Végre sikerült klímaműholdat indítania a NASA-nak
2011.06.10. 22:40
Persze tegyük hozzá, hogy az óceánok sótartalmát mérő Aquarius műszercsomag az argentin SAC-D műhold fedélzetén kapott helyet, szóval lehet, hogy a kamuflázs is segített. Az argentinokkal való együttműködésnek voltak már előzményei, az előző három SAC (Satelite de Aplicaciones Cientificas) műholdat is amerikai hordozóeszközök állították pályára, de ilyen mértékű "barátkozásra" még nem volt példa. A SAC-D-t az Aquarius mellett további műszerekkel is felszerelték: egyrészt argentin detektorokkal, egy látható és egy infravörös fényben dolgozó kamerával városi fények, tüzek, óceán hőmérséklet mérésére, illetve egy mikrohullámú radiométerrel páratartalom, szél és hasonló meteorológiai vizsgálatok végzésére. Továbbá egy olasz műszerrel, ami a GPS műholdak jeleinek változásaiból méri a légkör tulajdonságait, és egy franciával, ami az űrszemét és mikrometeorok eloszlását méri.
A SAC-D műhold, az Aquarius egység a bal fele a kehelyben csücsülő detektorokkal és a kinyújtott antennával
Persze az Aquarius a legfontosabb része a műholdnak. A mikrohullámú detektor az óceánok felszínének (legfelső 1 cm) sótartalmát méri, három szomszédos, kb. 100 km-es foltot lefedve. Az adatokat földi mérésekkel is ellenőrzik, egyrészt mintavételezéssel, másrészt automata bólyákkal és az Argo mérőhálózattal. Ez utóbbi az óceánokban szétszórt, mélyen lebegő és sodródó egységek sokaságát jelenti, amik rendszeresen a felszínre emelkednek mérni és jelenteni.
Éves sótartalom: legmagasabb a zárt, szűk tengerekben (Földközi, Vörös, etc), illetve az óceánok közepén. Az óceáni partok mentén a befolyó édesvizek és esők miatt alacsonyabb. A szürke foltokról nincs helyi adat.
A sótartalom pontos ismerete az óceánok vízkörzésének modellezése szempontjából lényeges: a hőmérséklettel együtt ez a két mennyiség határozza meg a tengervíz pontos sűrűségét, aminek a különbségei a széllel párban meg a globális áramlásokat. Emellett az édesvíz pontos körforgását is befolyásolja, a tengerek párolgásával, a szárazföldről érkező folyóvíz illetve eső "édesítő" hatásával. A globális klímát gondolom említenem sem kell.
Az Aquarius hetente fogja lefedni az összes óceánt, és minimum három évre tervezik az élettartamát. A műhold nem fog egyedül dolgozni: a tengereken tovább cirkálnak majd a hajók és automata mérőegységek, és az ESA-nak is van saját klímaműholdja, ami monitorozza a sótartalmat is, az SMOS személyében.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2011.06.11. 07:42:57
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.06.11. 10:10:47
cydonia.blog.hu/2011/03/04/nem_jutott_dicsoseg_a_glory_nak
bioLarzen 2011.06.11. 14:26:46
Ma is okosabb lettem, köszi! :)
bio
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.06.11. 20:15:12
bioLarzen 2011.06.11. 22:00:09
tudom, azt el tudom képzelni, mert sok olyan képet láttam már róla, melyeken olyan tereptárgyakkal szerepelt együtt, amiknek ismerem a méretét, ezért tudtam viszonyítani - az űrállomást viszont eddig csak az űrben láttam, max a Földdel együtt - de az azért kicsit csalóka összehasonlítás lenne :)
bio