Október 24-én pekingi idő szerint 6:05-kor útjára indult a Chang'e I, Kína első holdszondája egy Hosszú Menetelés 3A rakétán, egy hónappal a japán Kaguya (Selene) szonda (szeptember 17) után, de megelőzve India áprilisi indítását. Az indítás pár nappal a kínai Kommunista Párt ötévenkénti nagygyűlésének vasárnapi lezárása után történt.


A szovjet űrprogramra emlékeztet a titkosság is: csak a 4 perces visszaszámlálás megkezdésekor kezdtek az állami televíziók élő közvetítést adni a délnyugati Szecsuán tartományban lévő Xichang (Hszicsang) műholdindító központból. Ugyanakkor párezer látogató jegyet vehetett az indítás megtekintésére az indítóállványtól 2,5 km-re lévő domboldali kilátókba 800-1000 yuan közötti áron.

A szonda ma délután kezdi meg első pályamódosítását (ami  a Föld körüli pályáról a Hold felé vezetőre emeli), majd november 5-én áll 100-200 km magas poláris Hold körüli pályára. A 2350 kg-os szonda a DFH-3 távközlési műhold szerkezetére alapul, és kb. 130 kg hasznos terhet visz. A 24 műszer között van sztereo CCD kamera a felszín háromdimenziós fényképezésére; optikai spektrométer, amely a fényképekhez a kőzet összetételét fogja hozzárendelni; lézeres magasságmérő, gamma és röntgen spektrométer; mikrohullámú radiométer a felszínt alkotó regolit mélységének mérésére; kis és nagy energiájú napszél-részecske detektorok. A szonda harminc népszerű kínai dalt is magával visz (mind forradalmi, mind népdalokat, illetve a kínai himnuszt). A küldetés teljes költsége 180 millió dollár körül van.

Kína ambíciózus űrprogramjára a januári műhold-ellenes rakétakísérlete óta (még jobban) a militarizálódás árnyéka vetül, de Peking kitart amellett, hogy békések a céljai és a tudomány haladását szolgálják űrkísérletei. Hu Jintao elnök szerint a következő öt év politikájának meghatározó eleme lesz a tudományos fejlesztések, újítások elősegítése.

-Kína nem akar holdversenyt semelyik országgal, semmilyen formában - nyilatkozta Luan Enjie, a holdszonda terv vezetője tegnap. Ezt megerősítve Ouyang Ziyuan, a terv tudományos vezetője az indítás előtt elmondta, hogy a japán holdszonda nagyon jól tervezett, és nagyon várja az indiai küldetést is. Egy másik vezető hozzátette, hogy Japán sokkal hamarabb kezdte a holdprogramját, mint Kína, ezért nem akarnak arról beszélni, hogy ki volt az első.

Bár az ázsiai országok között valóban sejthető versengés (emlékezetes, hogy a a második kínai emberes küldetés (2005) egy nappal a Japánban, a nagy vetélytársban rendezett asztronautikai világkongresszus előtt ért véget, így a megnyitón a kínai küldöttség sütkérezett a gratulációkban), az időrend korántsem olyan szoros, mint az Apollo program idején. Míg akkor az első űrhajóstól (1961) nyolc év alatt a holdraszállásig jutottak, itt négy év telt el az első űrhajós (2003) óta, mire a holdszonda elindult; a Holdra leszálló önjáró szondát (rover) 2012-re tervezik, 2017-ben mintát hoznának vissza, és 2024 körül szállna le kínai űrhajós. Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy Kína tisztában van a kudarcok hatásával (lásd következő bekezdéseket), ami nekik és ma sokkal rosszabb lenne, mint anno a szovjeteknek és az amerikaiaknak, akiket komoly kudarcok sem tarthattak vissza. A másik ok talán az, hogy tisztában vannak azzal, hogy a többi ázsiai ország sem halad gyorsabban, így a verseny-jelleg háttérbe szorulhat; a presztízs szempontjából az a fontos Kínának, hogy megmutassa, hogy önerőből és biztonságosan, kudarcok nélkül megcsinálta.

Az űrprogram tervei között van még egy űrséta a harmadik emberes küldetésen (Sencsou 7) 2008-ban, valamint a Hosszú Menetelés 5 rakéta fejlesztése (a hajtóművek már kész vannak, az egész kb. 8 év múlva készülne el), amely 9-25 tonna közötti teherbírásával egy kínai űrállomást juttathatna pályára. Egyes hírek szerint a dél-kínai tengeren lévő Hainan-szigeten terveznek egy újabb űrkikötőt, ami szükséges lenne a holdraszálláshoz (az egyenlítőhőz közelebbről a centrifugális erő jobban segíti a felszállást). De ez nem elég, mert sokkal erősebb rakétákra is szükség lesz. Luan szerint 3-4000 tonna hajtóerő kell, míg a maiak maximum 600 tonna körüliek.

A kínai CCTV egy hétórás különkiadásban mutatta be szakértők magyarázatát a küldetés tudományos-technikai hátteréről. Elemzők szerint világos, hogy nemcsak a nemzet büszkeségéről van szó (ellenben az első holdversennyel), hanem Kína látja az űrkutatás mérhetetlen hasznát a nemzetgazdaság és nemzetvédelem szempontjából is. (Az Apollo-program minden bizonnyal sok amerikai cégnek és kutatóintézetnek segített előbbre jutni, de az máig kérdéses, hogy technológiailag mit nyertünk általa, lásd korábbi cikkünket az elveszett tudásról).

-A Chang'e sikeres indítása nagyon jó hír lesz, mert nemcsak a rakétáink kapacitását bizonyítja, hanem azt is, hogy kifinomult, nagytudású műholdat tudunk gyártani- nyilatkozta Dr Guo Xiaobing, űrpolitikai kutató. Kína szeretne mind a műholdgyártás, mind az indítások piacán versenyezni Európával és az Egyesült Államokkal, de ehhez le kell győznie a potenciális ügyfelek bizalmatlanságát. Arról nem beszéltek azonban, hogy sok külföldi szerint nem a kínai technológia fejletlensége a bizalmatlanság forrása (hiszen az valóban egyre többet bizonyít), hanem attól félnek, hogy a kínaiak ellopják a technológiai megoldásokat az indításra átadott műholdakból (ilyenről természetesen nem illendő hivatalos körökben beszélni, vagy akár nyomtatott sajtóban, a világ ezen felén legalábbis).


A holdszondát egy mitológiai alakról nevezték el. A történet egyik változata szerint Chang'e és férje Huoyi halhatatlanok voltak, és a mennyekben éltek. Egy nap a Jade császár tíz fia napokká változott, felperzselve a Földet. A császár nem tudta őket jobb belátásra téríteni, ezért Huoyi segitségét kérte. Huoyi legendás íjász volt, így kilenc napot lelőtt az égről, csak egyet hagyott meg, hogy világítson a Földnek. A császár nem volt elégedett a megoldással, hiszen kilenc fia meghalt, ezért a Földre száműzte a párt, hogy halandókként éljenek. Chang'e nehezen viselte a halandó sorsot, ezért férje hosszú és veszélyes útra indult, hogy a Nyugati Anyakirálynőtől megszerezze a halhatatlanság elixírjét. Meg is kapta, ám a királynő figyelmeztette, hogy a pirulának a felét vegye be csak mindegyikük. Hazaérve a pirulát egy dobozkába tette, majd elindult vadászni, hogy méltón ünnepelhessék az eseményt. Chang'e azonban megtalálta a dobozt, és aggodalmában, nehogy Huoyi észrevegye, véletlenül lenyelte a pirulát. Mivel túladagolta magát, nemcsak halhatatlanná vált, de elkezdett a Hold felé szállni. Huoyi meglátta, és már emelte íját, hogy megállítsa, de nem bírta lelőni asszonyát, aki azóta is a Holdon él. Nincs egyedül, társa egy jáde nyúl, aki elixíreket gyárt, és teleholdkor mi is megfigyelhetjük. Bár a történetből látszik, hogy Chang'e nem feltétlenül pozitív erények megtestesítője, ma is tisztelet övezi. Nem igazi holdistennő (bár egyes legendák szerint egyszer újra a földre jött egy elnyomó császár ellen), de minden holdév hetedik hónapjában a kínai közösségek megemlékeznek róla, csak erre az alkalomra készített holdsütiket esznek és a mitológiai alakokat ábrázoló lampionokat akasztanak mindenfele.


Érdekesség, hogy az Apollo 11 holdraszállása előtt a következő párbeszéd hangzott el a földi irányítók és Collins között:

Houston: A ma reggeli hírek között egyben arra kérnek titeket, hogy figyeljetek, hátha láttok egy lányt a holdon egy nyúl társaságában. Egy ősi legenda szerint egy Chang-o nevű gyönyörű kínai lány 4000 éve a holdon lakik. Úgy tűnik, azért száműzték a Holdra, mert ellopta a halhatatlanság piruláját a férjétől. Van egy társa is, egy nagy kínai nyúl, akit könnyű észrevenni, mert a hátsó lábain áll, egy fahéjfa árnyékában. A nyúl nevét nem tudjuk.
Collins: Oké. Figyelünk a nyulas lányra.

A Holdon egy krátert is elneveztek Csangéról (akinek a nevét többféleképp írják át).


A nyúl egy dobozzal

Forrás:
The Straits Times, 2007.október 24.
The Straits Times, október 25.
http://en.wikipedia.org/wiki/Chang'e_program
http://en.wikipedia.org/wiki/Chang'e_(mythology)
http://news.xinhuanet.com/english
http://english.peopledaily.com.cn
http://www.space.com/businesstechnology
http://www.cnsa.gov.cn

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.