Űrverseny 2.0 - sponsored by Google
2007.09.14. 20:08
Tegnap a Google és az Xprize Foundation bejelentette a Google Lunar X PRIZE versenyt. A három évvel ezelőtt elnyert, magán űrrepülésre kiírt 10 milliós X díjhoz hasonlóan ennek a versenynek is a feladata, hogy megpróbáljon minnél több céget bevonni a világűr meghódításába (nomeg a nördök körében népszerűbbé válni).
A feladat: egy olyan automata holdjárót építeni, ami képes a landolástól fél kilométerre eltávolodni, és képeket sugározni a Földre. A díj az idő haladásával csökken, 2012-ig 20 millió dollár a nyeremény, 2014-ig 15, ezután pedig visszavonják.
A maradék 10 millió a következőképp oszik meg: 5 millió ha egy csapat 2012-ig másodikként teljesíti a célt, 5 milliót pedig különleges teljesítmény esetén (pl. 5 km-nél távolabbra jut a jármű) adnak a díjazottnak.
Google Earth, Google Sky, Google Moon, Google Mars... Pletykák szólnak arról, hogy az anyagi nehézségekkel kűzdő hatalmas arecibo-i rádiótávcsövet a kereső (illetve mára már marketing) óriás készül támogatni.
Érdemes elgondolkodni a jelenségen: az új éra techmilliárdosai nem beleszülettek a vagyonukba, ötleteikkel, eszükkel, a technológia (főképp számítástechnika) területén elért áttöréseik miatt gazdagodtak meg. Az ilyen beállítottságú emberek gyakran táplálnak romantikus érzelmeket az űrkutatás felé, lásd a például Canonical (Ubuntu linux) vezetője, a dél-afrikai Mark Shuttleworth (űrturista), Charles Simonyi, vagy a Google vezetői, Larry Page és Sergey Brin. Ők már nem luxusjachtokra költenek, vagy szigeteket vesznek. Űrutaznak, hobbiból.
Szerző: Gaius Baltar
6 komment
Címkék: google civil űrkutatás holdraszállás hold google lunar xprize
A bejegyzés trackback címe:
https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr15165643
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
flimo13 2007.09.15. 01:33:00
Annyi pénzzel nekem is ez lenne a hobbim:)
The Great Destroyer 2007.09.15. 09:42:11
Érdekes ötlet. A probléma csak annyi, hogy ugyan soknak tűnik a lóvé, de ha végiggondolja az ember, akkor rájön, hogy a feladat teljesítéséhez minimum a maximálisan nyerhető 20milla közel háromszorosa kell... Ez a játék már megint nem nekünk szól.
Sarruken 2007.09.15. 10:12:44
Dehogynem nekünk szól! Ha elég elhivatott, motivált és tehetséges szakember, mondjuk mérnök vagy, akkor az internet korában biztos nem okoz nagy nehézséget valamelyik csapat felkutatása, és ha elég jó vagy, könnyen be is bizonyíthatod nekik, hogy már csak te hiányzol a 20 millió dolláros díj megnyeréséhez.
És ha nem vagy zseniális mérnök? Akkor meg használd a Gmail-t, Gtalk-ot, Dokumentumok és Táblázatok-at, Picasa-t meg a többi Guglis szolgáltatást, amik teljesen ingyenesek, és használatukhoz sem milliárdosnak, sem zseniális mérnöknek nem kell lenni:)
És ha nem vagy zseniális mérnök? Akkor meg használd a Gmail-t, Gtalk-ot, Dokumentumok és Táblázatok-at, Picasa-t meg a többi Guglis szolgáltatást, amik teljesen ingyenesek, és használatukhoz sem milliárdosnak, sem zseniális mérnöknek nem kell lenni:)
Gaius Baltar · http://cydonia.blog.hu 2007.09.15. 13:37:12
Oszinten megvallom fogalmam sincs mennyibe kerul egy ilyen rover kifejlesztese, holdrajuttatasa. Valoszinuleg tobb. De ez ugyanugy igaz volt az elso XPrize-ra, amit vegulis a Scaled Composit nevu ceg nyert meg azzal, hogy megepitette a SpaceShip One-t, gyakorlatilag az elso jarmuvet, ami csak magantokebol eljutott a vilagurbe, visszatert, es utasokat is szallitott. Es most eladtak a technologiat a Virgin tarsasagnak. A vegen valoszinuleg megerte.
Ez a dij nem arra van, hogy a kiadasokat fedezze. Ez arra van, hogy csabitova tegye a celokat. Ha egy ekkora budgetre epul egy csapat, akkor ott komoly befektetok jelenhetnek meg (reklam), a ceg utana elnyerhet tobbmillio dollaros NASA megbizasokat (vagy mas cegeknek eladhatja a technologiat).
Holland egyetemistak epitettek egy napkollektoros autot, azota is azzal jarjak a vilagot. Szponzorok tolonganak, speci kiserleti napelemeket hasznalnak, ha jol emlekszem NASA-tol kaptak. Ha valaki belevag egy ilyen feladatba, akkor ott - ha eleg lelemenyes - meglesznek a modok, ahogy a befektetett penz visszajon. Ez a dij csak a - nagyon edes - mezesmadzag, de mint ilyen nagyon fontos.
Ez a dij nem arra van, hogy a kiadasokat fedezze. Ez arra van, hogy csabitova tegye a celokat. Ha egy ekkora budgetre epul egy csapat, akkor ott komoly befektetok jelenhetnek meg (reklam), a ceg utana elnyerhet tobbmillio dollaros NASA megbizasokat (vagy mas cegeknek eladhatja a technologiat).
Holland egyetemistak epitettek egy napkollektoros autot, azota is azzal jarjak a vilagot. Szponzorok tolonganak, speci kiserleti napelemeket hasznalnak, ha jol emlekszem NASA-tol kaptak. Ha valaki belevag egy ilyen feladatba, akkor ott - ha eleg lelemenyes - meglesznek a modok, ahogy a befektetett penz visszajon. Ez a dij csak a - nagyon edes - mezesmadzag, de mint ilyen nagyon fontos.
Alf (törölt) 2007.09.15. 15:37:06
Ki másnak szólna, ha nem nekünk?
Nem tudom, tisztában van e mindenki azzal, hogy ki volt az eddigi holdjárók tervezésének vezetője??
hu.wikipedia.org/wiki/Pavlics_Ferenc
Ez persze a múlt, de személyszerint ezt egy nagyon jó ötletnek tartom, és mint a scaled composites példája is mutatja, a pénz nem MINDEN. Egy ötlettel dollármilliárdokat lehet spórolni, és manapság tényleg nem olyan nehéz egy ötlete eljuttatni a megfelelő helyre.
Nem tudom, tisztában van e mindenki azzal, hogy ki volt az eddigi holdjárók tervezésének vezetője??
hu.wikipedia.org/wiki/Pavlics_Ferenc
Ez persze a múlt, de személyszerint ezt egy nagyon jó ötletnek tartom, és mint a scaled composites példája is mutatja, a pénz nem MINDEN. Egy ötlettel dollármilliárdokat lehet spórolni, és manapság tényleg nem olyan nehéz egy ötlete eljuttatni a megfelelő helyre.
Radar · radar.blog.hu 2007.09.17. 11:26:32
lehet, hogy pár évtized, és csak homályos emlék lesz a NASA...