A Hanny's Voorwerp ("objektum" hollandul) egy fantasztikusan érdekes... izé... objektum, hasonlóan érdekes történettel. Hanny van Arkel egy holland tanárnő és Queen fan, aki az együttes gitárosa, nem mellesleg csillagász PhD-vel rendelkező Brian May blogján olvasott a Galaxy Zoo galaxis-osztályozó projektről. Aztán az egyik klasszifikálandó galaxis mellett egy fura kékes pacát vett észre, amit posztolt a GZ fórumra a tudoroknak, állapítsák már meg, mi az. És innen indult a Voorwerp története.

Egy professzionális ábra a GZ blogról ;), a képen az IC 2497 galaxis illetve a paca látható, ahogy az SDSS megörökítette.

Hamar kiderült, hogy az objektum igazából zöld, csak épp a színes képek úgy lettek összeállítva, hogy az SDSS öt színéből (u,g,r,i,z) a g szűrő képe az RGB kép létrehozásánál a kék csatornába került (színek és valóság kapcsolatáról lásd ezt a posztot). De ennél többet nem nagyon tudott mondani senki, beindult hát a gépezet, a csillagászok egyre nagyobb távcsövekkel igyekeztek képeket készíteni róla, illetve elméleti magyarázatot adni a létére. Természetesen a Hubble-t sem lehetett kihagyni:

A Hubble felvétele, öt szín felhasználásával.

Mostanra azért nagyjából már értjük, mi is történik itt. A zöldes szín arra utal, hogy egy gázfelhő fényét, méghozzá a benne található oxigén emisszióját látjuk, amit valamilyen (külső) forrás gerjeszt nagyenergiájú fotonokkal, ultraibolya és/vagy röntgensugárzással. A Hubble felvétele viszont sárgás kis csomókat is mutat a galaxis felőli végén, ahol az anyagfelhőt valami összenyomta és csillagkeletkezés indult meg benne. Ezeket a kis csomókat a kisebb felbontású képeken túlragyogta a gáz fénye, és nem látszódtak a Hubble nélkül. Már csak egy kérdés van: hol van a sugárzás és az összenyomás forrása?

Az események valahogy így zajlottak: az IC 2497 ütközött (ez a csillagász kifejezés a nagyon szoros megközelítésre) egy másik galaxissal. Ennek hatására egy nagy, főként gázból álló árapály-csóva jött létre az áldozatból, ahogy az ilyen esetekben történni szokott. A galaxis anyagának másik része bespirálozott a központi fekete lyukhoz, ami ettől kvazárrá vált. Hadd tegyem hozzá, hogy az aktív galaxismagokban az energia nem magából a fekete lyukból ered, hanem a körülötte áramló, forró anyagkorongól. Erre a korongra merőlegesen két nagyenergiájú anyag- és fénycsóva, jet jön létre, ami beleütközik az odakint kószáló maradék gázfelhőbe. A sugárzás fénylésre gerjeszti a gázt, majd a az anyagalaxisból kiáramló gáz össze is nyomja azt, beindítva a csillagkeletkezést a galaxis felőli szélen.

De hol a kvazár? Úgy tűnik "pont" lemaradtunk róla, körülbelül 70-200 000 évvel ezelőtt kihunyt, vagyis kiürült a fekete lyuk körüli térrész, nincs már jelentős mennyiságű gáz, ami beáramolhatna. Egy érdekesség még: a kerek "lyuk" a Voorwerpben valójában nem anyaghiány, ugyanis ha ott történt volna bármi, ami ekkora üreget generálhat, annak nyoma lenne. Sokkal inkább árnyék: a kvazár közelében, az anyagalaxis központjában takarta ki valami azt a részt, így a sugárzás ott nem jutott el a Voorwerphez és nem tudta fénylésre gerjeszteni.

