Egyre kevesebb az esély a Fobosz-Grunt megmentésére
2011.11.12. 11:27
Korábban még olyan híreket kaptunk, hogy az oroszok sikeresen vették a telemetriai adatokat az űrszondától, azonban több más forrás szerint a tervezett pályamódosítás ideje óta nem sikerült kommunikálni a Fobosz-Grunttal. A problémát az okozza, hogy a nagy teljesítményű antennát még nem nyitotta ki az űrszonda, a kis teljesítményű, omnidirekcionális antennákat pedig eltakarja az első gyújtás után ledobni kívánt kiegészítő üzemanyagtartály. Aztán orosz fórumozók átnyálaztak technikai dokumentációkat, és kiderült feketén-fehéren, hogy úgy tervezték meg a vezérlést, hogy az első pályamódosításig teljesen automatikusan üzemel, és csak utána vár parancsokat, ha valami gond van (pl. módosítani kell valamit a második manőver előtt, stb.). A jelek szerint mégsem készültek fel arra az eshetőségre, hogy az első pályamódosítás sem történik meg. A mostani próbálkozások tehát mégiscsak improvizatívak: a legutóbbi próbálkozások már arra irányultak, hogy a vezérlést kikerülve, közvetlenül a rádióadó számára sugároztak bekapcsoló parancsot - egyelőre sikertelenül.
A Fobosz-Grunt az alabamai Tuscaloosa egén. A fényessége nem nagyon változik, vagyis nem bukdácsol: alighanem továbbra is a Nap felé tájolja magát. Fotó: William Keel.
Ha továbba sem sikerül kommunikálni az űrszondával, akkor nincs remény: november 21-én zárul az indítási ablak a Mars felé, és a Fobosz-Grunt nem sokkal később be is lép a légkörbe, a különböző modellek alapján november legvégén vagy december elején zuhanhat le. Az esemény pedig biztosan látványos lesz: Fobosz-Grunt 13 tonnájához képest az UARS és a ROSAT ártalmatlan apróságnak fog már csak tűnni... És ne feledjük, hogy a mintahozó kapszula eleve úgy van megtervezve, hogy nagyobb sebességű becsapódást is épségben túléljen.
Az is biztos, hogy ennek az esetnek végre komoly következményei lehetnek az orosz űrkutatás állapotát illetően. Oroszország nem nagyon képes visszatérni a tudományos életbe, a kétezres évek során csak négy értékelhető tudományos célú űreszközt állított elő, és azok sem voltak mind teljesen sikeresek. Bár az új Navigátor platform és a rájuk épülő Elektro-L és Szpektr-R műholdak eddig rendben működnek, a Koronasz-Foton naptávcső tíz hónap alatt tönkrement, a Fobosz-Grunt pedig nagy valószínűséggel nem fog elindulni a Marshoz. Az oroszokra így egyre inkább ráragad az egyszerű szolgáltatói szerep: valódi űrkutatás helyett a fő profiljuk már ma is hordozórakéták és űrhajók eladása. Remélhetőleg több változás is lesz, mint csak pár fej hullása, és a fejlesztés alatt álló holdszondák már megbízhatóbb szerkezetek lesznek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
scientia 2011.11.12. 11:47:53
Lewes1973 2011.11.12. 15:18:53
Inkább nem is gondolok bele.
szs. · http://szabosandor.blog.hu 2011.11.13. 09:11:09
David Bowman 2011.11.13. 09:22:49
A Marsz 96tal pont ugyanez volt a probléma. Befejezetlenül indították el. Nem értem, a németek miért engedték 1általán elindulni?.
A volt SzUhoz hozzá kéne számolni az ukrán Okean sorozatot, ami úgy tudom, jól működik.
www.astronautix.com/craft/okeano1.htm
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.11.13. 09:41:30
Itt most pont nem a volt SzU-ból átmentett techről van szó, hanem amit azóta produkáltak az oroszok. Ezért nem említettem a Marsz-96-ot vagy a Koronasz-F naptávcsövet sem (főleg hogy utóbbi alapját is az ukránok építették):
www.russianspaceweb.com/auos.html
Crane (törölt) 2011.11.13. 18:39:40
Két dolgot viszont nem értek, és talán kapok itt rá magyarázatot (előre is köszi):
1: A mérgező üzemanyag miatt aggódnak, hogy becsapódáskor környezeti károkat okozhat. No de mikor visszalép a sűrű légkörbe, elve darabjaira fog szakadni, és valószínű a hő hatására az üzemanyagtartályok fel fognak robbanni. Tehát a mérgező anyag elég. Vagy rosszul gondolom?
2: Ha az indítási ablak 21-én bezárul, akkor a NASA miért 25-én indítja a saját mars expedícióját? (gondolom az eltérő pozíciók és sebességek is számítanak)
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.11.13. 18:50:21
Szerintem is, nekem a tippem, hogy az alacsonyabb szélességen lévő Floridából, illetve az Atlas-V teljesítménynének függvényében hosszabb az ablak. A FG-on lévő meghajtó egység számára meg meglehetősen szűk.