Valahogy átok súlytotta területnek tűnik a napvitorlás-biznisz, az IKAROS kivételével idáig nem nagyon járt senki sikerrel, ahogy a mostani próbálkozás sem. A NanoSail-D egy 3 blokkos CubeSat, vagyis 3 10x10x10 centis kocka egymáshoz kapcsolva, amiből egy tíz négyzetméteres fólia hajtogatná ki magát és tesztelné a napvitorlás-technológiát Föld körüli pályán. Az első példány 2008-ra épült meg, és a SpaceX akkor még kísérletinek tekinthető Falcon-1 rakétáján indult útnak, és oda is veszett, mikor az első fokozat leválasztása nem az elképzeltek szerint zajlott. (A sors fintora, hogy ez volt a SpaceX eddigi utolsó kudarca.)

Sebaj, a csoport megépített egy újabb példányt a napvitorlásból (a projekt egész olcsó, csak 500 000 dollár), és ezúttal más technológiát választottak: az első repülésére készülő Minotaur IV rakétát és a FASTSAT műholdat. A hordozórakétával ezúttal nem volt gond, lássuk hogy jön ide egy másik műhold.

CubeSatokat általában egy speciális tárolóban helyeznek el a rakétán, ami gyakorlatilag egy tárolódoboz, rugós kioldó-mechanizmusokal. Egy ilyen P-POD (Poly-Picosatellite Orbital Deployer) három alapméretű, 10x10x10 centis CubeSatot (vagy ekvivalens mennyiséget) tud befogadni, majd pályára állítani. Ezúttal viszont nem magához a rakétához rögzítették ezt a dobozt, hanem beleépítették a FASTSAT műholdba, hogy eggyel több technológiai kísérlet legyen rajta. Az első jelek azt mutatták, hogy a NanoSail-D sikeresen levált a nagy testvérről, de aztán nem sikerült vele felvenni a kapcsolatot. Egyelőre még folyik a vizsgálódás, de miután a vitorla kihajtogatásának már meg kellett volna történnie, és ezt jelentenie is kellett volna a műholdnak, erős a gyanú, hogy mégsem tudott kiszabadulni a FASTSAT-ból.

A "lebegő" pálya egyik lehetséges megvalósítása

Ez tehát egy újabb sikertelen kísérlet, pedig a napvitorlásoknak nagy jövőt szánnak. Egyrészt ilyen apró CubeSat-alapú szerkezeteket fel lehetne szerelni extraként nagyobb műholdakra, hogy élettartamuk lejárta után a kitárt fóliával gyorsítsák meg a légkörbe való visszatérésüket, vagy pedig parkoló/"temető"pályára vezényeljék őket, még egyéb hajtóanyag híján is. Másik érdekes aspektus a "lebegő" pálya: olyan geostacionárius pálya, aminek a középpontja el van tolva a Föld tömegközéppontjához képest (Holdtól és egyéb perturbációktól most tekintsünk el). Ezt folyamatos meghajtás nélkül lehetetlen fenntartani, de a napvitorlás pontosan ezt tudja: gyengén, de folyamatosan erő hat rá. Ilyen elhelyezésnek több haszna is lehet, ha csak néhány km-el toljuk el, már az is elég, hogy egymáshoz közelebb, szinte "alá/fölé" is elhelyezzünk műholdakat, a geostacionárius pálya mentén már manapság is nagy a tumultus. Másik aspektus, hogy magas szélességekről, 50-60 fok felett már ezek a műholdak olyan alacsonyan látszanak az égen (annyira a horizont felé kell billenteni a parabola-antennát), hogy gondok lehetnek a vétel minőségével. Ha sikerülne ilyen magasabban látszó műholdakat megvalósítani, sarkvidéki területeket is jobban ki lehetne szolgálni. (A szovjetek erre találták ki egyébként az igen elnyúlt Molnyija-pályát.)

A Planetary Society nagyratörő tervei

A következő versenyző az amerikai Planetary Society, akik egyszer már szintén megszívták, amikor a Cosmos-1-el az óceánba csobbant az orosz hordozórakéta. Most ismét napvitorlást építenek, a LightSail-1-et, ami a NanoSail-hez hasonlóan egy 30x10x10-es CubeSat megvalósítás lesz, melyet jövőre indítanának útnak. Gyakorlatilag ugyanezzel az architektúrával dolgozik az angliai University of Surrey is, ahol 2011 végére építenék meg a CubeSail vitorlást. Reméljük, valamelyik csapat megtöri az átkot!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

teddybear01 2010.12.14. 14:38:05

Szerintem jobban járnánk, ha felküldenék a legközelebbi teherhajóval az ISS-re, és onnan dobnák ki. Ez jóval üzembiztosabb. Vagy esetleg a következő űrturista is felvihetné, végezne valami hasznosat is.

Válasz erre 

freemind93 2010.12.15. 04:08:17

@teddybear01: mondjuk ez tenyleg vicces, 3 havonta jar fel szemelyzet, valakinek csak a kezeben kene tartani a 10x10 kockat :)

ertem persze, hogy nem igy mukodik, megis abszurd. :)

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.12.15. 07:48:12

@freemind93: szerintem az van, hogy nem örülnének nagyon egy az űrállomás közelében bukácsoló, irányítás nélküli izének, ami aztán bármikor nekimehet vagy beakadhat az ISSbe...

(többször jelent meg a kommented, azokat kiszedtem)

Válasz erre 

freemind93 2010.12.17. 00:36:28

@lacalaca: gondolom te jobban ertesz hozza, de

1: az iss evente tobbtucat alkalommal emeli a magassagat, hamar el tudna sohaviszontnemlatas tavolsagba kerulni

2: ugyanennyi erovel a muholdat, amibol palyara bocsatjak, azt is zavarhatna. amennyiben viszont nincs sajat meghajtasa (a viztorlan kivu), es az iss/muhold sem manovedrezik eroteljesebben (nem keletkezik jelentos sebessegkulonbseg egymashoz kepest), kulonosebb kart nem okozhat a cube.

3. ha egy rugo kiloki a cubesatot, akkor az sztem tobb 100+ meterre minimum eltavolodik.

inkabb az az oka szerintem annak, hogy nem az iss missziokkal kombinaljak, hogy a soyuz nem kepes erre, az iss persze meg tudna oldani a palyara bocstast, de az megis maceras, de leginkabb: ki kell probalni a technikat.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.12.17. 00:46:02

@freemind93:
hogy mennyire konzervatív a NASA az ISS biztonságát illetően, azt nem tudom. Az a probléma, hogy ha ott marad közepes pályasugárt nézve egy CubeSat pár km-en belül, az veszélyforrás lehet, mert az ISS magassága is változik, meg a CubeSat-é is, a Föld gravitációs/felsőlégköri perturbációi miatt és esetleg pár hónap múlve egyszercsak összetalálkoznak. Ettől komolyabban passz.

Való igaz, hogy a Szojuz nem alkalmas erre, kérdés, hogy pl a Dragon egy CRS küldetés alatt hogy zsírozza le a NASA-val, elvégre ő a (jól)fizető ügyfél, aki minden grammban a saját ellátmányát látná szívesen. Egyébként számtalanszor indítottak már úgy CubeSatokat, hogy nagyobb műhold(ak) mellé feltették a P-POD-ot a rakétára, aztán kilökték azokat is.

Válasz erre 

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2010.12.17. 09:52:44

@lacalaca: Egyáltalán az ISS gravitációja hatna a közelben levő testekre. Évek alatt a sok kicsi sokra megy.

Az ISS-et mivel emelik időről időre magasabbra? Miért nem tették alapból magasabbra?

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.12.17. 12:21:03

@molnibalage: a könnyebb hozzáférhetőség miatt van alacsonyan, a Szojuzok csak ilyen magasságig tudnak vele találkozni, az űrsiklóktól elvileg lehetne magasabban.

A pályát általában az aktuálisan ott lévő űrhajóval emelik, Progresszel, űrsiklóval de az ATV is alkalmas. Plusz a Zvezdán is vannak hajtóművek.

Válasz erre 

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2010.12.18. 01:05:15

@lacalaca: A Progressz mennyit tud felvinni? Milyen hordozó rakétákat jelent pontosan mikor Szojuzt vagy Progresszt emlegetünk? Kicsit szerteágazó a család, annyire nem vagyok képbe, csak a sarok paramtéerekkel, de azokat is csak Cifu-tól tudom.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.12.18. 15:44:03

@molnibalage:
A Progressz mennyit tud felvinni?
Itt nézz körül (van több variáns):
www.russianspaceweb.com/progress.html

"Milyen hordozó rakétákat jelent pontosan mikor Szojuzt vagy Progresszt emlegetünk?"

Ez nem teljesen triviális, mivel az oroszok mind az űrhajókat mind a rakétákat fejlesztgetik néha, és az elnevezések kicsit összevisszák. A Szojuz/Progressz űrhajókat a Szojuz rakétacsalád egyik tagja indítja, a Szojuz-U vagy a Szojuz-FG variáns. Maguk a Szojuz rakéták egyébként mind az R-7-ből származnak (Szputnyik, Molnyija, Vosztok változatokkal egyetemben):
en.wikipedia.org/wiki/R-7_%28rocket_family%29

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: