Amellett, hogy grat a kínaiaknak, az űrprogramjuknak van olyan eleme, amelyet már nem használt fel más? Minden cikkben benne van, honnan másolt/vett elemeket használnak, mi ebben a fejlődés?

Talán az, hogy ők 10 dokkolást adnak majd 1 áráért.

@Lewes1973: Az, hogy megcsinálták. Akár "másolt" eszközökkel is. Lehet azt mondani, hogy hát ezt meg tudná csinálni akárki, *ha* lenne pénz, de hiába, ha nincs rá pénz.

Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy a másolás ellenére az első lépések után lehet tovább lépni...

@Lewes1973: mi szükségük lenne perpillanat unortodox megoldásokra? nem tönkretenni akarják az országukat, hanem előrevinni.

ebben semmi fejlődés nincs, az egész csupán propaganda, hogy a sok kis kínai jól érezze magát a bőrében és szeressék a pártot; munkám miatt sokszor utazok Kínába, kurva jól érzik magukat és imádják amikor a kínai "űrkutatást" valaki szóba hozza :)

A NASA szárnyait levágták mert nincs pénz. Az oroszok próbálkoznak azért némi űrtúrizmussal, de pénz ott sincsen. Aztán ott az ESA, sokan azt se tudják létezik, néha olyan sokáig nem történik ott se semmi. A JAXA-nak legalább volt pár érdekes dobása az elmúlt 2 évben ... Azért kíváncsi leszek, hogy műhold fellövögetésben az Indiaiak lehetnek e vetélytársai az oroszoknak meg később a kínaiaknak? Irán űrprogramja eddig egy vicc. Ja és persze vannak a magáncéges próbálkozások, ahol ha dollár milliárdos lennék, akkor is kivárnám a harmadik generációs kütyüiket.

Kínának meg gratula. Most ez része vagy csak előzménye a nagy űrállomás tervüknek?

@fejo: Fent kering egy űrállomás, ahova emberek mehetnek, kísérleteket végezhetnek, és közben tapasztalatokat gyűjthetnek a későbbi, már valódi fejlődést mutató előrelépéshez.

Ha te ebből annyit látsz, hogy "csak propaganda", akkor egyszerűen nincs rálátásod a dologra...

@Kompli:
NASA: ha figyeled a Cydoniát (és a hasonló oldalakat), akkor tudhatnád, hogy jelenleg legalább kettő, de inkább négy (hat?) potenciális űrhajó van fejlesztés alatt. Ők lehetnek az elsők, akik szó szerint válogathatnak az űrhajók között... Ja, és ne feledjük el, hogy több pénzt áldoznak az emberes űrkutatásra, mint az összes többi ország együttvéve.
Roszkozmosz: Ha ne adj isten mégis csoda történik, és előrelép az orosz program úgy, ahogy akarják (új hordozórakéta, új űrközpont, új űrhajó), akkor az évtized második felére ők is okozhatnak meglepetéseket.
ESA: Sajnos tipikus európai tohonyaság. Ám azért nem elfelejteni, hogy az Astrium-nak megvan a képessége, hogy az ATV-ből valódi űrhajót faragjon. Mondjuk ha valaki nem hallott róluk, akkor őt egy picit sem érdekli az űrkutatás...
JAXA: Fejlődik, de ők is szánalmasan kevés pénzből a NASA-hoz képest.
India: Lassan haladnak. Talán az évtized végére eljutnak oda, ahol Kína volt öt éve.

Űrállomás: Az első modulja, és azt tesztelték le, hogy a dokkolás problémamentes-e. Amennyire kitűnik, az volt.

En ugy vagyok vele, hogy talan jobb, ha a 10 millios Magyarorszagnak minden telepulesere eljuthat az ember aszfalton, van valamilyen szintu egeszsegugy, aramellatas, vezetekes viz es oktatas, internet vagy Tesco gyakorlatilag mindenhol. Igaz, cserebe nincs urallomasunk.

Vagy lehetnenk a szuper India nyomaban, ahol a lakossag fele analfabeta (ez olyan felmilliard ember ugye), napi par forintbol tengetik eletuket, DE van atombombajuk, mert az kell. Vagy a szomszed Pakisztan detto.
Eszak-Korea meg ubereli az osszeset, nekik van atomjuk, ballisztikus raketajuk, sajat legojuk es minden mas, meg 50 millio boldog emberuk is, aki meg tapsol is ehhez szo nelkul ("pofa be vagy lovok, ha nem tapsolsz!"

Nem egyszeru dolgok ezek.

Az persze igaz, hogy valahol el kell kezdeni, ha meg sajatjuk nincs, akkor a masolas a legegyszerubb. Talan tovabblephetnek onnan, de ez nem feltetlenul biztos, vagy garantalt.

@Tapogatott Kukorica:

Azt tudod, hogy most Brezsnyevet (vagy Hruscsovot?) idézted?
Ő mondta: amíg a Szovjetunióban van ember, akinek lyukas a cipője, mi nem megyünk a Holdra.

:)

tökön szúrom magam, még mindig ott tartotok, hogy a kínaiak azok buta kis sárgák, akik mindent csak másolnak, oszt jó napot.
mi a francra fel vagytok ilyen önhittek? a matolcsy-programra?

Csak azt nem tudom, az űrutazás meg űrállomás szavak mikor nyerik el a valódi értelmüket, de ez biztos nem az elkövetkező pár száz évben fog bekövetkezni. Jelenleg annyi történik, hogy a Föld felszíne felett pár kilométerre kering egy szánalmasan összetákolt, horpadt bádogkunyhó egy pottyantós budival. Ez is sokkal több a semminél persze, de reménytelenül messze van a valódi értelemben vett, bolygóközi vagy akár csillagközi utazástól. Ha ez valaha megvalósul, amit kétlek, akkor csak az elképzelhetetlenül távoli jövőben, amiről már csak a sci-fi irodalom beszélhet, nem a tudomány. De valószínű még pár ezer évet nem tart ki a jelenlegi civilizáció, hanem közben reseteli valami.

Egyelőre nem foglalkoznak sehol olyan meghajtás fejlesztésével, ami teljesen eltérne a jelenlegi lassú, hatékonytalan rakétameghajtástól. Ha nem is féreglyukakra meg nullponti energiára gondolok, de valami radikálisan másra. Anélkül pedig csak ez marad.

@ratman_:

Te milyen eredményre jutottál az újfajta meghajtás fejlesztésével?

@ratman_: @fejo: cimlap, mit is varjon az ember...

@Cifu78: arról persze szó sincs, hogy mivel 1989 óta ki vannak tiltva a nemzetközi űrkutatásból, most bizonyítani akarnak az amcsiknak, hogy nézzétek, mi is megtudjuk csinálni azt amit ti 50 éve :)

@ratman_: Akar a Dunan, akar a Csendes Oceanon kelsz at, mind a kettot hajoutazasnak hivjak. Remelem nem kell felhivnom a figyelmed az analogiara.

@ratman_: Csak ismételni tudom Kis embert. Hogy szerinted hol kellene tartania a emberiségnek, annak kb. semmi jelentősége, ha te nem tudsz semmi előrelépést mutatni e téren.

Amúgy az ionhajtóművek teljesen eltérnek a rakétameghajtástól, és évtizedek óta foglalkoznak vele, illetve ma már általánosan használják a bolygóközi űrszondáknál. Csak hogy tájékoztassalak a tudomány (és nem a sci-fi) mai állásáról. :)

@fejo: Nem kitiltották őket. Kína szeretett volna csatlakozni a Nemzetközi Űrállomás programjához. De már előtte is volt űrprogramja, lásd:

www.sg.hu/cikkek/70060/xxi_szazadi_urverseny_kina_a_kezdetek

@Cifu78: Pardon, tehát helyesen: Nem kitiltották őket. Kína szeretett volna csatlakozni a Nemzetközi Űrállomás programjához, csak aztán ugye a Tiananmen -téri vérengzés miatt ezt a politika lefejelte.

@Cifu78: szép összefoglalás :) viszont a Tiangongot nem tartják meg, csak a Sencsou-9 és -10 célállomása lesz.

@Tapogatott Kukorica: hát, csak ki kellett találni valamit a szovjeteknek, miért nem mennek ők is Holdra - azt meg csak nem mondhatták, hogy ötből öt teszten felrobbant a holdrakétájuk, nemde?

@ratman_: namost, ahogy egy becsült skót mérnök mondta: "I cannot change the laws of physics!"

A másolást meg nem a kínaiak találták fel, ők csak tökélyre fejlesztették. A Burán alakját a space shuttle ihlette (khm, állítólag), a NASA HL-20 koncepcióját meg a szovjet Spiral/BOR projekt (megint állítólag!). És hát a fizika törvényei meg adottak, bizonyos feladatokra bizonyos eszközök alkalmasak leginkább. Szóval ha a leggazdaságosabb (fejlesztési költséget is fgyelembe véve!) többfokozatú rakétával az űrbe menni, akkor azzal fog menni mindenki, hacsak nem pont az a cél, hogy eltapsoljanak egy csomót R&D-re, mondjuk SSTO űreszközök vagy akármi forradalmi kifejlesztésére.

És arról sem a kínaiak tehetnek, hogy a kilencvenes években az oroszok iszonyú mennyiségű know-how-t egyszerűen eladtak nekik...

@ratman_: Egy marsmisszió akár évtizedeken belül megvalósulhat, ha volna valami hasonló, mint a hibernáció, akkor pedig pusztán pénz kérdése volna, nem technológiai kérdés.

(Ma ugye az a baj, hogy ha annyi kaját és ellátmányt beleraknak egy űrhajóba, amekkora az útra minimum szükséges, akkor még elméletben sem volna lehetséges akkora rakétát építeni, ami mindezt el tudná juttatni a célhelyre..)

Szerintem ezt fontos látni a csillagközi űrutazással kapcsolatban.. hogy a bolygóközi emberes utazás nem is feltétlenül rakétatechnológiai, hanem lehet hogy egy biológiai probléma.

Más:
lehet, hogy a kínai kormánynak ez egy propagandagyár, de attól még jó, hogy csinálják, mert a nulláról felépíteni egy űrbázist szerintem marhára nem egyszerű. És hiába számít bárki arra, hogy majd jön valami csodameghajtás, amitől Han Salonak is lehet Ezeréves sólyoma a garázsban, valószínűbb, hogy maximum kis lépésekben fognak ezek a cuccok fejlődni.. úgyhogy be kell szállni az iparba, meg kell tanulni a technológiát. Ezek nagy dolgok, még akkor is, ha a kínai kormány biztos röhejesen túlzó propaganda formájában állítja be az egészet.

Lesznek még itt halálos áldozatok.

@kyanzes: vannak kevésbé veszélyes helyeken is, szóval ezzel nem mondtál sok újat. Speciel a Sencsou biztonságosabb pl az űrsiklóknál, amivel 30 évig repkedtek az amerikaiak, mert annál képtelenség volt start alatti gebasz esetén menteni, ezt meg a mentőrakéta szépen elrántja a rakétáról, ha az épp megsemmisülne.

Tudom, hogy ezért én is felelős vagyok, de ezek a kínaiak nagy csendben felépítik az Alfa Holdbázist anélkül, hogy közben egy átlagos érdeklődő egyáltalán hallana róla. Nem tudom, miért nem kapják meg azt a hírverést, mint amit az amerikaiak állandóan megkaptak. Amerikai űrhajó ma nincs, kínai van.

Az orosz típusú űrhajó mindig is biztonságosabb volt az űrsiklónál, de a sikló raktere olyan dolgokat is lehetővé tett, amit más nem. Az, ha a kínaiak csak "figyeltek", és most megcsinálják ők is, nem biztos, hogy akkora szégyellnivaló. Az biztos, hogy legalább megspórolják az emberiségnek is a sok fölösleges kísérletezést, hogy aztán kitaláljanak egy harmadik változatot.

Annak külön örülök, hogy az APAS-t használják, ez annak a jele, hogy nem zárkóznak el más országok űreszközeivel való összekapcsolódástól. Nagy szükségünk van a kínaiakra. Már a 2010-ben is meg vannak jósolva. :-)

@freemind93: te kis bennfentes. szánalmas ez a póz, menj házi feladatot írni inkább.

@Cifu78: ez totál értelmetlen. Miért kellene nekem bármit felmutatni? Én nem vagyok kutató, de attól még bátran kijelenthetem laikusként is, hogy az űrutazás a sci-fi tárgykörébe tartozik. Itt van pl. a NASA kutatása ezügyben: www.grc.nasa.gov/WWW/bpp/
Sok évet és sokmillió dollárt szántak a lehetséges meghajtások vizsgálatára, és ez volt a végkövetkeztetés: "No breakthroughs appear imminent". Ezt nem holmi félzombi kommentelők írták, hanem valódi kutatók.

@VRbagoly: ennél sokkal több probléma van, amit meg kell oldani, hogy csak párat mondjak: nem ismeri senki a tartós sugárzás, a tartós súlytalanság szervezetre gyakorolt hatását (az "űrállomás" még a Van Allen-övben van), hibernáció pedig szintén csak az alien-filmekben létezik. Ezenkívül a Marsra se lehet akármikor menni, mint egy sci-fiben, szükséges hozzá a bolygók megfelelő együttállása, hogy a legkevesebb üzemanyagfelhasználásra legyen szükség. Erre 15 évente kerül sor a bolygók elliptikus pályája miatt, bár a két bolygó 26 havonta megközelíti egymást. Ez azt is jelenti, hogy a legjobb esetben is több, mint 2 évet töltenének ott. (Ez is NASA szövegből van.) Tehát még a Mars-utazás is puszta fikció, és a Mars csak a szomszédban van.

Bármennyire is nehéz elfogadni a gondolatot, örökre ide vagyunk láncolva ehhez a sárgolyóhoz, és űrutazni maximum filmekben fogunk. Ez független attól, hogy milyen évet írunk, mert a fizika alaptörvényei nem fognak megváltozni. Itt van még egy cikk, amit érdemes elolvasni: www.wired.com/science/space/news/2008/08/space_limits
Itt szintén ezzel foglalkozó kutatók jelentik ki, hogy az űrutazás örökre sci-fi marad. Aki az ellenkezőjét állítja, épp olyan bárgyú idealista, mint a szellemidézők vagy a lebegést gyakorlók. A kínai bádogkaszni komoly tudományos előrelépés ugyan, de NEM űrutazás, nincs az űrben, a fejünk felett lebeg, a légkörtől alig eltávolodva. Űrállomás az, ami a BSG-ben van, de olyan nyilván sohase lesz.

Őszintén, én egyetlen lehetséges módot tudnék elképzelni az űrutazásra: hogy idejönnek az alienek és megosztanak velünk valami warp drive meg antigravitációs technológiát. De mivel bigott materialista vagyok, nem képzelek el ilyet.

@kyanzes:

Na az tuti nem lesz a nyilvánosság orrára kötve :)

Sokan nem emlékeznek már a Hosszú menetelés 3B által felvinni kivánt Intelsat 708-ra sem.

Ha nem Intelsat lett volna, szerintem nem is lenne róla tudomásunk :)
(Meg persze kérdés, mennyire a népesedéspolitika része, hogy a kilövőállomás lakott területek mellett van)

@ratman_: ne keverjük a szezont a fazonnal. Egyrészt 3-400 km-re felettünk mégis mitől "lebegne" valami és miért is nincs az űrben? Mért, az hol van akkor? Az űr ott van kb 100 km-től felfelé, Tódor bácsi egész jó meghatározást adott rá.

A Marshoz bármelyik indítási ablakban lehet menni, nem csak 15 évente, max egy picikével több üzemanyag kell hozzá. A technika rendelkezésünkre áll, csak egyszerűen nincs financiális fedezet.

Laikusként szépen összemosod a szomszéd bolygó elérését az csillagközi űrhajózással (amiről a belinkelt cikk szól). Van némi különbség néhány tucat fényperc és több fényév megtétele között...

Ismét emlékeztetnék minden kommentelőt, hogy túlzásba vitt személyeskedés, ilyenolyan-politikusozás és általános trollkodás moderálást fog maga után vonni.

@lacalaca: Ja, hát az lehet, hogy nem volt egyértelmű, ebben igazad van. Nem kételkedem benne, hogy a Marsot el fogjuk érni valamikor, de abban igen, hogy a Naprendszert valaha elhagyjuk, mármint emberes küldetéssel és nem szondával. Igazából még abban is kételkedem, hogy a Marsnál sokkal messzebre valaha eljut ember, pl a külső bolygókhoz.

@ratman_: "űrutazni maximum filmekben fogunk. Ez független attól, hogy milyen évet írunk, mert a fizika alaptörvényei nem fognak megváltozni."

Azt azért ne felejtsük el, hogy a fizika néhány alaptörvényének univerzalitását még nem sikerült bizonyítani, ellenben felmerültek nagyon halvány, de létező kétségek.

Azt pedig, hogy már mindent ismerünk, ebből következően nincs megfelelő technikánk szinte a Föld–Hold rendszer elhagyásához sem, nem szabad ilyen biztosra vennünk. A fizika által már felfedezett világot már többször minősítették tovább bővíthetetlennek.

Az a kérdés legalább ennyire érdekes, hogy mi lenne a célunk a nagyobb távolságra való űrutazással. Én összesen két dolgot tudok kellően jelentősnek tartani: az, hogy a technikánk fejlesztésére legyenek kitűzhető céljaink, valamint a víz. Az utóbbi célt az űrutazásokat fölösleges költekezésként nem alaptalanul szidalmazó emberek is be tudják majd látni. Talán azt is, hogy amikor a dolog már égetővé válik, késő lenne megoldásokért kapkodni, a jövőért kell dolgozni.

@ratman_: A második arról szól, hogy a csillagok közötti űrutazás lehetetlen, nem? Tehát, hogy a naprendszert nem fogjuk elhagyni, vagyis attól idebent még lehetségessé válhat az utazgatás..

Még erre reagálnék:
"Aki az ellenkezőjét állítja, épp olyan bárgyú idealista, mint a szellemidézők vagy a lebegést gyakorlók"

Nagyon szép, hogy a hülyeségnek nem látod a fokozatait, számodra minden hülye egyforma mértékben hülye, de ahogy mondani szokták, ez is egy álláspont. Csak fekete van és fehér, nyilván. Vállalva az említett személyekkel egy kategóriába kerülést (a félzombi kommentelők után igazi megtiszteltetés valódi emberekkel egy szintre jutni), szerintem valamennyi idealizmust mindenkinek érdemes megőriznie magában, különben elveszíti a kezdeményezőképességét, és kizár az életéből egy csomó jó dolgot. Végül is, erről az egész űrprogram - idealista marhaság. Mint pl. felmászni a Mount Everestre. Hány ember halálát okozza az ilyesmi, mennyi erőforrást pazarol el? És jobb volna az életünk, ha senki se csinálná? Ha nem volnának olyan elméleti fizikusok, akik vállalva a nagyon intelligens kollégáik heccelését és szivatását mégis hajlandóak a lázálmaikat kergetni? Jobb volna nélkülük a világ?

Én személy szerint nem hiszem.

@Androsz: "Az orosz típusú űrhajó mindig is biztonságosabb volt az űrsiklónál, de a sikló raktere olyan dolgokat is lehetővé tett, amit más nem."

És hányszor volt ez a képessége kihasználva úgy istenigazából? A Hubble űrteleszkóp javításait lehet teljes értékűnek tekinteni e téren. Az öt út. A 135-ből...

@ratman_: Megbocsáss, de ha egy kicsit is értenél hozzá, akkor rájönnél, hogy mekkora pofonba futottál most bele. A linkelt cikk az FTL (Faster-than-light, fénynél gyorsabb) meghajtásokat tárgyalja. Ezeknél nincs áttörés. Azért, mert egyszerűen a jelenlegi tudásunk szerint nem vagyunk képesek semmi tömeggel rendelkező dolgot nemhogy a fénynél gyorsabbra, de még fénysebességre gyorsítani sem.

Szóval akkor miért kellene ezzel foglalkozni?

Azt írtad, hogy nem foglalkoznak a "lassú" és "hatékonytalan" rakétahajtáson kívül semmivel. Az ionhajtóműre rákerestél?

"Ez azt is jelenti, hogy a legjobb esetben is több, mint 2 évet töltenének ott. (Ez is NASA szövegből van.)"

Egyáltalán nem. Függ az adott küldetés-tervtől, vannak 20 és 30 napos Mars-felszínen töltött idejű tervek is.

www.astronautix.com/craft/marion88.htm

"Bármennyire is nehéz elfogadni a gondolatot, örökre ide vagyunk láncolva ehhez a sárgolyóhoz, és űrutazni maximum filmekben fogunk. Ez független attól, hogy milyen évet írunk, mert a fizika alaptörvényei nem fognak megváltozni."

LoL...

Nem tudom feltűnt-e, de küldünk már Űrszondát a Mars-ra, és a Jupiterhez is. Innentől kezdve az, hogy oda embert küldjünk, technikailag lehetséges. Értelemszerűen sokkal nagyobb erőforrásigénye van egy személyzettel ellátott űrhajó megvalósításának, de a kivitelezhetősége egyáltalán nem kérdéses!

" Aki az ellenkezőjét állítja, épp olyan bárgyú idealista, mint a szellemidézők vagy a lebegést gyakorlók."

Akkor javaslom olvass egy kicsit utána.

en.wikipedia.org/wiki/Manned_mission_to_Mars

Érdekes módon mind a szovjeteknek / oroszoknak, mind a NASA-nak folyamatosan voltak és vannak emberes Mars-tervei. Biztos csupa idealista, akik a szellemidézésben hisznek, mi? Olyanok, mint Von Braun. :D

@Cifu78: "küldünk már Űrszondát a Mars-ra, és a Jupiterhez is. Innentől kezdve az, hogy oda embert küldjünk, technikailag lehetséges"

Ez egy kissé túlzás. A különbség egy űrszonda és egy embert éveken át épségben tartó űrhajó között szerintem elég nagy. Mostanában, a Mars-úttal kapcsolatban olyan részletproblémákról is hallottam, amilyenekre nem is gondoltam volna. Olyanokról, amilyeneknek a megoldását még nem sikerült kitalálni. Ne kérdezd, hogy melyek voltak ezek, mert csak alig emlékszem már rájuk, sajnos nem mindig sikerül megjegyeznem azt, amire szívesen emlékeznék. De itt nyilván sokan tudnak sorolni belőlük. A lényeg az, hogy az űrhajó nem csak egy nagyobb űrszonda.

Az erőforrás-probléma pedig nem érdektelen dolog. Másra is kell belőle. És az erőforrásokat más dolgok elől kell elvenni.

"mind a NASA-nak folyamatosan voltak és vannak emberes Mars-tervei."

