Nap képe: Szojuz a dzsungelben
2011.05.06. 15:02
Íme az első Szojuz-2 rakéta, amivel a kouroui indítóállást tesztelik. A környezet erőteljesen elüt a bajkonuri tajgától sztyeppétől, annyi szent. (Összehasonlításul: egy Progressz és egy Szojuz Bajkonurban.)
A másik fontos eltérés a mobil szervíztorony megléte. Míg Bajkonurban a teljes rendszert fekve szerelik össze, majd csak az indítóálláson állítják függőlegesbe, itt a szervíztoronyban kerül rá a már felfelé néző rakétára az aktuális hasznos teher és orrkúp. A start idejére aztán ezt hátragurítják.
Azok a gizgazok a lángterelőben nem lesznek hosszú életűek. A képek az ESA Flickr oldaláról vannak.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Apollo 21 2011.05.06. 19:09:06
De amúgy fasza poszt és jó képek (Y)
3angel 2011.05.06. 19:58:23
chipanddale74 · http://www.autosvilag.com 2011.05.06. 20:47:28
Con Storm · http://pszichohistoria.uw.hu/ 2011.05.06. 20:55:31
Link Elek 2011.05.06. 20:56:12
az ESA-nak? az oroszoknak? a franciaknak?
mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2011.05.06. 21:13:19
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.05.06. 21:59:57
@3angel: mivel a sztyeppén nincs túl sok víz, a szovjetek Szojuzokat úgy építették, hogy a startnál nem kell vizes hangelnyelés.
@Con Storm: Kourou Dél-Amerikában van (Francia Guyana), és az ESA-é, Afrikáról szó sincs.
@Link Elek: ahogy @mrbloodbunny: is írja, alacsony inklinációjú, pl geostac (i=0°) pályákra az Egyenlítő környékéről a legkedvezőbb. Ezeket kereskedelmi célú repülésekre szánják, telekom műholdak és hasonlók pályára állítására, stb, azoknak ez ideális. Bajkonurból tipikusan 51°-os pályára indítanak, lásd ISS.
bbandi 2011.05.06. 23:26:36
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.05.07. 08:38:08
Fekvő szerelés esetén kevesebb infrastruktúrát igényel mindez, de más követelményeket (elsősorban szerkezetit) támaszt a rakétával és a hasznos teherrel kapcsolatban, az utóbbinak pl bírnia kell, hogy nem csak úgy ráteszik a rakétára, hanem gyakorlatilag oldalról lógatják az integrálás alatt.