Az aktív galaxismagok egyesített modellje. Ha éléről nézünk a korongra, rádiógalaxist látunk, mint a Centaurus A-t, ha ferdén akkor kvazárt, ha meg egyenesen a jetbe akkor blazárt.

Jelentkezzen, aki szerint ez nem egy fantasztikus történet. Ez a tudomány igazi szépsége: a legtöbb felfedezés nem úgy születik, hogy "Euréka!", sokkal inkább az első szavak azok, hogy "Ez igen érdekes, vajon mi lehet ez?". A másik tanulság, hogy Hanny nem kutató, csak valaki, aki szereti a Queent és a természettudományokat, és megadatott neki egy ilyen felfedezés. A citizen science projektekkel pedig bárki beleáshatja magát hasonló témákba, legyen az napkitörések méricskélése, Holdkráterek azonosítása, exobolygók keresése vagy épp régi időjárási feljegyzések feldolgozása. A ZooUniverse nyitva áll.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Cifu78 2011.01.15. 19:17:15

Tényleg nagyszerű történet! :)

Válasz erre 

gramercy 2011.01.15. 20:28:26

erdekes

amugy a galaxiskozi terben gyakoriak a csillagkeletkezesi helyek, csillagok?

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.01.15. 20:42:04

@gramercy: a csillagkeletkezés csak árapály-csóvákban jellemző, tehát ütköző galaxisok által kidobott anyagban. Lásd a kék foltokat a "farokban" itt:

hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2002/11/image/a/format/large_web/

Persze ilyen események folytán, meg egy galaxishalmaz belügyei során meglévő csillagok is kiszakadhatnak az anyagalaxisból a galaxisközi térbe. De ahogy nagyobb skálákra megyünk, halmazközi térbe, vagy a voidokba, vagyis a szuperhalmazokat nem nagyon tartalmazó térrészekbe (en.wikipedia.org/wiki/Observable_universe#Walls.2C_filaments_and_voids), már egyre kevésbe fordulhatnak elő. A halmazokban is a galaxisok közti teret főleg nagyon ritka és forró gáz tölti csak ki.

Válasz erre 

gramercy 2011.01.15. 22:36:33

^^ erdekes lehet egy ilyen csillag koruli civilizacio nezopontja, alig par csillag az egen :)

Válasz erre 

bioLarzen 2011.01.19. 02:44:08

Mivel abszolút laikus vagyok a csillagászatban, szimplán csak érdekel, ezért járok ide, legalább azzal a nem túl lényeges adattal járulnék hozzá a történethez, hogy legjobb tudomásom szerint voorwerp hollandul kb annyit tesz, hogy "objektum", "izé".

Továbbá, laikusságomat bizonyítandó egy kérdés:

"Hadd tegyem hozzá, hogy az aktív galaxismagokban az energia nem magából a fekete lyukból ered, hanem a körülötte áramló, forró anyagkorongól."

A fekete lukból tud egyáltalán energia kiszabadulni? Nekünk, "tudatlanoknak" a fekete luk olyasmi, amiből Chuck Norrison kívül semmi sem tud kiszökni, még tán Houdini sem. Fény nem - ez alap. De más típusú energia igen? Vagy ez az általam beidézett megyarázat pont nekünk, "külső szemlélőknek" szólt?

bio

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.01.19. 11:38:56

@bioLarzen: "voorwerp hollandul kb annyit tesz, hogy "objektum", "izé"."

Tudtam én is, csak rosszul fogalmaztam meg a mondatot. Azért kösz, most már egyértelműbb. :)

"A fekete lukból tud egyáltalán energia kiszabadulni? Nekünk, "tudatlanoknak" a fekete luk olyasmi, amiből Chuck Norrison kívül semmi sem tud kiszökni, még tán Houdini sem. Fény nem - ez alap. De más típusú energia igen?"

Nagyjából így van, ami bekerült a fekete lyuk eseményhorizontja mögé, az már nem jut ki. Ugyanakkor Hawking és Beckenstein felvetették, hogy ha a általános relativitást (gravitáció) össze kívánjk házasítani a kvantummechanikával (ez lenne majd a kvantum gravitáció, ha sikerül valaha), fel kell tételezni, hogy a fekete lyukaknak is van nem nulla hőmérséklete és ezt "tudtunkra is adja" hősugárzásként. Csakhogy minél nagyobb, annál hűvösebb: egy csillagtömegű luk legfeljebb mikroKelvin nagyságrendű, ami úgy hat nagyságrenddel hűvösebb a kozmikus háttérsugárzásnál (2.7 K), vagyis mintha egy kemencébe tett jégkocka hősugárzását akarnánk detektálni.
Szintén ebből következik, hogy míg a kisugárzott hő lassan csökkentené a tömegüket, a háttérsugárzás elnyelése miatt egyelőre inkább híznak. :)

Vagy ez az általam beidézett megyarázat pont nekünk, "külső szemlélőknek" szólt?"

Valahogy úgy. Ugye a fekete lyuk, még egy galaxis-közepi szupernehéz is nagyon kicsi (NAGYON, valahol a Nap ill. a Földpálya mérete vs egy egész galaxis), ami körül az anyag kering, viszont hatalmas a tömege. Így a maga a fekete lyuk egy iszonyatosan mély gravitációs potenciálvölgy alján csücsül, és az anyagnak "le" kell jutnia oda, el kell veszítenie a gravitációs potenciális energiáját. Ez az energia szabadul fel az akkréciós korongban hő és sugárzás formájában, ezt látjuk egy kvazár esetében túlvilágítani az egész anyagalaxist.

Válasz erre 

bioLarzen 2011.01.19. 11:47:51

Kösz a magyarázatot!

bio

Válasz erre 

bioLarzen 2011.01.19. 11:51:01

@lacalaca: "Tudtam én is, csak rosszul fogalmaztam meg a mondatot. "

Bacchus... Tudom, hogy ez lehetetlennek látszik, de nekem mégis sikerült úgy elolvasnom a cikk legeslegelső mondatát, hogy valahogy kihagytam belőle a zárójeles részt... Nem tudom, hogy sikerült...

Na mindegy, megyek, gyakorlom még egy kicsit ezt az olvasás nevű baromságot, aztán majd visszajövök, ha már jól megy...

bio

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.01.19. 13:05:33

@bioLarzen: tegyük hozzá, hogy azóta átfogalmaztam a zárójelest, eredetileg "holland szó az objektumra" volt, azt lehetett máshogy is érteni. ;)

Válasz erre 

scientia 2011.01.19. 13:25:28

A Beckenstein-Hawking sugárzásról, nekem az nem világos (és nem találtam meg sehol), hogy amikor a fekete-lyuk szétszed egy virtuális részecsetpárt akkor hogyan marad meg virtuális részecskének (mármint amelyik ugye átlépi az eseményhorizontot:), szóval miért nem lesz belőle normál részecske?

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.01.19. 13:38:46

@scientia: a virtuális-részecske leírás csak analógia. Valójában azt lehet levezetni, hogy a fekete lyuknak nem-nulla hőmérséklete és entrópiája van, ami feketetest-sugárzásként detektálható. Ha pedig sugároz, annak kell valamilyen forrás, ami itt maga a fekete lyuk, így a tömege (tömeg-energia ekvivalencia miatt) csökkeni fog. Persze az elmélet, nem meglepő módon, még nem teljesen kiforrott. A Wikipedia ezúttal is a barátunk. ;)

en.wikipedia.org/wiki/Hawking_radiation

Válasz erre 

Dr. Otto Von Schnitzelpusskrankengescheitmeyer 2011.01.19. 15:02:14

@gramercy: Kivéve persze azt a bazi nagy galaxist, ami a fél égboltot beborítja :)

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: