drukkoljunk. én valóban nem vagyok nagy sportrajongó, szóval a körmeimet a Curiosity miatt rágom.
kár, hogy a rovert leeresztő egységnek nincs semmi feladata, megy a levesbe. egy tartalék szervizbázisnak jó lett volna. legalább azért, hogy a rover kivehessen belőle egy seprűt, leporolni a napelemeket, ha szükséges. persze tudom, hogy a tömeg, üzemanyag ki van centizve.

Nyilván értelmetlen dolog összehasonlítani az Olimpiát a legújabb Marsra szállással,éppen ezért szórakoztató! Nyilvánvaló, hogy a Curiosity küldetése -ha sikeres lesz- mérföldkő az emberiség történelmében, míg a londoni Olimpiáról nem mondhatjuk el ugyanezt. Mégis van valami közös a két eseményben. Ez pedig a Küzdelem. Nem mocskos politikai küzdelem, és több, mint az eladásért, tehát a pénzért folytatott mindennapi küzdelmek. A nagybetűs Ember küzdelme mindkettő!

baromi jo ez a video... azert elgondolkodtato, hogy mennyire eselyes 2030ban embert kuldeni a marsra...

Most akkor lesz a Marson olimpiai megnyitó vagy nem lesz?

"2,5 milliárd dollár értékű"

Ha jól számolom, az egy 4-es metróvonal ára. (Még csak nem is az eredeti, 200 milliárd forintos, hanem a mostani, 500 milliárdos ár.)
Döbbenet!

Izgalmas lesz, az tény!

(Kis nyelvtannácizmus: a "terror" angolban nem feltétlen ugyanazt jelenti, mint magyarban, itt sztem azért jóval szerencsésebb lenne pölö a "rettegés" megoldás - hacsak nem az Al Kaida intézi a landolást :D)

Ja, és kérdés: (nem értek a dologhoz, ezért a tájékozatlanságom, nézzétek el nekem) miért kell ez az új, "darus" módszer? Eddig elég jól működött a "hagyományos" sokballonos-pattogós megoldás, nem? Ennél a rovernél ezt nem lehetett valami miatt alkalmazni?

Bocs, ha hülyét vagy triviálisat kérdeztem.

bio

@TetraB: "kár, hogy a rovert leeresztő egységnek nincs semmi feladata, megy a levesbe."

De van feladata: a rover leeresztése ;)

bio

@bioLarzen: Ez a rover sokkal nagyobb, mint az eddigiek, ezert a labdamodszer mar lenne biztonsagos. Meg igy sokkal pontosabban is lehet celozni.

Odaát aztán van szürkeállomány.

@TetraB: Nincsenek napelemek, a Curiosity nukleáris meghajtású, a 4,8 kg 238-as plutónium-dioxid mintegy két évig biztosít kellő energiát, azután vége a programnak.

@cozumel: Szerintem semennyire. Ma az űrutazás nem akkora szenzáció, mint 1969-ben, a Mars-utazás nagy technikai kihívás, túl nagy anyagi áldozatokkal lehetne véghez vinni és cserébe nem adna elég propaganda lehetőséget. A Holdra sem megyünk vissza, pedig összehasonlíthatatlanul olcsóbb.

@kpityu2:
"Odaát aztán van szürkeállomány."

Így igaz, csak tegyük hozzá: miután a világ többi része, élén Európával, "sikeresen" oda üldözte. Oda, ahol a tudást értékelik és becsülik meg első-, másod-, és harmadsorban is. Ott ezen dől el a társadalmi pozíció. Csak utána a világnézeten, pénzen, rokonságon, barátságon, kapcsolatokon és pártkötődésen.
"Csupán" ennyin múlt, múlik például az, hogy ők jutottak el a Holdra úgy, hogy 40 éve senki sem tudta megismételni: a megbecsülés alapjának fontossági sorrendjén.

@nemorino: Ha a Pu238-nak 88 év a felezési ideje, akkor miért áll meg az energiatermelés két év után?

@nemorino: @sysy: két év az elsődleges küldetés, az RTG-k kb 15 évig adnak elég áramot, ha jól emlékszem.

"Zero margin of error." Az szép.
Gyönyörű ez az egész művelet, de nagyjából egyzillió dolog romolhat el, elképesztően bátor dolgot visznek itt véghez.

9 napig tart, míg berendeznek egy stúdiót hollywood-ban és ráteszik a CGU-s effekteket? amatőrök! :-D
én inkább drukkolok a pólósainknak!

@-Hank Moody-: Persze! Az amerikaiak Holdra szállása is Hollywood-ban készült, mint tudjuk :-)
Remélem, ez is sikerül nekik!
EMELLETT - és nem "inkább" - még a pólósainknak is tudok drukkolni.

Az is érdekes, hogy az MSL nem is áll pályára a Mars körül, nincs külön leszálló és keringő egysége, hanem úgy lőtték ki, hogy pontosan (7*20km-es ellipszis) a kijelölt leszállóhelyre érkezzen meg, ami kb. egy marsi Grand Canyon. Az így megspórolt üzemanyag és egyéb "nem leszálló" tömeg helyett a felszíni tevékenységét segítő műszereket lehetett inkább belepakolni. Zseniális, fantasztikus, vakmerő, hajmeresztően kockázatos, nagyon drukkolok neki.

a 7:31 az am vagy pm?

@cozumel: küldeni lehet, de ki mondta hogy élve fog megérkezni? :)

@nemorino: igen, ez igaz, de előfordulhat egy csomó probléma, ahol a szervizmodulként funkcionáló leeresztő egység jól jönne. Ha van valami gáz, pótalkatrész kell, vagy csak akár egy kamera lenne rajta, képeket tudna küldeni a rover állapotáról. Vagy egy pót nukleáris energiaforrás, amit a rover ki tudna cserélni magán :) de remélem nem lesz semmi olyasmi, ami ezt indokolná.

@TetraB:
1. A hordozóeszközök nem bírtak el nagyobb tömeget.

2. Nem volt rá plusz pénz. Így is többszörös költségtúllépések után 2,5 milliárd dollárnál áll meg a program.

Ha lett volna tömérdek pénz akkor kettőt építettek volna, mint a MER-ekből. Nem volt.

@txmt6: am.

arra, hogy odaat hoyg mennek a dolok: sajnos nem annyira jol. az usa a gazdasagi csod szelen, a penzt viszik a kulonbozo haborus projektek, az urkutatas pedig egyre dragabb. nem veletlenul allitottak le a shuttle programokat sem.

jol mutatja a helyzetet neil degrasse tyson kongresszusi beszede:
www.youtube.com/watch?v=rmKlA_UnX8c

@Shopping: jo, hat ezt azok tudjak, akik bevallalnak a menetet :)
lawrence krauss amugy is azt javasolta, hogy kuljenek embereket csak oda jeggyel, sokkal olcsobb es kivitelezhetobb lenne.

Talan van meg kinek ujdonsag:

mars.jpl.nasa.gov/msl/

Ajajaj, ez a leszállás de túl van bonyolítva . . . drukkolok nekik, hogy sikerüljön, de nem egyszerűbb lett volna az egész rakétás leszállóegységet megbízhatóan, saját rakétáival fékezve finoman földre tenni? Amikor leszáll, lehetne várni néhány órát, ameddig leülepszik a por, ettől a leszállóegység teste megvédhetné a rovert, aztán széthajtani négy irányba, mint egy virágot, és mehet a terepjáró . . . ez a darus leereszkedés szerintem brutálisan komplex, remélem, nem ezen fog bebukni az egész.

// Én, ha a főnökük lettem volna, tuti nem hagyom ezt az eszement leszállást. Egyszer, talán igen, de ameddig a mérföld /kmh átváltás is probléma, addig jó lenne a földön maradni, és egyszerű, megbízható módszerekkel operálni, a lehető minimálisra csökkentve a kockázatot.

Nem csoda, ha gombóc van a torkukban. Remélem, sikerül.

@Black Hawk: Aha. Akkor kérlek vázold fel, hogy hogyan kellene leszállni. Had tanuljon az a sok hülye a NASA-nal. Nem jókedvükben választották ezt a módot. A többi szondához képest nehéz a cucc, nagyon. A Marsnak meg légöre semmi. Kíváncsian várom, hogy mivel generálnál felfelé mutató fékező erőt...

@molnibalage:

Mint fentebb említettem, szerény véleményem szerint egyszerűbb volna rakétával. Fékezné egészen a leszállásig, és szépen letenné. A felszálló portól meg a "felépítmény" védené meg, amely leteszi. Utána négyirányba széthajtódna (kinyílna), és a rover mehetne útjára. Ez a kábelen lógós akrobata-akció rendkívül merésznek tűnik.

Halkan jegyezném meg, hogy a hozzászólásomban tudatosan kerültem a nagymellényű beszólás minden gyanúját, ez nem állt szándékomban.

@Black Hawk:

- "felépítmény" védené meg
- négyirányba széthajtódna (kinyílna)
- a fentiek miatt plusz üzemanyag

Ugye ezeknek a te univerzumodban nincs tömegük? Megsúgom van, és nem is kevés. Lásd Viking, Pohenix és egyéb landert. Így maximum 100 kg hasznos terhet tudnál letenni, az MSL tömege meg 900 kg!

@scientia:
Szvsz. nem mond akkora hülyeséget, bár így 6 nappal landolás előtt ez már késő bánat :)

A plusz üzemanyag így a lebegéshez ill. a leoldás utáni odébbrepüléshez kell. A daru mechanikája legyen fele olyan nehéz, mint a "csomagolás" lett volna, ennek persze ki kellene bírnia a starttól a landolásig minden gyorsulást (meg a ráhulló port :), nyilván nem egyszerű megoldani, de.. Azért az a 100kg hasznos teher kicsit erős túlzás. Így meg egy dróton lógva himbálózik az egész kramanc a hajtóműgázok turbulens áramlásában, azt sem látom tisztán, 6m magasságból ennyi ideig lebegve hogyan ver fel kevesebb port, mintha lejjebb ereszkedne, netán egyben leszállna (a szeparáció utáni elstartolásnál ~6m magasságból így is szétfújná a porfelhőt, igaz, talán addigra telemenne minden érzékelő). Az a 6m mindenesetre számomra kevésnek tűnik, hogy ezt elkerüljék.

Na mindegy, nyilván jól átgondolták, legyen igazuk. Fingers crossed!

@scientia:

Az én univerzumomban is van tömege. De szvsz semmivel se lenne több, mint az egész kóceráj most. Ennek az egész leszállóegységnek most is állóra kell fékeznie magát, miért ne tehetné ezt úgy, hogy már valóban "állóra" fékez, talajra szállva? Nem 100 mm vastag frontpáncélzatot képzelek rá, hanem a daru + az egész leeresztőkóceráj tömegét , szétosztva egy vékony, de erős anyagú, leginkább hővédő pajzsra hasonlító vékony lemezre. A darus lebegtetős vacok sem 0 tömegű, bár látom, az összes, felvethető problémát vele kapcsolatban (a lebegés által szintén felvert por, a lebegő dolog tömege, egy cérnaszálon lógó két milliárd dollár értékű piñata) felvetette az előttem hozzászóló s0nik.

@s0nik:

Az azért megnyugtató, hogy végül is így építették, valakik valahol bizonyára felvetették ugyanezt, és a megoldást is 1000+1 alkalommal letesztelték még itt, a Földön.

@Black Hawk: Azért választották ezt a módszert mert kisebb tömegű és kevesebb mozgó alkatrészt tartalmaz, mint amikor három-négy teleszkopikusan kinyitható, másfél tonna leérkezését elbíró, böszme lökéscsillapító lábat kell összecsomagolt állapotban kinyitni.

Jó ez a brainstorming arról, hogyan kellett volna inkább, de az miért nem jó mégsem, de a NASA-nál valószínűleg már lezajlott.
Valszeg végigvették az itt is elhangzott "biztosabb" ötleteket is, csak találtak bennük olyan dolgot ami kizárja hogy összességében jó legyen. És ez a hajmeresztő módszer bizonyult az egyetlen olyannak, ami bár ezer kockázatot hordoz, nem tartalmaz olyan elemet/hatást ami kizárja hogy működjön az egész. Drukkolok.

Más: nincs olyan link amin megszakítatlanul fut az animáció és nem szakítják meg riportalanyok beszédei?

@s0nik: @korxi:

A leszálláshoz teleszkópos lábakra van szükség, és védőlemezekre, meg rámpára mi elbírja a 900 kg járművet. És ehhez kell plusz üzemanyag. A légidaru lényegében egy repülő üzemanyagtartály egy kábellel, ennél egyszerűbb nem nagyon lehet a rendszer. Lebegés meg másodpercekben mérhető, és eleve kevesebb üzemanyag van rajta, mintha leszállórendszere lenne. Szóval hogyan fogyasztana többet? :D Nem a a fékezési szakasszal keveritek? Az így is, úgy is benne van a pakliba.

Ha utána számoltok, rakétás leszállás maximum 100 kg hasznos terhet tud letenni. Persze lehetne nagyobb tömeget is egy nagyobb rakétával, de a NASA nem nyerte meg az 5 lotot...

Na emberek, aki el szeretne mélyedni a témában:
www.planetary.org/blogs/emily-lakdawalla/2012/06221711-how-curiosity-land-part-1.html
www.planetary.org/blogs/emily-lakdawalla/2012/06290700-how-curiosity-land-part-2.html
www.planetary.org/blogs/emily-lakdawalla/2012/07060700-how-curiosity-land-part-3.html

A harmadikból idéznék is:

I want to begin by reviewing why something like the skycrane maneuver is necessary. There are two main reasons. First: Curiosity is huge, nearly five times the mass of Spirit or Opportunity. It's half again larger than a Viking lander. A Mars Exploration Rover weighs 185 kilograms; to get that 185 kilograms of rover safely to the ground required a protective enclosure of a lander weighing in at 348 kilograms. Of all that 533 kilograms of landed mass, only 5 kilograms -- less than 1%! -- were science instruments.

Curiosity weighs 900 kilograms, of which 75 kilograms is science instruments. That's a much better proportion! But there is no way to wrap this thing in a lander large enough to protect it against an impact with the Martian surface. Instead, what you want to do is to go back to something more like Viking -- use a rocket-assisted descent -- except that Curiosity has to be able to drive away from the landing site, which means that the wheels have to serve in place of Viking's landing legs, and after the rover is on the ground you would really like to get the rockets and any remaining explosive fuel far away from your precious scientific exploration vehicle.

So: you need to set the rover down very gently, then sever the connection with the rockets and send them away, all without blasting the rover and its science instruments with rocket exhaust.

That's why skycrane is needed. There are five main steps in the skycrane maneuver: 1) separate the hard connection between the rocket-powered descent stage and the rover; 2) deploy the rover's landing gear (that is, its legs and wheels); 3) deposit the rover very gently on the surface; 4) sever the soft connection between the descent stage and the rover; and 5) fly the descent stage far away where its fuel can't do the rover and its instruments any harm, and won't contaminate the landing site.

@korxi: www.youtube.com/watch?v=BudlaGh1A0o&feature=plcp

aszongya h nukleáris meghajtású. ez konkrétan mit jelent?

@Hedonista Daidalosz: A hátrafelé ferdén kiálló nagy izé két RTG, vagyis radioizotópos termoelektromos generátor. Plutónium-238 bomlásának hőjéből (nem hasadásából, nem atomerőmű) állít elő áramot. Vagyis éjjel-nappal ugyanannyi árama lesz, ellentétben a napelemes Opportunit-vel, viszont szép lassan csökken a teljesítménye, ahogy a Pu-238 fogy.
en.wikipedia.org/wiki/Radioisotope_thermoelectric_generator

@lacalaca: köszi:)