Mindkét Korea belépett a klubba - nagyjából
2013.02.03. 16:39
Észak- és Dél-Korea másfél hónap különbséggel lépett be az űr elérésére képes országok klubjába: december 12-én az északi Unha-3, január 30-án a déli Naro-1 rakéta állított pályára egy-egy műholdat. A puszta számok alapján tehát a kedves vezető hős népe legyőzte a gazdag kütyügyártó imperialistákat, de azért ne siessük el ennyire a dolgot. Észak-Koreát nem kötik túlságosan a gazdasági megfontolások: a technikai elszigeteltségtől eltekintve, a hadiipar abszolút prioritást élvez. Ennek megfelelően a műholdakkal való bohóckodás elsősorban presztízsnövelés, illetve a békés felhasználás álcája mögé bújó katonai rakétafejlesztés, és csak másodsorban valós űrprogram. Nagyon betojni persze nem kell még: egy hordozórakéta és egy ICBM más követelményeket támaszt, illetve utóbbihoz egy kritikus elem, az űrből a légkörbe való (ép) visszatérés kivitelezése még hiányzik a repertoárból.
Az Unha-3
Dél-Korea, ezzel szemben, a GDP-je jóval korlátozottabb részét költheti az űrpogramjára, bár abszolút értékben még mindig elég sok lehet, és valamiféle hosszabb távú programot is mögé kell pakolnia. Egyrészt az adófizetők, másrészt a nagyhatalmak megnyugtatására, az USA például nem nagyon örült sose annak, hogy bármelyik Korea rakétásdit szeretne játszani. Viszont Dél bevásárolhat bárkitől, és így is tett: a "nemzeti" rakéta első fokozatát Oroszországból importálja.
A Naro-1
Ennek megfelelően a rakéták is eltérő minőséget képviselnek. Az Unha-3 első két fokozatának darabjait a dél-koreaiak kihalászták a tengerből, és időutaztak egyet: a szerkezet a hatvanas-hetvenes évek technikai színvonalának felelt meg, a rakéta kidolgozása kezdetleges, a hajtómű hatásfoka alacsony, és az egész nem tűnt túl megbízható szerkezetnek. Ennek megfelelően az előző két próbálkozás során hamar darabjaira is hullott. Ezúttal kitartott, és valamit pályára is állított, ám a kis műhold, a Kwangmyongsong-3, se az észak-koreai vegetációt nem mérte fel, se forradalmi dalokat, se semmit nem sugárzott, és a helyzetét nem tartotta: a megfigyelések alapján az inaktív űreszközökre jellemző bukdácsolást mutatta be a Föld körül.
És az észak-koreai műhold(szerű izé). Illetve azt hiszem, ez az előző példány, az előző kísérletből, mivel azt mutogatták anno a külföldi sajtónak ilyen high-tech módon.
Ez az első fokozat felső...
...ez pedig az alsó része. Láthatóan ez kapta az ütést, mikor becsapódott a tengerbe.
Egy hajtómű maradványai.
A déli Naro-1 ehhez képest több évtizedes technológiai előnnyel indult: az első fokozatot az eljövendő Angara rakétákhoz tervezték az oroszok, a másodikat pedig a szuborbitális rakétákban már jártas Korea Aerospace Research Institute fejlesztette házilag. Ennek ellenére a Naro-1 is csak harmadik próbálkozásra járt sikerrel: először az orrkúp egyik fele nem vált le, a túlsúly pedig visszahúzta a második fokozatot az óceánba, másodikra pedig megsemmisült, vélhetően a második fokozat hibája miatt.
Dél STSAT-2C műholdja
A Naro-1-re sem bíztak túl drága hasznos terhet: az STSAT-2 műhold egy-egy példánya utazott mindhárom próba során. A fő célja a rakéta helyes működésének megerősítése volt: bár az űrbéli körülmények monitorozására pakoltak rá egy sugárzásmérőt és egy Langmuir-detektort, technológiai kísérletként pedig egy femtoszekundumos lézer-oszcillátort, a fő alkatrésze a végleges pálya centiméteres meghatározására szolgáló retroreflektor:
Ami a jövőt illeti, Észak-Koreáról nem sok mindent lehet nyilatkozni, vélhetően időnként elbohóckodnak még műholdakkal, Iránhoz hasonlóan (kamu űrmajom megvolt?). Dél azonban már újabb terveket szövöget: felgyorsították a Naro-1-nél nagyobb, teljesen hazai fejlesztésű KSLV-2 fejlesztését, és 2018-ra előrehozták az első tesztrepülés időpontját. Az eredetileg tervezett, 2020-as időpontra pedig már ki is tűzték az első holdi űrszondájuk startját. A KSLV-2 jóval nagyobb lesz a Naro-1-nél, amit a jelek szerint ezzel a sikeres küldetéssel nyugdíjaznak is, és csak a gyártás- és üzemeltetésbeli tapasztalatokat mentik át az új rakétához.
Egyelőre annyit mondhatunk el, hogy Észak-Korea rendelkezik egy antik rakétával, ami jó napokon fölkörüli pályára tud állítani egy doboz fémhulladékot, Dél-Korea pedig még csak félig van bent a klubban, egy félig saját rakétával, de minden jel szerint pár éven belül felzárkózhat az ázsiai űrhatalmak (Kína, Japán, India) mögé negyediknek.
--------------------
Képek forrása: AP/KCNA, Reuters/KARI, AFP/Getty Images, KAIST, chosun.com
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Anyád, a szúnyogok!!! 2013.02.03. 20:14:30
Északon is, délen is a propaganda a fő motiváló tényező. Az északiak technikai felkészültségéről nem tudunk semmit, a déliekéről pedig a posztszerző maga írja le, hogy orosz technológia és sok gyakorlati haszna nem volt a 3 kísérletnek.
Anyád, a szúnyogok!!! 2013.02.03. 20:23:03
Én viszont szivesen látnák a csalás bizonyítására a kilövés után készült nyugati műholdfelvételeket.
Abban biztos vagyok, hogy tucatnyi nyugati és orosz műhold sasolta.
A csalást bizonyító képek, videók még sincsenek, csak egy állítólag kicserélt majom!
Mielőtt valaki Irán melletti elfogultsággal vádolna. Pl. a lopakodójukat nem hiszem el, főleg, hogy úgy reklámozzák, hogy több ezer órát repültek vele a hajózóik.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2013.02.03. 23:28:19
- Az első fokozat a jó öreg Scud rakétán alapul: a nyolcvanas években szereztek párat, továbbfejlesztették a Nodonggá, és négy Nodong hajtóművet pakoltak az első fokozatba.
- Az első fokozat üzemanyaga kerozin és salétromsav, ami a faék kategória. Működik, de a hidrazin+nitrogén-tetroxid vagy a keró+folyékony oxigén messze nagyobb fajlagos impulzust ad.
- Van bőven tech transzfer Iránnal, a manőverező segédhajtóművek ugyanazok, mint náluk, bár mindkét náció egy szovjet SLBM-ről másolta azt. A harmadik fokozat nagyon hasonló lehet az iráni Safir második fokozatához.
- Az épen maradt üzemanyagtank a jelek szerint kézi hegesztéssel készült, és nem túl szép módon.
Viszont láthatóan működött, tehát tanulnak. Ennek ellenére még mindig komoly technológiai lemaradásban vannak, összehasonlítva mondjuk egy Falcon-1-el, vagy akár a Naro-1-el. Itt lehet bővebben utánanézni (a posztba linkelt pdf-et is érdemes):
allthingsnuclear.org/south-koreas-analysis-of-north-koreas-rocket-debris/
"a déliekéről pedig a posztszerző maga írja le, hogy orosz technológia és sok gyakorlati haszna nem volt a 3 kísérletnek."
Ne adjunk már szavakat a számba! A rakétán csak és kizárólag az első fokozat orosz technológia, és rengeteg gyakorlati haszna volt, olyannyira, hogy még nagyobb erőkkel dolgoznak a teljesen saját fejlesztésen. Amúgy meg ha orosz közreműködést keresünk, az amerikai Atlas-V és az Antares rakétákhoz is tőlük veszik az első fokozat hajtóműveit. És, mint fent írtam, az északi oldalt is bőven inspirálta az orosz tech.
"Ja és az irániak űrkísérleteivel szemben is elfogult a nyugati sajtó."
Nézd, ugyanazt a majmot mutogatták előtte meg utána? Nem. Kapták már Iránt kamuzáson? Hajjaj, fotoshoppolt rakéták, ugye:
thelede.blogs.nytimes.com/2008/07/10/in-an-iranian-image-a-missile-too-many/
Azt viszont szerintem naivitás gondolni, hogy majd jól közzétesznek hírszerzési anyagokat egy ilyen, valójában csip-csup ügy miatt.
És igen, elfogult vagyok. Két hibbant bagázs rakétásdit játszik. Újdonság? Távolról sem, Szaddam Irakja maga is próbált a Scudokból hordozórakétát faragni a 80-as évek végén:
www.b14643.de/Spacerockets_1/Rest_World/Al_Abid/Description/Frame.htm
www.thespacereview.com/article/1498/1
Teljesítménynek teljesítmény, de azért ne tévesszük össze a mát a hatvanas évekkel. Ma Észak-Korea és Irán nem a nagyhatalmakkal versenyez: előttük a SpaceX, mint első, tisztán magántőkéből dolgozó entitás iratkozott fel, utánuk meg olyan középhatalmak várhatóak, mint Brazília, Indonézia vagy Argentína.
Macséta 2013.02.04. 15:15:53
Elfogulatlanságtól teljesen mentesen, de az északiak erőlködése eléggé mulatságos, főleg annak a fényében, amit a minap a Copenhagen Suborbitals ténykedéséről olvastam (és láttam) az oldalukon, ráadásul nem is friss eseményekről beszélek. Már rég folyékony üzemanyagú hajtóműveket építenek és (statikusan) tesztelnek némi magántőkéből plusz a közösségi adakozásból.
Persze, primitív a dizájn, meg nagyrészt V-2 replikákról van szó, meg egyelőre nem is igazán akar a dolog úgy működni ahogy kéne neki - gyakorlatilag egy sufniűrvállalatról beszélünk. De ahhoz képest amit akkor gondoltam, amikor 2 éve először hallottam róluk, most elkezdtem őket komolyan venni.
Szóval ezt eddig egy megszállott űrbuzi és egy maréknyi ember hozta össze állami szinten marginális összegből, és nem kizárt, hogy néhány éven belül a Kármán-vonalat kóstolgatják, még pár év és embert röptetnek... Lehetne róluk ezen a blogon is írni lassan, a magam részéről le a kalappal az eddigi teljesítményük előtt :)
Elnézést az offért, csak azért tértem ki erre, hogy mindenki érezze a kontrasztot a PRK rakétaprogramjával. A fentiekhez képest (tehát relatíve, egyáltalán nem egy tetszőleges űrügynökséggel összemérve) elképesztő erőforrásokból, plusz véresen komolyan vett atomhatalmi törekvésből, hatalmas pátosszal összehoztak egy darab sikeres orbitális indítást, ez nálam röhej kategória, már elnézést minden kimdzsong-rajongótól.
Nem kétlem hogy idővel kikalapálják a hardvert, csak ha ezt a benny hill zenéjére, emelkedett nemzeti büszkeségtől duzzadó mellkassal esve-kelve csinálják (mint egyébként bármi mást abban az országban), akkor azért hadd legyen szabad mosolyogni. Ja, tudok mégegy ilyen országot, de ebbe már inkább ne menjünk bele...
@lacalaca: a fenti "magyar tudblogok" lista első bejegyzése állandóan valami nemlétező URL-re mutat, ezzel lehetne valamit csinálni?
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2013.02.04. 15:26:34
cydonia.blog.hu/2011/06/05/az_orult_danok_ezuttal_megcsinaltak
A tudblog listával nem nagyon tudtam mit kezdeni, az RSS aggregátor néha nem teszi be a linket a címbe:
feedstitch.com/5435/tudblogok_1105_1.rss
Ha tud valaki olyan szolgáltatást, amibe beledobálok sok rss-t, és az összegyúrja és kiköp nekem belőlük egy közöset, ne habozzon! :)
muffalo_bill 2013.02.04. 20:31:05
www.guardian.co.uk/world/iran-blog/2013/feb/03/iran-space-monkey
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2013.02.04. 21:06:25
www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=0wkn5bLQSQ0
Macséta 2013.02.05. 04:55:32
Igaz, innen navigáltam oda először. De azóta azért történt egysmás a portájukon, ha csak nem az első látványosan felrobbanós/lángoló-sikoltozó emberes videóra vársz apropó gyanánt, lenne már miről tudósítani ;)
Írtam a feedstitch supportnak, bár utólag belegondolva nyilván te is, lehet hogy ez már csak ilyen. Ha csak sima RSS összefésülés kell, megoldható 10 sornyi php scripttel 5 perc alatt, ebben szívesen segítek.