Ez sajnos a tervek kivitelezhetőségéről engem már nem győz meg. Harminc éve vagyunk csak húsz évre a Mars-út megvalósításától. A NASA mindenesetre időnként elmondja újra, mert csak így kap pénzt a kongresszustól.

csak nekem jutott eszembe a Firefly?

Kicsit itt mindenkinek igaza van. A holdraszállások korából nézve valóban toporgunk. Amit persze a szakértők tudnak, hogy nem igaz, de az átlagember szemszögéből így fest. Elég megnézni klasszikus sci-fi írók (akik konyítottak a tudományhoz is) műveit, hogy milyen előrejelzéseik voltak 2010-re, hadd említsem a 2010 Űrodüsszeiát.

Ennek több oka is van. Az egyik, hogy úgy tűnik a holdraszállás, ember nélküli szondás, robotos vizsgafeladatok után sokkal nehezebb szakasz jött. Sok részprobléma van, amik nem látványosak, de meg kell oldani őket. Például kit érdekel, hogy véget ért a "földi marsutazás"? Nincs benne semmi látványos, de ezt is meg kellett csinálni.

A másik ok viszont tényleg kicsit csalódásra ad okot. A hidegháború után mindenki úgy gondolta, több pénz fog jutni a fegyverkezési verseny helyett az űrkutatásra. Sajnos pont az ellenkezője valósult meg, a fegyverkezés jobban hajtotta az űrkutatást. Tehát lehetne gyorsabban haladni, de úgy tűnik, még nincsen rá igény.

Végül lenne itt egy harmadik ok is, nem létezik globális űrkutatás. Persze van amit továbbadnak, van amit eladnak, van amit ellopnak, de ettől függetlenül nemzeti űrkutatások van, az európai közös ahogy írtátok, nehézkes, úgy ahogy az EU. Sajnos sok dolgot újra felfedeznek, újra kitalálnak, mint a kínaiak is.

Én egyetlen biztató jelet látok, a magáncégek megjelenése és helytállása. Ha más nem, a piaci verseny majd meggyorsítja az űrkutatást.

@Androsz: "z egy kissé túlzás. A különbség egy űrszonda és egy embert éveken át épségben tartó űrhajó között szerintem elég nagy. Mostanában, a Mars-úttal kapcsolatban olyan részletproblémákról is hallottam, amilyenekre nem is gondoltam volna."

Én kettőről tudok. Az egyik a napkitörés problémája (ezzel kapcsolatban azonban vannak földön már tesztelt megoldások, igaz azért persze még a világűrben egy komolyabb teszt nem ártana), a másik a gravitáció hiányának a problémája. Utóbbira is van elvi megoldás, ugyebár az egész űrhajót lehet pörgetni:

www.sg.hu/cikkek/65403/xxi_szazadi_urverseny_ii_resz/1

"Az erőforrás-probléma pedig nem érdektelen dolog. Másra is kell belőle. És az erőforrásokat más dolgok elől kell elvenni."

Hát azért a Mars-society csak összehozott egy olyan elképzelést, amely akár a NASA költségvetéséből is kigazdálkodható lenne:

www.marssociety.org/home/press/news/theuseofspacexhardwaretoaccomplishnear-termhumanmarsmission

"Harminc éve vagyunk csak húsz évre a Mars-út megvalósításától."

De nem a technikai nehézségek miatt, hanem a költségvetés hiánya miatt...

"A NASA mindenesetre időnként elmondja újra, mert csak így kap pénzt a kongresszustól."

A NASA szempontjából ez egy opció, hogy ezt is meg lehetne csinálni. Csak ugye ahhoz, hogy megvalósítsák, kell egy kongresszusi döntés.

A NASA legfőbb baja e téren, hogy nincs *megvalósítható* elképzelése a politikusoknak a jövő emberes űrrepüléséről. A Constellation terv nem lett volna *annyira* rossz, csak éppen akkor W.Bush-nak kellett volna egy kis plusz pénzt is biztosítani a NASA számára.

@TetraB: "A holdraszállások korából nézve valóban toporgunk."

Pontosan eről van szó. Amíg nem lesz olyan politikai és társadalmi támogatás egy határozott űrbéli cél vagy feladat elérésére, mint anno az Apollo-program, addig csodákat ne várjon senki.

Bár megjegyzem, hogy az ISS azért erősen közelít hozzá. Azért akárhogy is nézzük messze a legnagyobb emberalkotta űreszköz, amihez amerikai és orosz személyzettel ellátott űrhajók, illetve
orosz, európai és japán teherűrhajók dokkolnak be.

"Én egyetlen biztató jelet látok, a magáncégek megjelenése és helytállása. Ha más nem, a piaci verseny majd meggyorsítja az űrkutatást."

De ki fizeti meg ennek az árát. Nagy rajongója vagyok a SpaceX-nek, de el kell ismerni, hogy az állami pénz / megrendelések nélkül egy nagyságrenddel lassabban / nehezebben érné el a céljait...

@Lewes1973: Japán autóipar hasonló utat járt be, nézd meg hol tart most.

@ratman_: Simon Newcomb nem akármilyen tudós volt jó száz éve, mégsem tudta elképzelni, hogy lehetséges repülőgépet építeni.

Könnyen lehet, hogy jó száz év múlva csak röhögnek azon, amit mi az űrutazás, a jelenlegi tudomány korlátairól most gondolunk.

@Cifu78: nem a fénynél gyorsabb utazásról van benne szó, hanem általában arról, hogy nincs olyan meghajtás a láthatáron, ami ésszerű időn belül eljuttatna egy űreszközt egy másik csillaghoz. Még közel fénysebességgel is nagyon sokáig tartana, főleg ha hozzávesszük a szükséges gyorsítás és lassítás időszakát is, dehát hol vagyunk a fénysebességtől...

@VRbagoly: egy természettudós lehet tökéletesen materialista attól, hogy néha megkérdőjelezi az addigi paradigmát és próbál új utakat járni. De ez nem olyasmi, mint pl amire előszeretettel hivatkoznak a tudományos haladást vulgarizálók, hogy valamikor a repülésre is azt mondták, hogy lehetetlen, mert levegőnél nehezebb nem repülhet. A kettő nem ugyanaz. Most tényleg vígan repkedünk, de űrutazni sosem fogunk, hacsak az alienek nem segítenek rajtunk. Még a naprendszeren belül sem fogunk csak úgy "utazgatni", ahogy te mondod, soha. Ha lesznek is ilyen expedíciók, iszonyú erőforrásokat fognak felemészteni és ritkák lesznek, bármilyen korban. A problémák fele mérnöki, másik fele gazdasági, de egyformán megoldhatatlanok még nagyon sokáig. Sok szakember megkérdőjelezi az emberes űrutazások tudományos jelentőségét, szerintük a szondák is prímán elvégeznek mindent. Lehet, hogu igazuk van.

@Androsz: a vizet nem teljesen értem. Az űrutazás eredménye, ha egyáltalán valami, a tudományos ismeretek gyarapodása, a világképünk fejlesztése. De őszintén, én se nagyon látom, ez pontosan hogy történne. Pár geológus leszáll az alfa-centauri egyik bolygóján, ha van neki ilyen, és kis csákányával kőzetmintát fejt le, aztán hazahozza? Ennél többnek kell lenni benne, hogy megérje. Szerintem két dologban reménykedik a tudomány, a lakható exobolygók felfedezésében a közeli rendszerekben, ill. földönkívüli élet felfedezésében. Az utóbbival kapcsolatban ugyanolyan szkeptikus vagyok.

@ratman_:

"Bármennyire is nehéz elfogadni a gondolatot, örökre ide vagyunk láncolva ehhez a sárgolyóhoz, és űrutazni maximum filmekben fogunk. Ez független attól, hogy milyen évet írunk, mert a fizika alaptörvényei nem fognak megváltozni. Itt van még egy cikk, amit érdemes elolvasni: www.wired.com/science/space/news/2008/08/space_limits "

Gratulálok, addig sikerült ugrabugrálni, amíg végül lábon lőtted magad. Talán nem ártott volna a linkelt cikk végét is elolvasni:

As for interstellar travel, even the realists are far from giving up. All it takes is one breakthrough to make the calculations work, Frisbee said.

"It's always science fiction until someone goes out and does it," he said.

@ratman_: "űrutazni sosem fogunk"

Soha ne mondd, hogy soha... :)

"Ez független attól, hogy milyen évet írunk, mert a fizika alaptörvényei nem fognak megváltozni."

Talán csak keveset tuduk mindarról, ami a fizikában - speciális körülmények között - lehetséges.
Ez annál is inkább valószínű, mert hogy a világegyetemről összerakott vélelmeink nagyrészt előfeltevéseken (pl. a kozmoszban máshol is hasonló fizikai törvények vannak) és extrapolációkon alapulnak (ősrobbanás-elmélet).

@ratman_: "a vizet nem teljesen értem. Az űrutazás eredménye, ha egyáltalán valami, a tudományos ismeretek gyarapodása, a világképünk fejlesztése."

A világképünk fejlesztésének perspektívái elég kevés embert fog arról meggyőzni, hogy az űrutazásért egyre több erőforrást érdemes feláldozni.

A vizet úgy értettem, hogy a bolygó édesvízkészlete már fogy. Azért is, mert többen vagyunk, és azért is, mert egyre nagyobb területet vesznek öntözés alá az élelmiszer-termelés érdekében, de a lassan növekedő hőmérsékletben a levegő is több párát vesz fel. A tengerből édesvizet kinyerni lehet éppen, de ennek van egy-két lehetséges hátulütője. De a vízlepárlás nem biztos, hogy mindig menni fog a szükséges mértékben, és akkor kell kívülről édesvizet szerenünk. Egy holdról, vagy egy bolygó körüli gyűrűből, üstökös befogásával, szóval az árből. Mire ennek a szüksége felmerül, készen kell állnunk a technikai megvalósításával is. Lehetséges, hogy egyszer erre is szükség lesz.

@ratman_: Ajánlom figyelmedbe a magyar vasúttörténet a jelenlegi helyzettel egy meglehetősen párhuzamos szakaszát:

"A „vas út” és az indóház
NOHA A XIX. SZÁZAD áttörést hozó forradalmi vívmányát, a gőzmozdonyt George Stephenson már 1814-ben megépítette az angliai Killingworth-ben, a világ első közforgalmú vasútvonalának 1825-ös átadásakor „Locomotivon” nevű gőzmozdonya csak mellékszerepet kapott a lóvontatású vasút mellet. A történelmi esemény hazánk vezetőinek is felkeltette az érdeklődését, ezért az 1825-1827-es pozsonyi országgyűlésen létrehoztak egy bizottságot a magyarországi lehetőségek feltérképezésére.

NYELVÜNKBEN a „vas út”, mint kifejezés ekkor jelent meg először a bizottság által leadott jelentésekben. A kezdeti lelkesedés azonban hamar alábbhagyott, az ügyet az Országgyűlés sem tárgyalta tovább, csak egy merész vállalkozó maradt, aki kitartott elképzelési mellett. Nagyszabású tervéből, mely szerint 500 kilométernyi lóvasút épült volna Pesttől egészen Fiume-ig, mindössze egy 1,6 kilométeres szakasz készült el. A Pestet Kőbányával összekötő lóvasutat azonban hét hónap után lebontották, a vállalkozás pedig feloszlott.

A VASÚTÉPÍTÉS TERVE csak tíz évvel később, 1836-ban vetődött fel újra. Hogy az egy évtizedes lemaradásunkat behozzuk, az Országgyűlés megalkotta első vasúti törvényünket, az 1836. évi XXV. törvénycikket, amely számos kedvezményt nyújtott a vasútépítő társaságoknak. A kívánt hatás nem maradt el: gombamód szaporodtak a kísérletező kedvű vállalkozások, melyek előbb ló-, majd később gőzvasút építését fontolgatták.

