoman szólva átlagos. Valahogy ez nem megy nekünk, talán ezért is kullogunk a nyugati cégek, kutatóintézetek nyomában (persze van egy-két kivétel, de azért ne áltassuk magunkat, nincs itthon akkora potenciál, mint a Frisco környéki öbölnél). A mai betevő cinizmus egy, az Űrvilágról származó hirnek köszönhető. A cikk a MANT (Magyar Asztronautikai Társaság) által szervezett vetélkedőről szól, amit az űrkutatás 50-ik évfordulója alkalmából irtak ki.
A Cydonia - bár a blog.hu-n van regisztrálva - nem teljesen illeszkedik bele a blogok sorába, inkább hireket, elemzéseket közöl. Néha az az érzésem, hogy a lineáris, posztok sorozataként felépülő blogstruktúra nem túlzottan kedvez az oldalnak, nehéz a régi, de érdekes tartalmakat fellelni. Hogy felmérjük az esetleges átstruktúrálás iránt jelentkező igényt, szavazást inditottunk, amit bal oldalt meg lehet tekinteni.
Ezzel az a célunk, hogy átfogóbb képet kapjunk az olvasók, vagyis a Te elvárásaidról az oldallal szemben. Minden ötletet, kritikát szivesen fogadunk, ide kommentbe lehet is irni.
Ahogy arról az MCSE már hirt adott: hirtelen kifényesedett a 17P/Holmes üstökös, szabad szemmel is észlelhető - lenne, ha Magyarország felett nem lenne felhős az ég.
Frissités: érkeznek a hazai felvételek is, Tuboly Vince és Horváth Tibor a hegyhátsáli Scutum csillagvizsgálóból is jól leészlelte az objektumot:
Október 24-én pekingi idő szerint 6:05-kor útjára indult a Chang'e I, Kína első holdszondája egy Hosszú Menetelés 3A rakétán, egy hónappal a japán Kaguya (Selene) szonda (szeptember 17) után, de megelőzve India áprilisi indítását. Az indítás pár nappal a kínai Kommunista Párt ötévenkénti nagygyűlésének vasárnapi lezárása után történt.
Élő skypecast közvetitést adunk a Discovery inditásáról október 23-án magyar idő szerint 15 órától 18 óráig. Szó lesz az űrállomás fejlesztéséről és az űrrepülőgép biztonsági szakértőinek aggályairól is.
A közvetités oldala a skype.com-on. Csatlakozni az ingyenesen használható Skype programmal lehet. A közvetitésbe becsatlakozók kérdéseiket is feltehetik, illetve megoszthatják ismereteiket egymással. (Ha nem megy a link, ezt a számot kell hivni: +9900111109843207523)
A NASAWatch hírfolyama sodorta be ezt a videót a Cydonia szerkesztőségébe. A még el sem készült Ares I nagytestvére, az Ares V látható, amint egy 8 m-es távcsövet hajít ki földkörüli pályára: