Többször letettük már a hajunk a Cassini felfedezéseitől az elmúlt hat évben, és most a NASA költségvetés további hét évig finanszírozná a missziót. Az eredeti négy éves programot egyszer már meghosszabbították két évvel, ez a 2010. szeptemberéig futó Equinox Mission, amikor is napéjegyenlőség idején vizsgálják a bolygót és holdjait. Bő hét év múlva kerül sor a napfordulóra (így a következő periódus a Solstice Mission nevet kapná), ami a Szaturnusz 27 fokos tengelyferdesége miatt jelentős változást okoz majd., ugyanúgy ahogy a Föld tengelyferdesége okozza az évszakos változásokat. Ennek már korábban, a napéjegyenlőség felé tartva is voltak jelei: például a gyűrűk árnyéka alatti kékes réteg eltűnt a folygóról, átadva helyét a megszokott sárgás ködnek.

Számtalan kérdés várat még megválaszolásra. A bolygó és egyenlítői síkjában keringő rengeteg holdjának északi pólusai most válnak csak láthatóvá. Csak pár kérdés:

• Mikor oszlik fel a Titán északi pólusán lévő légköri örvény és mikor alakul ki a déli póluson (már ha egyáltalán)?
• Kiszáradnak-e az északi metántavak és keletkeznek-e újak délen? Lesznek-e északon is metánviharok?
• Hogy változik majd a Szaturnusz légköre?
• Mi történik a magnetoszférában és a sarki fényekkel ahogy elérjük a napaktivitási maximumot 2012-re?
• Változik-e az Enceladus aktivitása és hogy hat ez az E-gyűrűre?
• Más holdakon is lehet(ett) aktivitás?
• Milyen hosszútávú változások lépnek fel... bárhol?

Megfigyelni tehát bőven van mit, a legkomolyabb hátráltató tényező, hogy eljuttassák a Cassinit az érdekes helyekre. Az elmúlt hat évben részben a holdak gravitációját kihasználva változtatgatta a pályáját az űrszonda, de a kívánt eredményekhez manőverezésre is szükség volt, ennek következtében a hajtóanyag 80%-nak már a nyakára hágtak. Emiatt sokkal finomabb megközelítést igényel a következő hét év, nem lehet csak úgy egyik holdtól a másikig nyargalni mint a Star Trekben. Jó sok munkával olyan útitervet dolgoztak ki, ami türelmesen, többszöri elhaladásokkal és minimális üzemanyag-fogyasztással változtatja a pályát. A lehetséges variációk száma igen nagy, és volt olyan elrepülés, amit ki lehetett keverni, mint egy újabb közeli elhaladás az Enceladus déli gejzírjeinél. Volt, amit meg sehogy sem, így a távoli, kétarcú Iapetust nem sikerült belepréselni, pedig ahhoz csak egyszer járt igazán közel a Cassini. A végső útvonal megközelítéseit az alábbi ábra foglalja össze:

A legjobb rész ezután jön. A hajtóanyag előbb-utóbb ki fog fogyni, és senki sem akarja, hogy az irányíthatatlan, potenciálisan földi szerves maradványokkal szennyezett űrszonda ott bóklásszon a holdak között, úgyis megtalálna egyet végül. 2016 végén az utolsó előtti Titan megközelítéssel bevinnék az űrszondát a vékony F-gyűrű és a fő gyűrűk közé, ahonnan 20 keringéssel később az utolsó randevú a Titánnal gyakorlatilag a felhők tetejére, a bolygó és a fő gyűrűk közti régióba helyezné a Cassini pályájának pericentrumát. Ez egész pontosan 3800 km-re lenne a felhőréteg tetejétől, másképp 0,06 bolygósugárra onnan. Innen félelmetes pontossággal lehetne feltérképezni a Szaturnusz belsejét, vagy épp meghatározhatnánk a gyűrűk tömegét. (Érdekes egybeesésként egészen hasonló, felhősúroló pályáról fogja vizsgálni ekkortájt a Juno a Jupitert is.) A végén aztán a Cassini fejest ugrik a Szaturnuszba, ahogy tette a Jupiternél a Galileo.

A végső pályák a Szaturnusz északi pólusa felől nézve

Már csak az amerikai kongresszuson kell átnyomni a NASA költségvetést, ami nem lesz egyszerű menet. Szintén nem könnyíti meg a helyzetet, hogy az angol Science and Technology Facilities Council nem támogatná tovább az ország kutatóinak részvételét egy sor űrkutatási projektben (mint a Cassini) annak ellenére hogy ezzel alig spórólna meg pár millió fontot évente, ellenben hihetetlen rövidlátóságról téve tanúbizonyságot. De ez már egy másik sztori.

------------

Forrás: Planetary Society Blog

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr. Pascal 2010.02.08. 17:24:25

Hello
Miért félnek annyira attól, hogy egy holdra essen le a Cassini? Van erre valami nemzetközi jogi paragrafus, vagy valami exobiológiai/fizikai törvény, vagy csak paranoia a "be-nem-avatkozás" szellemében?

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.02.08. 17:40:38

@dr. Pascal: a paragrafusokat nem ismerem, de a tapasztalatok alapján simán lehetnek mikroorganizmusok a Cassinin. Leginkább attól félnek, hogy az Enceladusra eshet, ami potenciálisan alkalmas élet hordozására, és a legkisebb lehetőséget is el akarják kerülni a beszennyezésére. Nyilván az esélyek elég kicsik, de minek kockáztatni, ha egyszerre csinálhatnak vizsgálatokat a gyakorlatilag a Szaturnusz légkörében, és a végén az űrszondát is a legegyszerűbb módon lehet kivonni a forgalomból.

Tehát a para egy potenciálisan életre alkalmas hold beszennyezéséről szól földi létformákkal.

Válasz erre 

Gerusz · http://gerusz.blogspot.com 2010.02.08. 17:45:28

Van olyan NASA-misszió, ami véget ér a tervezett hosszával? :)

@dr. Pascal: leginkább azért, mert a Szaturnusz több holdján is remélnek életet, és bármennyire is próbálják sterilizálni a szondákat kilövés előtt, marad rajtuk némi baktérium/vírus. A földi eredetű mikrobák pedig gond nélkül kiirthatják az olyan életet, aminek az immunrendszere nem készült fel rá.
(Legalábbis én úgy tudom, ez az ok...)

Válasz erre 

dr. Pascal 2010.02.08. 21:23:01

oké, köszi srácok :)

Válasz erre 

twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX · http://freewaresoftwarenews.blogspot.com/ 2010.02.08. 23:20:58

Kivancsi vagyok a tobbi kepre informaciora is a Szaturnuszrol.

Válasz erre 

kukikaa1986 2010.02.09. 04:06:32

Nincs azon a műholdon már semmi, teljesen fölösleges az aggodalom. Egyébként meg lassan már pont hogy el kellene kezdeni olyan baktériumok-mikroorganizmusok kiküldését idegen égitestekre amik légkört (oxigént) termelnek -az ott található egyéb anyagokból. És olyanokat amik üvegházhatású gázokat termelnek, hogy a hideg égitestek emberibb hőfokúra melegedhessenek fel. Párszáz év van hátra a Föld pusztulásáig; előre kéne gondolkozni kicsit.

Válasz erre 

huhujje 2010.02.09. 07:44:16

@kukikaa1986: majd elore kuldunk, hogy nyugodtan korul tudj nezni az uj lakhelyeken. BTW birom az ilyen beszolasokat, nyilvan veletlenul nem dolgozol a NASAnal, az ott dolgozok meg nyilvan veletlenul dolgoznak ott.

Válasz erre 

közlekedési bűnöző (törölt) 2010.02.09. 07:49:08

kukikaa1986:

Fiatal vagy még :-)

Pár száz év alatt szerinted kialakul olyan légkör egy - akár Föld méretű és a Naptól ugyanolyan távolságban keringő , ugyanolyan forgási szögű - bolygón, ami alkalmas emberi életvitelre?

Arról nem beszélve, hogy ilyen kedvező körülményekkel rendelkező bolygó belátható távolságon belül csak egy van, amin élünk. Az összes többin a tudomány jelen állása szerint lehetetlen ember-szintű élet pár száz éven belül.

A Vénusz túl forró, a Mars meg túl hideg. A többi meg nagyon nem OK...

Válasz erre 

Ebzon 2010.02.09. 08:08:27

@kukikaa1986: Hát igen túl fiatal vagy ,vagy túl sok sci-fi-t olvastál(és azt sem eléggé körültekintően).Nem mellesleg nem egy életforma van itt a Földön ami kibír egy ilyen utazást a műholdon(ezt tesztek bizonyítják).Szóval gondolhatod, hogy ott nem hülyék ülnek, és tudják mit csinálnak.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.02.09. 12:28:13

@kukikaa1986: sosem lehet kizárni. Ez ugyanolyan elővigyázatosság, mint amikor Armstrongékat a Holdról visszatérve karanténba zárták elővigyázatosságból. Egyébként extrém példák: az Apollo-12 űrhajósai leszerelték a Holdon a Surveyor-3 űrszonda kameráját, és a Földre visszatérve azon életképes Streptococcus baktériumokat találtak (bár az lehet hogy csak hazafelé szennyeződött be). A Columbia katasztrófáját túlélték a felvitt fonálférgek. Medveállatkák (nem egysejtűek, apró, de konkrét állatok) 10 napig figyeltek a nyílt űrbe kitéve az ISS-en és utána élték tovább az életüket.

Az ötleteid pedig pontosan azt az ignoráns szemléletmódot tükrözik, ami miatt ott tartunk ahol. Ott a Vénusz, ha például az üvegházhatással akarsz játszani, kicsit megszaladt a Földhöz képest, nézd meg ma mi van ott. Sem technikailag, sem etikailag nem hinném hogy elég fejlettek vagyunk bármiféle terraformáláshoz.

Válasz erre 

közlekedési bűnöző (törölt) 2010.02.09. 19:48:52

lacalaca:

Etikailag tuti, hogy nem. :-(

Válasz erre 

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2010.02.11. 22:11:37

Nekem csak az lenne a kérdésem, hogy milyen költségekkel jár egy ilyen program meghosszabbítása, hogy lamentálni kelljen rajta?

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.02.11. 23:00:20

@molnibalage: A Cassini esetében 60 millió dollár évente.

"The agency's fiscal year 2011 budget provides a $60 million per year extension for continued study of the ringed planet. " via jpl.nasa.gov/news/news.cfm?release=2010-039&icid=%27NewsFeaturesHome%27

Válasz erre 

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2010.02.11. 23:45:41

@lacalaca: De mik kerül ilyen sokba? Az adatfeldolgozás és a bérek?

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.02.12. 01:12:12

@molnibalage: a részleteket nem tudom, de azért a Cassini egy flagship mission, jó sok műszerrel, rengeteg adattal, nyilván nagy gárda van mögötte. Kutatók, mérnökök egyaránt, itt van például egy lista:
saturn.jpl.nasa.gov/spacecraft/team/
ott van benne Szegő Károly neve is a plazmaműszernél. Azt írják hogy 260 kutató működik közre 17 országból, hogy ennyit fizetnek-e vagy hogy történik a dolog, passzolom, de szerintem jóval többen vannak összesen akik Cassini adatokkal dolgoznak. Mindenesetre ha összeszámolod, hányan élnek összesen a Cassiniből jelenleg, jó sok embert kapsz.

Szintén nem tudom, hogy a DSN-t hogyan finanszírozzák, azaz az antennák használata az adatforgalomra benne van-e ebben a pénzben. Továbbá van anyagköltség, számítógépek, archívumok, stb, konferenciákra fordított pénzek, a mérnöki gárda fenntartása ha valami elszaródna az űrszondán.

Hadd tegyem hozzá, hogy elvileg ezekre az évekre már eleve szűkebb költségvetést terveztek (relatíve kevesebb adat, kevesebb kutató) mint az első években volt.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.02.12. 01:13:28

BTW, ha majd egyszer belekerülök egy ilyen buliba, okosabb leszek... *kéz a biliben* :)

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: