király!

sunáznám.

Szokás szerint az egyszerű technika a legjobb.
Az oroszok asszem 71-ben vesztettek embert utoljára, azóta az amcsik 14-et. Szerintem a Szojuz indítása annyira rutin már hogy a földi személyzet kártyázik közben.

Köszi ez jólesett.

@belekotty: az űrhajósok meg olvasgatnak (lásd videó). ;) Persze ha összejön a Burán, ők is ráfaraghattak volna, az űrsikló sokkal sérülékenyebb konstrukció.

@belekotty: @lacalaca: de a Marsra valahogy már nem is nagyon próbálnak az oroszok menni. igen, a fejlődés áldozatokkal jár, a 14 ember 2 hajó volt. egy repülőgép, amiből évente több is lezuham, önmagában százas nagyságrend.

@is:
Hány űrhajó és hány repülőgép száll fel évente?

Arányok, tudod...

@belekotty: lassan be kene vonni a tomegkozelekedesbe es csak egy jaratszamot adni neki :)

tenyleg fantasztikus teljesitmeny. bar az sem semmi, hogy az iss magja meg efy salyut, alig fiatalabb koncepcio mint a soyuz

@freemind93: a Zarja nem Szaljut, de hasonlóan vén konstrukción, a TKSz űrhajón alapszik:
cydonia.blog.hu/2009/05/30/a_szovjet_apollo

Ja és az mind semmi, az oroszok azt is feldobták ötletként, hogy a Zvezdát, a másik nagy ISS-moduljukat ők majd fenntartanák (fenn, érted, de fáradt vagyok) a következő állomásukhoz is, 2015-20 után. :D

Fogadjunk, hogy nem a csaj vezette :-).

@Kis ember: Így van. :-)) És ráadásul Szojuzból is sokkal több megy fel mint űrrepülőből. Valahol olvastam hogy mind az oroszok által odafent töltött napok, mind az ember*felszállásban is sokkal többet csináltak mint az amcsik. Ráadásul az amiknak hónapok kellenek egy felszállás előkészítésére, az oroszok vészhelyzetben napok alatt előrántanak egy Szoljutot. Ez olyan mint az AK-47, barom egyszerű, olcsó és megbízhatóan működik.

bocs, Szojuzt, nem Szoljutot

@lacalaca:
A Burán összejött, repült is, önműködően leszállt.
Csak aztán összeomlott alatta a Szovjetunió.
Felette meg a hangár.

jó poszt

@Akitlosz: "A Burán összejött, repült is, önműködően leszállt." Akkor legyen határeset, egy tesztrepülésből baleseti statisztikát még nem lehet csinálni. ;)

@belekotty: Esetleg a veszteségket fajlagosítsuk már fent töltött időre és felküldött tömegre. Szép, hogy egy Szojuz sem veszett oda, csak kb. 2-3 STS misszió és más gigantikus hordozó rakéta felvitte azt, amit az összes Szojuz évtiezedek alatt. Asszem 3 ember meleltt a hasznos tehet 100 kg az ISS-re.

Az STS cirka 20 tonnát tud felvinni egy körben.

Más szóval. Könnyű biztonságosnak lenni úgy, hogy nem csinálsz semmi komolyat.

@molnibalage: Meg felküldött emberekre. Hány ember járt fent Szojuzzal 1980 óta és STS-sel hány? Az STS statisztijákát drastikusan rontja a két balseset éveig nem ment fel egy ember sem velük.

"a könnyebb hozzáférhetőség miatt van alacsonyan, a Szojuzok csak ilyen magasságig tudnak vele találkozni, az űrsiklóktól elvileg lehetne magasabban."

cydonia.blog.hu/2010/12/12/a_masodik_nanosail_d_is_elveszett#c11917426

Innen. Szóval kéretik nagyon helyén kezelni azt hogy mit tuda Szojuz...

@molnibalage: senki nem mondta, hogy a sojuz minden tekintetben veri az ursiklot. arra jo, amire, embereket szallit. mindezt relative olcson es nagy bisztonsaggal.

az ursiklo iszonyu dragan kepe volt mindkettore, aminek egy elonye volt: lehetett szerelgetni, ursetat vegrehajtani. mindezt iszonyatosan dragan es joval kisebb uzembiztonsaggal. enelkul nem lenne hubble es egy csomo minden mas.

sojuz nelkul meg iss nem lenne.

@lacalaca: koszi a pontositast!

@molnibalage:
A teljes kép ennél árnyaltabb.

Szojuz és Progressz dokkolást max. 425km magasságig engedélyeznek. A jelelegi kb 348km-es átlagmagasság pont az űrrepülő miatt van.

Ugyanis 51,6 fokos hajlásszögű pályánál 350 km-re a Shuttle már csak 16,8 tonnát vihet a raktérben amiből 900kg a dokkolózsilip. 400km-es magasságban már kb. 700kg-mal csökken a szállítható teher, ez pont elég arra, hogy nagyméretű modulok és a nagyobb rácselemek nem férnének bele.

Meg is lehet figyelni az ISS magassági grafikonjain, hogy amikor hosszabb ideig nem várható Shuttle dokkolás, akkor legalább 5-10km-el emelnek a pályán. A Shuttle kivonása után az ISS-t 350km környékéről 400km fölé fogják emelni.

A magasabb pálya már nem csak a Szojuzok, hanem a növekvő sugárterhelés miatt is aggályos lenne a jelenlegi modulokkal.

@is: "de a Marsra valahogy már nem is nagyon próbálnak az oroszok menni."

Oda még senki sem próbál elmenni emberrel.

@molnibalage: Hehe.

Pont fordítva van. Az űrrepülőgép nem tud messzire eltávolodni a Földtől.

A Szojuzzal meg el tudnak vinni egy Hold körüli turistaútra is, ha lesz aki megfizeti a menetjegy árát.

Űrrepülőgéppel ez lehetetlen.

@freemind93: Fordítva. Ha nem lenne STS, akkor a Szojuz nem vinne emberekt fel, mert nem lenne hova...

@A@Akitlosz:

Mert nem arra találták ki az STS rendszert, de oda se neki.. Egy harcokcsi nem képes átúszni az Atlanti-óceánt, de egy rombóló meg nem tud megszállva tartani egy területet. Az almát veted össze a körtével....

A Szojuz is csak max. megkerülheti a Holdat...
-----------------------------------

Nem tud eltávoldoni?

"The highest a Space Shuttle has flown has been on the servicing missions to the Hubble Space Telescope, at approximately 600 km (372 miles).

wiki.answers.com/Q/What_is_the_space_shuttle%27s_cruzing_altitude

Oda vitt fel szép terhet is és ez már önmagában magasabb pálya a jelek szerint, mint amit a Szojuz tud.
--------------------------------

Az STS pályamagassága a szállított teher mennyiségétől függ, ahogy midené. Lássuk, hogy mennyire.

en.wikipedia.org/wiki/Space_Shuttle

Payload to LEO 24,400 kg
Payload to GTO 3,810 kg
Payload to Polar orbit 12,700 kg

Geoszinkron (!) pályra is felvihet 3-4 tonnát. A Szojuz 3 embert és 100 kg-ot 400 tájára.

Hol van a nem tud eltávolodni? Nem is vagyok biztos benne, hogy elméletileg nem lehetne -e a siklóval csökkentett legénységgel és minimális tömeggel megkerülni -e a Holdat...

Sőt, honnan van az infó, hogy a Szojuz Holdkerülésre mehetne?

@molnibalage: elfogadom a velemenyed, de ahozz, hogy megyozz, ervekre is szukseged lessz :)

ha jol remlik, az ursiklo kuncsorgott oda a mirhez, es az orszok kezdtek el az ISS-t is.

@molnibalage: a szuyuz, mint urrepulo mehetne, bongeszd csak tovabb a wikit. a szoyuz raketa nem eleg bika hozza, majd csinalnak egy masikat.

az iss amerikai reszet a ss vitte fel, az orosz reszet pedig megoldotak szemelyzet nelkuli rendszerekkel. (mir, remlik? kik is kuncsorogtak oda?)

nagy szarban lennenek az amik, ha esetleg kulon dolgoztak volna. lenne egy nagy taviranyitasu jatekuk, mert embert hordani ra nem lenne kapacitasuk/penzuk/lehetoseguk megfelelo technika hianyaban.

egyebkent nem ertem a vita lenyeget. az amerikai urprogram is penzhiannyal kuzd, ezert csonka, az orosz is. miert ketled viszont a szoyuz zsenialitasat, ami egyszerusegeben, olcsosagaban es megbizhatosagaban rejlik?

@molnibalage: Még egyszer leírom, az ISS 51,6 fokos hajlásszögén 350 km magasságig képes amerikai ISS modult felvinni (részlegesen berendezve amit aztán egy újabb repülésen kell feltölteni és berendezni). Ugyanide az oroszok a hatodannyiba kerülő Protonnal simán felvisznek 19 tonnát (Zvezda modul pl.).
Ha már a faszméregetésnél tartunk akkor a Proton teherbírását kell figyelembe venni ...

A 24 tonnás adatod 28,6 fokos hajlásszögre és 200-250 km-es magasságra vonatkozik. Az ISS 51,5 fokos pályhajlásánál ezt el lehet felejteni.

A Shuttle hajtóanyaga üres raktérrel 600m/s sebességváltoztatásra elég. ha minden biztonsági tartalékról lemondunk akkor ez elméletileg 28,6 fokos pályhajlásszögön 950-1000km-es körpályára elég, ennek azonban gyakorlati jelentősége nincs, és 700km fölött már ott a belső Van Allen öv.

A GEO adat azt jelenti, hogy LEO-ról a raktérből indítandó IUS rakétafokozattal indíthat ekkora hasznos terhet.

A polar adat is jól demonstrálja hogy a pályahajlásszög növelésével milyen mértékben csökken a terhelhetőség.

A Szojuz minden alaprendszere alkalmas a Hold megkerülésére közte a szerkezet és a hőpajzs is. A hőpajzsa 2,5 szeresen van most is túlméretezve, a szerkezete, 10-11G-t is kibír.

A Shuttle-nak sem a hőpajzsa sem a szerkezete nem alkamas erre., a hőpazs széttégésén túl egy holdi visszatérés 4,5 G-s terhelésénél a Shuttle-nak már leszakadnak az OMS podjai...

Végül:
Elméletben egy nagy mikulássapkával az orrán a csillagokba is kiőhető egy Shuttle. Gyakorlatban nem létezik olyan rakéta vagy rakétafokozat amivel a kellő minimum 85 tonnás tömeg a Holdhoz indítható.

A Szojuzt viszont mind a kereskedelmi indításoknál a Protonhoz használt Blok-DM fokozat mint a Briz-M fokozat póttartályos 4KM változata képes a Holdhoz indítani.

A Space Adventures vállalatnál lehet ilyenre 2-300 millió dollárért befizetni...

Konkrét infó itt:
www.astronautix.com/craft/dsealpha.htm

ej, ez a blogmotor. kicsit osszevissza jelennek meg a kommentjeim, a 3x ismetelt darab minden megjelenese torolheto. (nem up to date)

@freemind93: Nem kuncsorgott, csak amíg volt Mir, addig nem kellett ISS. A Mir utolsó moduljait asszem STS vitte fel.

Az ISS-t lényegében az STS üzemeltette, támogatta és segítette felépíteni. Az Szojuz segítsége marginális. Olcsóbban visz fel személyzet és le. Ennyi. Viszont büdös életben nem készült volna ISS STS nélkül.

@freemind93: Jaaaa, hogy másik rakétával? Ennyi erővel az STS alá is bevágok egy új nem létező "majd egyszer kifejlesztem" rakétát és a Marsig is elmegy. :)

Én nem a lehetséges HA esetekkel számolok. Az STS menetrendszerűen vitt fel nagyon komoly tömegeket.

@kamov: Miért kell 85 tonnásnak lennie ahhoz, hogy a Holdhoz elmenjen és vissza?

Tisztában vagyok a pályahajlásszög és energia igény korlátaival, csak nem számszerűen, nem tudom, hogy milyen arányosság el fent főleg úgy, hogy az indítási hely sem mindegy ehhez.

Eddig Szojuz vs. STS volt. Hogyan jött ide hirtelen a Proton? A Proton "csak" felviszi terhet. És mi szereli össze? Ahhoz kell egy másik indítás ugye? Az STS 2 in 1. :)

Korrekció: a GTO nem geoszinkron, csak transzferpálya alacsony földközelponttal.

Önmagában a Szojuz valóban nem képes túlmenni a LEO-t, de ha egy plusz fokozatot rápakolnak, el lehet indítani a Holdhoz, ez megoldható pl egy Szojuz-Proton vagy két Proton indításával és randevúzással a Föld körül. A shuttle esetén ez kivitelezhetetlen.

Az űrállomásnál (már a Mirnél is) kiderült, hogy csak együttműködve tudják végigvinni a projektet, az amerikaiaknak volt űrsiklójuk, de nem maradt zsé teljes űrállomásra. Az oroszoknak volt űrállomásuk, űrhajójuk, de egyáltalán nem volt zséjük. Így a Mir-2-re nem maradt keret, de el tudták adni az üléseket a NASA-nak, ESA-nak. (Az oroszok nagy kutatómodulja pl csak ezután készül el és megy fel az ISS-re, Protonnal!). Az európaiaknak, japánoknak meg jól jött, hogy felviszik nekik a moduljaikat, űrhajósaikat. Mindenki beleadta a sajátját -> ISS.

@molnibalage:
A Shuttle üres tömege 78t, ezt maximum a szárnyak leflexelésével lehet csökkenteni, de azt már Shuttle-C-nek hívják és abban már kabin sincs...

Az üres tömegre jön rá az energiaellátó üzemanyagcellák 1,2t hidrogén-oxigén üzemanyaga,a segédhajtóművek 400kg hidrazin üzemanyaga, a hidraulikafolyadék, a kétfajta hűtőfolyadék (freon és víz). Ez olyan 2.5t. Errejön még rá egy négy főre csökkentett személyzetnél 500kg ami a négy ember és a felszerelésük a kajától a ruhán át a laptopig és a kabin lítium-hidroxid szűrői.

Eddig 81t. A Hold felé vezető és a visszaút pályakorrekcióira kell még 4t hajtóanyag.

Ahhoz hogy ezt a Holdhoz tudjuk indítani egy szabad visszatérési pályán (~3175m/s) kell egy 120 tonnás hidrogén-oxigén hajtóanyagú rakétafokozat (ebből 105t a hajtóanyag). Tehát LEO-ról 205 tonnával kellene indulni.

A Proton pedig úgy jön ide hogy az orosz építésű Protont használó DOSZ alapú (Zvezda), vagy TKsz alapú (Zarja) nagy modulok teljesen berendezve érik el az ISS-t és automatikusan dokkolnak, ezért aztán nem igényelnek 3-5 űrsétát és plusz szerelőszemélyzetet. Az állandó személyzet is meg tudja oldani a teljes bekapcsolást és az egy szükséges űrsétát.

Várhatóan a jövő orosz és kereskedelmi űrállomás moduljai is ezzel a filozófiával fognak épülni.

@molnibalage: persze, az amerikaiak a sajat moduljaikat a ssel vittek fel, es iss nem lenne osszefogas nelkul.

a mirt viszont az oroszok raktak ossze, ss nelkul. egy moduljat vitte fel az ss, azt, ami a sajat dokkolasahoz kellett.

szerined mi a fontosabb, a minden az egyben elv, vagy a koltseghatekonysag? ma csak a finanszirozas hianya (szandek hianya) hatraltatja az urkutatast, tehat szerintem a hatekonysag az elsodleges. ebbol a szempontbol az ursiklo zsakutcanak bizonyult. szerinted miert allnak le vele?

@freemind93:

Lehet.

Az STS múltjáról miért feledkeztek meg. Szegénynek utólag kellett feladatkört találni, mert az eredeti megrendelő kihátrált mögüle...

Ennek ellenére egész jó gép lett, csak politikai döntés miatt ért véget úgy a dolog - és ment is úgy - ahogy. Egyszerűen a benne levő potenciált soha nem használták ki. Legalábbis szerintem.

"tehat szerintem a hatekonysag az elsodleges"
ill.
"csak politikai döntés miatt ért véget"

A vita eldöntéséhez segítség:
Ami drága, az bonyolult (azért drága). Tehát minden változatás is drága (mivel bonyolult).

Tehát miért dönt a politika a megszüntetése mellett? Mert drága, azaz nem hatékony.

Játék a szavakkal, de a valóságban ez mindig így van!

A shuttle egy aránylag jó koncepcióból - gyorsan újrafelhasználható, gyakran bevethető űrhajó - vált egy lassan és drágán bevethető valósággá. Aztán ahogy kiderült, hogy még veszélyes is, a DoD/légierő ki is szállt a buliból és visszatért a nagyteljesítményű hordozórakétákhoz (Delta, Atlas). Mivel a nagy rezsiköltséget gyakori repülésekkel akarta az eredeti terv kiegyensúlyozni, az évi pár ISS-út már egy nagyon drága rendszerré tették, plusz iszonyatos pénz volt az újabb utakra való átnézése és felkészítése a biztonsági kockázat miatt. Ja és ugye eleve nem volt képes túljutni a Föld körüli pályán.

Persze voltak tervek a lecserélésére, a VentureStar, egy SSTO űrsikló képében, de persze a projekt túlfutott a költségvetési keretén és lelőtték. Aztán jött a csodálatos ötlet, hogy térjünk vissza a hagyományos, Apollo-style architektúrához, amiből lett a Constellation nevű szörny, ami aztán új jelentést adott a drágaság kifejezésnek... (Minden Ares-I indítása 1 milliárd dollár költséget jelentene a NASA-nak, aminek a teljes költségvetése 15-20 mrd közé esik).

Szóval hogy mi a drágább, azt sokminden befolyásolja. Jelenleg nincs olcsó alternatíva, bár hadd tegyem hozzá, hogy az Apollo sem volt éppen vékonyka program, sőt. És egy Hold- vagy Mars-program, nincs mit tenni, kib...t drága lesz. Persze egy LEO taxinak nem kell 1mrd dollárba kerülni, ezért is lesz több értelme helyet venni a Dragonon, mint az Ares-I-et erőltetni...

@lacalaca: en a one-way ticket mars tervek fanja vagyok, radikalisan csokkennenek a koltsegek. bar meg mindig nem lenne olcso.

errol lehetne poszt, bar mostansag sok lepes nem tortenik elorefele ezugyben. pont EZ nem etikus az amerikaiaknak...

ha jol emlekszem (es a forras is hiteles volt...) az STS startonkent 1,5 Mrd-be kerul. nem is ragozom..

@freemind93: hátizé, ja, Kennedy jó elb*ta nekünk a dolgot... :D

"az STS startonkent 1,5 Mrd-be kerul. nem is ragozom.. "
ezt nem tudom, csak azt, hogy az infrastruktúra (fizetések, rezsi, stb) is valami 100m dolláros összeg havonta. De ugye ez az, hogy olcsón indítható rendszer kéne, és akkor a rezsiköltség szétoszlana az évi sok startra.

@lacalaca: "Persze egy LEO taxinak nem kell 1mrd dollárba kerülni, ezért is lesz több értelme helyet venni a Dragonon, mint az Ares-I-et erőltetni..."

Mivel akarják az Oriont pályára állítani?

@freemind93: Mi értelme lenne annak? Bizonyított tény, hogy alacsony gravitációt az emberi szervezet hosszú ideig nem visel el.

Kísérlet hiányában nem bizonyítható, de 99%, hogy humán reprodukció nem megy csak folyamatos 1G mellett.

@scientia: A dolgok mostani állása szerint az ember nélküli első Orion tesztekre a már létező Delta-4 Heavy hordozórakéta a legvalószínűbb lehetőség. A teljesítménye Föld körüli pályára kb. 26 tonna. Ez több mint elegendő a maximum 23 tonnás Orionhoz.

Később a törölt Ares rakétacsalád helyére lépő, jelenleg SLS HLV megnevezés alatt futó, Shuttle alapú nehéz hordozórakéta is hordozni tudja majd. A későbbi kisbolygó küldetéseken ez lesz a nagyobb terhek (>70t) szállítója. Ennek a hordozórakétának a pontos kialakítása várhatóan 2011 áprilisában lesz véglegesítve.

@kamov: Te jó ég, 23 tonna 4 (6?) embernek!?

@molnibalage:
Onnan, hogy már évek óta hirdetik a turistautakat. A kínálatban Hold körüli turistaút is szerepel. Valóban csak megkerüli a Holdat, túlsó oldalt is meg lehet figyelni, aztán visszajönnek, de ezt meg tudják csinálni.

Egy kicsit felextrázott Szojuz körülbelül a szokásos módon Föld körüli pályára áll, ahol dokkol a már korábban fellőtt hajtóművel, ami elviszi a Holdig.

De fejlesztenek új Szojuzt is, amelyik többre lesz képes.

100 millió dollár egy jegy, jelentkező kellene, hogy megcsinálják. Nincs kétségem, hogy meg tudják csinálni, és ráadásul annak ellenére jóval biztonságosabban, mint az Apollók voltak, hogy még nem csináltak ilyet.

Sajnos vagy az űrutazás túl drága, vagy az emberek túl szegények, de elég szűk a fizetőképes kereslet.

@kamov: ÁÁÁ!

Ezt az oldalt még nem is láttam! Jó. De itt is 100 millió dollárt írnak jegyárnak.

Szerintem te az egész költséget nézed, de két turistát vinnének, meg egy hivatásost. Két turista fizetne 200 milliót.

2005 óta hirdetik az utat és még mindig érvényes. Jó lenne, ha megcsinálnák, úgyis olyan kevés minden dolog történik az űrkutatásban.