A BEFUTÓ VÉGÜL az Ullmann Móric és a bécsi Rothschild család által alapított Magyar Középponti Vaspálya Részvénytársaság lett. Első próbaútjukat 1845. november 10-én, a Pest és Palota közötti 1,6 kilométeres szakaszon tartották meg. A kísérleti utazást sokan kockázatosnak gondolták, mondván, hogy a „gőzgépely” sebességét az emberi szervezet nem lesz képes elviselni. A hét kocsiból álló, feldíszített szerelvényen azonban nemhogy haláleset nem történt, de még a felszolgált italok sem löttyentek ki az őrült száguldástól: a vonat közel 7 km/órás sebességgel, 14 perc alatt teljesítette a távot.

Összegezve: a kezdeti lelkesedés alábbhagyott, majd egy rövid szünet után most és a következő évtizedekben kezdjük újra felvenni az űrhajózás fonalát. A fanyalgók és szeptikusok /mint te/ meggyőződése ellenére ("nem bírjuk elviselni a sebességet", stb) a problémákon felülkerekedünk, és 3-4 (5-10-15) generáció múltán az első tyúklépésnyinek tűnő űrutazásokra úgy csodálkoznak majd rá az akkori emberek, hogy épp három kattintással (vagy akármivel) rendelik meg a neten (vagy mittudomén min) a nyári Mars-utazásra a jegyet. ;)

@lorantka_a_gall: a "szeptikus" nagy valószínűséggel freudi elírás volt, valójában szKeptikusnak szántam. :D

Van az a régi vicc (ha már Kína):
Az első ember megérkezik a Marsra és kommentálja a leszállóegységből kilépve mit lát.
- Balra az Olympus hegység, szemben egy nagy síkság, jobbra pedig egy szikla alatt ha jól látom ... egy kínai büfé???

@Tapogatott Kukorica: A háború után a japán autóipar is az amerikaiak másolásával kezdődött. No, és hol tartanak most?

Nem értem egy ilyen témájú blog miért fikázza a Kínát. Minden országot bátorítani kellene inkább.

A bulvár és az űrkutatás fényévnyi távolságra van egymástól.
Ezért a "másolta" dumák, mint egyes kommentekben enyhén szólva is megmosolyogtatóak.

A tudomány azért fejlődik, mert nem kell mindenkinek mindent újra kitalálni. Elég, ha fejleszti.

Ennyi erővel az első űrnemzet a német volt, mert ők találták fel a V2-t.

a hozzászólásokat olvasgatva úgy tűnik, az űrutazás gyakorlati hasznai nem igazán világosak. pedig egyszerű magyarázat is kínálkozik: nyersanyagválság.

a föld nyersanyagkészlete (fontos fémek, ásványok, stb.) lassan de biztosan kimerül. hiába az újrahasznosítás. gondoljunk csak arra, hogy a fémek egy része mindig eloxidálódik, anyagszinten átalakul, és a természet bemossa a földbe (autók kasztnijai, épületeknél és gépeknél használt fémek, bármilyen fém rozsdásodása, vagy az aluminium oxidációja, réz oxidációja). ez a bemosott ásványi anyag soha nem nyerhető már ki. csak arra van technológiánk, hogy a magmából korábban feltört, telepekben kicsapódott érceket termeljük ki. ezek a bányák. amit bemos a víz a földbe, ennél drasztikusan ritkábban oszlik el.

anyagot nem tudunk készíteni a semmiből, és más elemekből sem tudunk bonyolultabb kémiai elemeket csinálni. ehhez olyan energiák kellenek, mint egy csillag belsejében van. ez az út tehát nem járható. (mondjuk lehet, hogy kvarkokból össze tudunk már pofozni pár hidrogénatomot, de hát hidrogénünk az van amúgy is dögivel. a héliummal már vannak gondjaink, pedig az univerzumban az egyik legkönnyebben keletkező elem. tudom, tudom, fúzió. már építjük az erőművet. ez igaz. de a hélium nem vas.)

~50 éven belül elszáll a réz, a vas, a nehézfémek, a ritkaföldfémek. ez tény. melyik hamarabb, melyik később.

a tét az, hogy ADDIG tudunk-e működő bányákat építeni más bolygókon, és tudunk-e jelentős mennyiségű nyersanyagot röptetni az űrben.

ajánlom mindenki figyelmébe: az értelem, egy értelmes faj/lény nem pár tíz-százezer évre tervez. a fajnak évmilliókat-évmilliárdokat kell fejlett módon túlélnie. ehhez nélkülözhetetlen a nagytávolságú hatékony űrutazás.

ajánlom a témában (többek között :) ) michio kaku hipertér c. könyvét:
www.libri.hu/konyv/hiperter.html

@Androsz: Ne haragudj, de te komolyan gondolod, hogy édesvizet fogunk idehordani a távoli űrből milliárd tonna nagyságrendben (kisebben gondolkodni sem érdemes)? Bármit is agyaljunk ki űrutazás téren, ennek a problémának a megoldásához képest a tengervíz sótalanítása egy bagatell semmiség és filléres költséggel megoldható. Kivéve persze ha nyitunk egy állandó féregjáratot egyenesen egy másik bolygó tavának mélyére és csak nézzük, ahogy zúdul be a sok víz :))

@freemanson: "50 éven belül elszáll a réz, a vas, a nehézfémek, a ritkaföldfémek. ez tény. melyik hamarabb, melyik később."

Óvatosan dobálózzunk az elemekkel.

A vas a föld tömegének 35%-a, a kéregnek 5%-a.
A réz sem fog egyhamar elfogyni.

Ahogy elnézem elég tágas belső tere van ennek az "űrállomásnak". Remek kis teherszállító űrhajó lehet majd belőle a továbbiakban.

@Gera: Igen, komolyan gondolom, hogy előállhat akár ilyen kényszerűség is. Egy 10 km átmérőjű, vízjégből álló égitest negyed billió tonna vizet jelenthet. Lehet, hogy a kisbolygóövben, lehet, hogy a Jupiter körül össze lehet fogdosni ilyeneket. Én most annyit mondanék, hogy vegyük fel az űrjűrművek szükséges alkalmazásai közé ezt a távlati lehetőséget is. Ugyanaz a technika kell hozzá, csak nagyobb erő előállításával, mint amilyenen a felénk tartó kisbolygó eltérítésével kapcsolatban agyalnak már egy ideje, vagyis a technika feltalálására máris van másfél okunk, mondjuk így.

Hogy a tengervíz lepárlása talán mégsem annyira triviális ügy, azt jelezheti, hogy a Szudán és Pakisztán közötti részen már most is vannak problémák, sőt, országok közötti feszültségek is a folyók vízének túlfogyasztása miatt. Ha a baj ennél nagyobb méretűvé is válik, és az édesvíz hiánya már nem lehetőség, hanem a közeli jövő, akkor majd esetleg komolyan gondolkozni kell minden elképzelhető lehetőségen. Egyébként pedig ha a Holdon nyitott bányatelepekről szóló álmodozásokat vesszük, oda a Földről vizet vinni elég komoly gond lenne.

Az űrszondák fejlesztésének a céljaihoz oda kell tennünk a kisbolygónyi égitestek pályamódosításának lehetőségét is, ennyi.

@Androsz:
OFF
Ameddig eső esik, addig lesz édesvíz. Nem kell túllihegni a dolgot.

A tengervíz sótalanítása miatt is csak a sötétzöldek pattognak, mert nekik az lenne a legjobb, ha kihalna az emberiség.
Ahhoz, hogy korlátlan édesvizünk legyen a tengerből, csak olcsó áram kell. Ez lehet atom, vagy később fúziós, ha megoldják a problémákat.

@Androsz:
OFF
Ameddig eső esik, addig lesz édesvíz. Nem kell túllihegni a dolgot.

A tengervíz sótalanítása miatt is csak a sötétzöldek pattognak, mert nekik az lenne a legjobb, ha kihalna az emberiség.
Ahhoz, hogy korlátlan édesvizünk legyen a tengerből, csak olcsó áram kell. Ez lehet atom, vagy később fúziós, ha megoldják a problémákat.

Éljen soká a duplázó blogmotor!

@különvélemény: "Ameddig eső esik, addig lesz édesvíz. Nem kell túllihegni a dolgot."

Ugye nem azt hiszed, hogy az eső csak úgy "lesz" valahonnan? Hogy amikor már nincs elég édesvíz, akkor majd az eső hoz utánpótlást?

Az olcsó áramot már én is nagyon szeretném látni végre.

Kerestem egy cikket, olvasd el, légy szíves. És érdekel a megoldási javaslatod a jövőben látrejövő hasonló problémákra is. Az nem szükségképpen jó megoldás, ha az USA sok olcsó árammal magának már elegendő édesvizet gyárt. Ők sem lesznek annyira bővében az áramnak, és az áramszolgáltatási hálózatuk ráadásul hihetetlenül sérülékeny, de a vízhiány nem csak az USÁ-ban fog gondokat okozni. Sőt. A dolog egyelőre nem égető, mégis hallani már azt, hogy az édesvíz lesz a jövő értékhordozója. A túllihegést egyesek ezek szerint komolyan gondolhatják.

@különvélemény: Bocsánat, a cikk linkjét elfelejtettem: www.vizpiac.hu/hirek/vizhaboru-pakisztan-es-india-kozott

@Androsz: Ez nem újdonság, máshol is harcoltak már a vízért.
lemil.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=124:a-viz-haboruja&catid=25:hirsarok&Itemid=54

@teddybear01: Én csak egy példát hoztam. Nem újdonság a harc, épp ez bizonyítja, hogy a probléma megoldása nem kézenfekvő. De elismerem, az űrből hozott víz ötlete egyelőre túlzottnak tűnik, de nem lehetünk biztosak abban, hogy még akkor is túlzott lesz, amikor már meg is tudjuk oldani. Van más megoldás, lepárlás, vízbányászat a sarkokon, felhőlecsapatás, de én nem tudom, hogy ezeknek a járulékos kára mi lenne. Pontosabban lesz.

A Holdon építendő bányatelep, esetleg egy ki tudja, miért létrehozott Mars-bázis folyamatos ellátása már biztosan nem történhet a Földről. De ez már nem a mi életünkben lesz, az biztos.

@Androsz:
Köszi a linket, de az regionális probléma. A Föld 1/4-e ott lakik, majd megoldják, semmi közöm hozzá, de ha lenne, akkor sem tudnék vele mit csinálni.

A Szaharában sincs víz, nem is költöznék oda.
Nálunk meg belvíz volt hónapokig a fél országban.

A tenger mindig párologni fog, ha pedig elöntözöd a folyó vizét, az még inkább elpárolog, amiből felhő lesz, stb.

@Androsz: Ami a világűrből hozandó édesvizet illeti, az olyan drága játék, hogy fantasztikus írókon kívül másnak eszébe sem jut.
Szaúd-Arábiában is meg tudják oldani a dolgot tengervíz-sótalanítással, ha van rá elég pénz. Perpillanat van rá elég, persze ha elfogy az olajuk, majd másként lesz.

Ami a holdi és a marsi bázisokat illeti, azt a bolygóméretben kicsi vízmennyiséget akár a felszíni ásványokból is ki lehet nyerni kémiai/fizikai úton.
A Holdon viszont a sarki kráterekben már mutattak ki vízjeget, nem is kis mennyiségben.