E három cégnek marad reális esélye, hogy legkorábban 2015-16-ra letegyen az asztalra (hordozórakétára) egy embereket szállító űrhajót. A CCDev (Commercial Crew Development) program korábbi négy támogatottjából politikai nyomásra maradt két és fél az immár CCiCap (Commercial Crew Integrated Capacity) névre átkeresztelt programban. Teljes támogatást a két hagyományos jellegű űrkapszula kapott, míg a mini-űrsiklót fejlesztő Sierra Nevada kapta a többiekhez képest kb. fele összeget, bár a NASA-nál igyekeztek ezt úgy tálalni, hogy nem fele támogatást kapnak, hanem ennyi fejlesztésben állapodtak meg a céggel. A nagy vesztesek: az előző körben még támogatott, bár a fejlesztéssel a leghátrább tartó Blue Origin és a lényegében az Ares I felélesztésén dolgozó, a semmiből egyszer csak feltűnő ATK-Astrium kettős.

A Boeing CST-100 űrhajójának ejtőernyőit és légpárnáit próbálják ki épp. A CST-100 ugyanis nem óceánra, hanem szárazföldre fog leszállni.

A három nyertesnek kicsivel több, mint 1,1 milliárd dollárt ítéltek oda a következő két költségvetési évre. A Boeing és SpaceX majdnem ugyanannyit, 460 és 440 millió dollárt kapnak, míg a Sierra Nevada 212,5 milliót. Fontos különbség viszont a korábbi NASA programok vagy például az Orion fejlesztéséhez képest, hogy a nem csak hozzájuk vágják a pénzt, aztán vagy teljesítik, amit ígértek, vagy tartják tovább a markukat: olyan szerződéseket (Space Act Agreement-eket) kötnek velük, melyek szerint csak az egyes vállalások teljesítése után kapnak pénzt. 

A Boeing 2014-re el kíván jutni a Critical Design Review-ig: ekkor vizsgálják felül az űrhajó részletes terveit, a fontos komponenseken elvégzett teszteket, hogy készen áll-e a projekt arra, hogy elkezdődhessen az első komplett űrhajó megépítése. Addigra sor kerül strukturális terhelési és szélcsatornás tesztekre, manőverező hajtómű, vészhelyzet-érzékelő és repülésvezérlő szoftverek, illetve a küldetésirányítás próbáira. Plusz számtalan alrendszer felülvizsgálatára is.

Üléspróba: ilyesmi lesz az űrhajósok elhelyezése a Dragonban. A képen négy valódi NASA űrhajóst és három SpaceX mérnököt rejtettünk el.

A SpaceX helyzete annyiban speciális, hogy nekik ugye van egy működő űrhajójuk, amit "mindössze" át kell alakítani az emberes repülésekhez. Ők is a CDR-ig szeretnének eljutni, de ha már a hardver szinte kész, a legkritikusabb elemet, a mentőrendszert komolyan le is tesztelnék, két abort (megszakítás) teszt is szerepel a programban, egyik az indítóálláson, másik pedig repülés közben.

A hajnal fényében első tesztjére vár a Sierra Nevada Dream Chaser űrhajója. Először egy helikopterről lógatták kicsit a levegőben, majd a futóműveket is kipróbálták. Nem biztos, hogy ez a legjobb konstrukció a háromból, de vitathatatlanul ez a legmenőbb.

A Sierra Nevada a csökkentett összegért teljesíti a legkevesebb mérföldkövet. Szélcsatornában és szabadon is megreptetnék a tesztpéldányt, hisz a Dream Chaser a légköri ereszkedést és leszállást az űrsiklóhoz hasonlóan repülőgépként fogja végrehajtani. Ezekhez a tesztekhez egyébként a Virgin Galactic-tól kapnak majd segítséget, ugyanis a WhiteKnightTwo fogja felvinni és odafenn elengedni a Dream Chaser tesztpéldányt. Ezen kívül a fő- és manőverező hajtóműveket is tesztelni fogják, de a Critical Design Review-ig még nem jutnak el 2014 végére.

...és persze az Orionról sem szabad senkinek megfeledkezni, legalábbis a NASA szerint, mivel a CCiCap nyerteseket bejelentő hír utolsó bekezdését azért saját pénznyelőinek reklámozására fordította. Amiből a Ground Test Article már egészen űrhajó formájú, és kezd alakot ölteni az első valódi példány is (fent), ami 2014-es EFT-1 küldetésen fog majd repülni, egy Delta-IV Heavy rakétán.

-----------------

A táblázatok ebből a pdf-ből vannak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.