Fobosz-Grunt és a szép új orosz jövő
2011.10.17. 21:04
Az orosz Fobosz-Grunt űrszonda már Bajkonurban vár a Zenyit rakétával való találkozásra, majd pedig a novemberi startra. Íme a küldetés hivatalos posztere. A küldetés részleteiért pedig a korábbi posztot ajánlom.
A Roszkozmosznak a Fobosz-Gruntot részletező oldalán van viszont egy nagyon mutatós kis ábra, íme:
Ennyi űrszondánál lehet potenciálisan felhasználni a Fobosz-Grunt műszaki megoldásait meg a know-how-t. Itt aztán össze van gyűjtve minden, amit csak el mertek képzeli bolygóközi űrszonda témában az oroszok, és ha már elképzelték, bele is vették őket az űrkutatási ötéves tervekbe. Részemről ha csak a fele megépülne a következő húsz évben, már mindenki már boldog lenne... De menjünk sorban. Legfelül az Interhelio-Zond, a Nap közeli vizsgálatára szánt űrszonda. Jobbra tőle a Merkurij-P, egy lander, amit a legbelső bolygóra küldenének. Alatta a Luna-Glob Hold-orbiter, róla a Puli Space honlapján írtam már. Balra a Venyera-D, amivel a Vénuszra térnének vissza. Ezen már komolyabban dolgoznak (előzetes dizájn!), például átesett már egy komolyabb fogyókúrán, nem lesznek ballonok, és a landert is csak 3 órás üzemre tervezik. Viszont most már a radartérképek alapján lehet választani neki izgalmas leszállóhelyet. Ez alatt a talán legambíciózusabb terv szerepel, a Szokol-Laplace, amivel nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint a Jupiter Europa holdjára való leszállás. Ez, a Merkurij-P-vel együtt legkorábban a huszas években indulhat. Alul két Mars-szonda, balra a Marsz-Grunt mintahozó lander, ami húsz deka marsport hozna haza, jobbra meg a Marsz-Net, ami több apró meteorológiai állomást szórna a felszínre. Ez lehet a finnek jó rég óta alkalomra váró MetNet projektjének adaptálása is. Némileg több részletért ezt a pdf-et érdemes átböngészni. Ennek mind a kb. 2013-2023 közti évtizedben kéne startolnia. Jut eszembe, volt szó holmi űrtávcsövekről is.
Bátor...
Impresszív lista, de persze célszerű összevetni a NASA és ESA hasonló terveivel is. A Nap közeléhez tart majd az amerikai Solar Probe Plus és az európai Solar Orbiter is. Ez utóbbival összevetve elég redundáns lenne a két program: 40-45 Nap-sugárig merészkedne mindkettő, 2016-18 körüli indulással. A Merkúr lander és a Venyera viszont hiánypótló lenne, az biztos. Az Europa és a marsi mintahozatal meg nagyon jól hangzik, de a jóval több pénzből gazdálkodó NASA sem nagyon bírja a maga Europa-orbiterét meg marsi programját pénzügyileg megvalósítani. A dolog további pikantériája, hogy az amerikaiak erőteljesen hátrálnak kifelé az ESA-val közös ExoMars projektből is, akik meg az oroszok felé kezdtek el kacsintgatni, akik meg egyelőre kéretik magukat...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
winston01 2011.10.19. 09:21:39
Donor 2011.10.20. 07:07:49
Mindenesetre örülök hogy mozgolódnak, kell az amcsiknak a konkurencia.