Lassan tíz éve, hogy a SpaceShipOne átlépte a Kármán-vonalat és megnyerte az Ansari X-Prize-t, de a szuborbitális űrturizmus/űrrepülés azóta is folyamatosan két-három évre van még tőlünk. Az egymás után felbukkanó, fűt-fát beígérő cégek és azok sokat ígérő fotoshop-űrhajói után a fejlesztési nehézségek már nem kerültek be a hírekbe, és persze a gazdasági válság nem segített senkinek. A figyelem is átterelődött az orbitális űrhajózásra, a Constellation vergődésével és az ottani magáncégek, elsősorban a SpaceX üstökösszerű növekedésével. A (gazdaságos) szuborbitális űrrepülés eljövetele helyett pedig a leggazdagabbak számára elérhető ISS-űrturizmusnak is leáldozott egy időre. Eközben párhuzamosan azért tovább létezett egy másfajta űrugró ágazat is, a tudományos-technológiai, de a kutatók a jól bevált megoldásokkal dolgoztak tovább, például a kanadai Black Brant rakétákkal, amivel számos detektort, kísérleti berendezést juttattak már a felsőlégkörbe vagy az űrbe rövid időre. A két terület úgy tűnik, most egymásra talált: míg egy-két évvel ezelőttig úgy tűnt, a Virgin Galactic és társai legfőbb, ha nem egyetlen piaca a kalandra vágyó felső tízezer lesz, mára úgy néz ki, hogy a kutatókkal való együttműködés adhat újabb lendületet a szektornak. Több előnye is lehet a szuborbitális űrhajókra való áttérésnek: a zéró-g parabolarepülésekhez képest jóval hosszabb egybefüggő mikrogravitációs periódus (fél helyett 5-10 perc), illetve a kutatók elkísérhetik kísérleteiket akár az űrbe is.

A Lynx tervezett felépítése. Az eredeti elképzeléshez képest (inzert) az orra valamivel szélesebb, illetve került a tetejére egy (opcionális?) síbox.

A jeget a Southwest Research Institute törte meg tavaly, mikor megszervezte az első NextGen Suborbital Researchers Conference-t, illetve elindított egy három éves programot kísérletek megtervezésére, megépítésére és végrehajtására egymillió dollár értékben. Ez igen jelentős összeg, összehasonlítva például azzal, hogy a NASA 2010-es költségvetésében 2,5 millió dollár lett elkülönítve a Commercial Reusable Suborbital Research (CRuSR) programra (ami azóta a Flight Opportunities program része lett), bár a 2012-es javaslat már évi 15 milliót irányoz elő. A SwRI tette meg a következő lépést is: szerződést kötött az XCOR Aerospace-szel és a Virgin Galactic-kal, hat repülés megvételére az XCOR Lynx prototípusára illetve két ülésre a Virgin SpaceShipTwo-ján. Mindkét szerződésben szerepelnek további utak is opcióként. A különbség a két program között, hogy míg az SST már űrhajónak minősül, a Lynx prototípusa csak 60 km magasra lesz képes emelkedni, azaz még nem fogja elérni az űrt (azt csak a végleges változat fogja), de jóval a zéró-g repülőgépek fölé jut.

A Lynx kisebb lesz, mint a Virgin Galactic SpaceShipTwo-ja, csak két ülés, vagyis egyetlen utas fér el benne, míg az SST hat szerencsést is felvihet majd. Emiatt a Lynxen többet kellett trükközni azon is, hova férnek majd a kísérleti berendezések. Egyrészt a kabinban a pilóta ülése mögött lesz egy kisebb rekesz, illetve az utasülés helyére fér be egy nagyobb doboz, 120 kg-ig. Másrészt a gép tetejére került egy "síbox", egy nagy, 3 méteres doboz, illetve két kis nyitott, vákuumnak kitett lyuk.

A Black Ops Blue Origin által tervezett Cabin Payload Bay, előre megadott áram és adat interfészekkel. Bárcsak a New Shepard űrhajót is láthatnánk már!

Persze a többiek is igyekeznek megbízókat szerezni. A Masten és az Armadillo eleve nem emberes utazásra való rakétákon dolgozik, így fő piacuk nagyjából csak a kutatók, egyetemek, kutatóintézetek lehetnek. (Érdekes, hogy eredetileg a Lunar Landing Challenge hívta életre őket, de mára mindkét cég a szuborbitális repülés felé kacsintgat inkább.) Még az egyébként teljes titokban dolgozó Blue Origin is bemutatott egy szabvány(nak szánt) tárolórekeszt, mellyel céljuk, hogy hosszadalmas integrálási eljárás helyett kvázi plug-and-play módon kerülhessenek az űrhajó fedélzetére a megrendelők berendezései. A hangsúly tehát máris kezd áttolódni a miértről a hogyanra. A legfőbb persze még mindig ott van: mikor, mikor látjuk már végre tényleg repülni őket?

A Masten Xaero rakétája (ami már kezd is úgy kinézni, mint egy rakéta), ami már a 30 km-es magasságot célozza.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTom 2011.03.17. 00:41:40

Ismét jelentkezik az ügyeletes kérdezőszolgálat: :)

Mire jó néhány percnyi mikrogravitáció? Mit lehet ennyi idő alatt kisérletezni, főleg ilyen kicsi dobozban?
Néhány példát kérnék, a tudatlanok kedvéért...

Válasz erre 

scientia 2011.03.17. 13:04:10

Kicsit más, iráni űrkutatás. Ez igaz? : index.hu/tudomany/2011/03/17/iran_kiserleti_urkabint_juttatott_a_vilagurbe/

Tudom nem kívánságműsor de jó lenne az iráni űrkutatásról egy poszt. :)))

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.03.17. 14:00:41

@MTom: természetesen. :) Néhány példa a NASA Sounding Rockets Program Office honlapjáról, miket csinálnak a rakétákon:

- to measure the concentration of nitric oxide in the mesosphere and lower thermosphere in the nighttime polar region (a mezoszféra a kb 50-100 km közti része a légkörnek, tipikusan csak így elérhető)

- The purpose of this mission is to search for young stars in nearby galaxies. FIRE imaged a spectral region unexplored astronomically. The imaging band of FIRE(~900‐1100 Å) will help fill the current wavelength imaging observation hole existing from~620 Å to the GALEX band near 1350 Å. (csillagászati mérés olyan tartományban, ahol a légkörön kívülre kell menni, de néhány felvételt készíteni sokkal gyorsabb és olcsóbb így, mint keringő űrtávcsövet építve)

- The purpose of the Rocket Experiment for Neutral Upwelling (RENU) mission is to investigate netural upwelling in the cusp. The payload included instruments to measure neutral gas, electric and magnetic fields, and precipitating particles. (Ezt éppen zajló sarki fénybe küldték(ik?), hogy a kialakulásának mikéntjét vizsgálja: renurocket.blogspot.com/ )

ez a három legutóbbi program, régebbi, lezárult kísérleteket böngészhetsz itt:
sites.wff.nasa.gov/code810/newsarchive.html
Vannak technológiai kísérletek (felfújódó hőpajzs koncepció, újfajta műhold/rakéta alkatrészek tesztelése), illetve számos légkörön kívüli mérést igénylő csillagászati program és felsőlégkör-magnetoszféra mérések.

Parabolarepüléseken meg aztán mindenféle kísérleteket végeznek, orvositól kezdve fizikain át technológiaiig (pár éve volt egy magyar is: cydonia.blog.hu/2007/05/17/interju_vincze_miklossal_esa_parabolarep), most hirtelen viszont nem találtam semmilyen összefoglalót...

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.03.17. 15:27:48

@scientia: úgy tűnik, igaz. Tegyük hozzá, hogy ez egy szuborbitális rakéta, és tavaly már felküldtek vele élőlényeket (patkány, teknős, kukacok). Most viszont üresen (plüssmajommal) teszteltek egy kapszulát.
www.uskowioniran.com/2011/03/kavoshgar-4-rocket-launch-into-space.html

Az igazi hír majd az lesz, ha megreptetik a Simorgh rakétát, ami már alkalmas kis súlyú műholdak pályára állítására (és nyilván más mókákra is ;), bár van már nekik egy hasonló:
cydonia.blog.hu/2009/02/04/iran_megcsinalta_de_most_igazabol

Válasz erre 

MTom 2011.03.18. 17:40:09

@lacalaca:
Köszi, jók a linkek, különösen a parabola-repüléses. Ezt anno még nem olvastam.

U.i:
A parabolás link nem működik, belekerült egy zárójel

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: