Nagy médiazaj övezi a NASA működésképtelen légkörkutató műholdjának utolsó keringéseit, ahogy egyre jobban lefékeződik, és várhatóan 12 órán belül elég majd a légkörben. Jelenleg 150 és 170 km közötti magasan jár az UARS (Upper Atmosphere Research Satellite), és a predikciók szerint magyar idő szerint holnap hajnalban ér földet, de hogy hol, még mindig nem lehet igazából megállapítani. A Skylab óta ez a legnagyobb irányítatlanul visszatérő űreszköze a NASA-nak, és minden valószínűség szerint jó pár darabja eléri majd a felszínt. A számítások alapján annak az esélye, hogy valakit eltaláljon egy műhold-darab 1 a 3200-hoz, de ne felejtsük el, hogy 7 milliárdan szorongunk idelent - annak az esélye, hogy pont téged vagy engem eltaláljon, már kevesebb, mint egy a billióhoz. Szóval nem kell rettegve bámulni felfelé. Különben is, ami megmarad az UARS-ból, elődd-utóbb annyira lelassul, hogy onnan szabadesésben zuhan tovább. Kb. 32 km magasságtól lefelé már csak a menetszél fogja őket hűteni, felesleges tehát izzó, lángolva becsapódó műhold-alkatrészektől sem kell tartani.

 

Az UARS földközel- és földtávolpontja (lila és zöld) aktuális magasságának alakulása. A többi vonal két különböző modellszámítás eredménye  (kék-vörös párok) illetve a megfigyelésekhez illesztett predikció (sárga). A frissebb ábrákat itt keressétek.

 

Még egy kis extra jóság: a műhold-fotózó guru Thierry Legault pár napja elkapta az UARS-ot, és megörökítette, ahogy átbukdácsol az égen, tessék csak figyelni a videón:

 

Credits & copyright: Thierry Legault

 

Elvileg ma este még van egy lehetőségünk nekünk is megpillantani a végzetébe rohanó műholdat, Budapestről nézve 21:36-kor, nyugatról észak-északkeleti irányba halad majd át a horizont felett, mindössze 27 fokos magasságig emelkedve. Ezért próbálkozni csak tökéletes északi és nyugati kilátás és tiszta horizont mellett érdemes. Más helyszínekre vonatkozó adatokat a Heavens Above-n lehet lekérni.

A bejegyzés trackback címe:

https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr903251328

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sala 2011.09.23. 17:47:54

3200 * 7 milliárd az miért nagyobb mint 1 trillió?

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.09.23. 17:57:32

@sala: mer' a hüje angolok szerint 10^12 a trillion, pedig igazából az egybillió... thx, javítottam.

MTom 2011.09.23. 21:59:02

Ez a fránya műhold össze-vissza kering, vagy mi a fene?
Napok óta arról beszélnek, hogy "bárhol leeshet", de ezt valahogy nem értem.
Ez nem egy adott, keringő pályán halad, amiben a sülyedés pontos menetét nem tudják még megmondani?

Laikusként úgy gondolnám, hogy biztos ki lehetne jelölni egy szélesebb, körbefutó sávot a földgömbön, ahol elképzelhető a lepotty, máshol viszont nem.

Értsd: felettünk elrepül-e, vagy nem?
(A 27 fokos, horizont feletti legnagyobb magasság alapján gyanítom, hogy nem, de javíts ki, ha hülyeséget beszélek...)

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.09.23. 22:15:10

@MTom: kijelölhetsz: mivel a pályája inklinációja 57 fok, ezért valahol az északi és déli 57. szélességek között esik le - tessék, sáv! :) Egyébként ott a baj, hogy mivel nagyon alacsonyan kering, nagyon rövid is a keringési periódusa - fél óra ide vagy oda, és máris a Föld másik felén pottyan le. Plusza Föld forog is alatta, tehát minden során keringés más-más területek felett halad el, szóval a jelenlegi néhány órás bizonytalansággal szinte körbe is tekered a +/-57 fokok közötti területeket... Épp ezért nem látjuk mostanában jól Mo-ról, vagy épp nem az északi félteke felé csalinkázik a mi hosszúságunkon, vagy más miatt nem látszik (nappali/földárnyékban zajló áthaladások).

Találtam vizualizációt is róla közben:
urrepules.tumblr.com/post/10561792878/uj-elorejelzes-szerint-az-uars-magyar-ido-szerint

A karikához, az aktuális becsült időponthoz képest a kék és sárga vonalak a +/- 5 órás bizonytalanság alatt megtett keringéseket jelentik. Le is fedik a terület 2/3-át, minimum.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2011.09.24. 00:22:47

@MTom: Nem, mert létezik egy kacsázó effektus, ha nagyon lapos szögben érkezik a hold. Ha csak eggyel többet vagy kevesebb kacsázik, akor ezer / tízere km-et és más vetütelet jelenthet.

MTom 2011.09.24. 23:32:21

@lacalaca:
Ok, így már értem. A geostacionárius műholdakból indultam ki, és nem gondoltam az inklinációra (most már legalább ismerem ezt a kifejezést, gyorsan elolvastam a wikipedián :)

A link alapján ki is számoltam gyorsan, hogy kb. másfél órás a keringése a műholdnak.
(Tudományos módszert használtam: lenyúltam asszonytól a "szabász-centit", megmértem a képernyőn(!) a pályák közti távolságot, illetve a teljes szélességet, elosztottam egymással, majd 24-et ezzel a hányadossal... :)

@molnibalage
Azt értettem, hogy a sülyedést nem tudják rendesen kalkulálni. A forgást nem értettem - hát igen, a föld forgását kihagytam a dologból...

korxi 2011.09.24. 23:38:47

A médiazaj: elképesztő fasságokat is mondanak, magukat szakértőnek tekintő arcok is.
Az még hagyján, hogy sokan nem tudtak ellenállni a kísértésnek hogy akár egy nappal korábban is igenis megsaccolják hol fog leesni, de azt is hallottam amint egy "tudós" azt mondja, "ilyenkor illik" hagyni benne annyi "üzemanyagot" hogy irányítottan érkezzen oda ahová a zember akarja.

MTom 2011.09.25. 00:11:56

@korxi:
A média-zajjal egyetértek, sok minden más témánál is.

Irányított lezuhanás: a mir-t pl. anno irányítottan "pottyantották" le, talán arra gondolhatott az illető...

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.09.25. 08:38:27

@korxi: az utóbbi speciel igaz is, mivel már most is túl sok űrszemét kering odafent. LEO pályán kerigőket vagy poláris napszinkron pályán lévőket "illik" lejjebb hozni, hogy ne a többi aktív között csalinkázzon (mint tették épp most az ESA ERS-2 műholdjával), geostac holdakat meg "műholdtemető" régiókba navigálni.

A főbb űrügynökségek egyébként elfogadtak egy megállapodást, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy manapság úgy terveznek, hogy a küldetés befejezte utáni 25 vagy a start utáni 30 éves periódusban le tudják hozni LEO pályáról a műholdakat. (Onnan ugyanis nagyon nincs más temetőpálya.)
www.utias-sfl.net/nanosatellites/CanX7/

korxi 2011.10.04. 22:16:22

@lacalaca: ezt értem, de mi az hogy "illik lejjebb hozni", ha több éve teljesen inaktív, beleértve ebbe azt is hogy semmilyen irányítási kapcsolat/lehetőség nincs.
Amit mondasz azzal egyetértek, de erős hangsúly van azon, hogy "manapság úgy terveznek" hogy le tudják hozni a cuccot.
Az UARS-nál pont az a helyzet hogy amikor felbocsátották (vmikor a 90-es évek elején) még egyéltalán nem, vagy csak kezdetleges szinten volt figyelembe véve az ilyesmi.
Így nem teljesen korrekt a mai kezelőkre azt mondani hogy illene lejjebb hozniuk.

Egyébként adom amit mondasz, itt is sokszor szó volt már arról - főleg az űrszemetes témák kapcsán - hogy lassan rövid távon is tarthatatlan (már csak azért is, mert lassan üzletileg sem kifizetődő) az a szemlélet hogy nem szempont, mi lesz az objektummal, miután az élletartama végére ért.
süti beállítások módosítása