Az USA-t az űrverseny tette technológiai nagyhatalommá. Hatalmas összegeket öltek a természettudományos oktatásba, egyetemi ösztöndijakba. Az eredmény nem korlátozódott  a világűrre (bár nem mellékes eredmény, hogy lenyomták a szovjeteket, mint szódás a lovát), de talán a többség által legkézzelfoghatóbban a Szilicium-völgy jelképezi az igy nyert technológiai kapacitást. Ismeretterjesztés, fejlődés.

Hazánk persze nem vesz részt űrversenyben, természettudományos oktatásunk finoman szólva átlagos. Valahogy ez nem megy nekünk, talán ezért is kullogunk a nyugati cégek, kutatóintézetek nyomában (persze van egy-két kivétel, de azért ne áltassuk magunkat, nincs itthon akkora potenciál, mint a Frisco környéki öbölnél). A mai betevő cinizmus egy, az Űrvilágról származó hirnek köszönhető. A cikk a MANT (Magyar Asztronautikai Társaság) által szervezett vetélkedőről szól, amit az űrkutatás 50-ik évfordulója alkalmából irtak ki.

Kicsit a versenyről. Őszintén szólva meglepett a nagy számú részvétel, a verseny kritikán aluli honlapja, és gyakorlatilag zéró sajtóanyag miatt nem gondoltam volna, hogy tucatnál több iskolát ér majd el. A több, mint száz nevező igy is feleződött mire a munkára került sor, végül két forduló után hat csapat jutott a budapesti Puskás Gimnáziumban rendezett döntőbe:

• Ősradiáns (Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Budapest)
• Splendor (Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged)
• Vesta-Ceres (Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium, Budapest)
• Margitdk (Szent Margit Gimnázium, Budapest)
• Betyársz from Outer Space (Miskolc)
• Thunderbolts (Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Budapest)

A versenyt az egyik AKG-s csapat nyerte meg (nem meglepő, a Supernova szakkör itthon talán a legaktivabb űrkutató-csillagász szakkör).

Kb ennyit lehet tudni a vetélkedő menetéről (Frey Sándor - Budapesti diákok nyerték az űrvetélkedőt):

A csapatok bemutatozásképp az otthon előre megtrervezett űrvárosukat mutatták be. A döntő feladatai közt szerepelt még űrkutatási keresztrejtvény, űrszondák és Naprendszerbeli célpontjaik összepárosítása, űreszközök jelképes összeszerelése alkatrészekből. A versenyző csapatok tagjainak magyarázó szöveget kellett kitalálni és előadni két-két 30 másodperces, akkor először látott filmbejátszáshoz. El kellett játszaniuk egy-egy megadott űrszonda útját, és mutogatással megértetni egymással a borítékokból kihúzott szakkifejezéseket. A csapatok szerencséjét egy tippelős játék is próbára tette. Szén-dioxid-partonnal „hajtott” rakétákat is kellett készíteni és indítani. (A Puskás Technikum nagyelőadójának berendezése végül épségben megmaradt.)

Nagy kár, hogy a verseny menetéről csak most lehet bármit tudni. Nagy kár, hogyha nem ismerném a MANT honlapját, az Űrvilágot, illetve a körülményeket, akkor sosem hallottam volna erről a versenyről. A tengerentúlon épp amatőr holdraszálló egységek versenye zajlik, amit bloggerek, újságirók követnek, szinte percről percre. Olyan nehéz lenne hazánk legnagyobb űrversenyét a nyilvánosság előtt tartani? Hol marad az ismeretterjesztés?

(hosszú i mentes billentyűzet rovatunkat olvasták)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.