Ritka jelenség: jó tudományos cikk az origón. Csengeri Timea ír az Űrtávcső Tudományos Intézetben (STScI, Space Telescope Science Institute) tett látogatásáról, tapaszalatairól, egyúttal egy jó összefoglalója annak, mit is jelentett, jelent a csillagászoknak a Hubble űrtávcső, és mit nem fog az újonc, a James Webb űrtávcső hozni.
A világon szinte legszélesebb körben ismert csillagászati műszer, a Hubble-űrtávcső látványos felvételeivel lopja be magát sok ember szívébe. Ez az első olyan földkörüli pályán keringő csillagászati távcső, amely detektorai lefedik az ultra-ibolya, a látható és a közeli infravörös tartományokat. Megépítéséről szinte a XX. század kezdete óta álmodoznak a csillagászok, hivatalosan pedig 1977-ben került be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) programjai közé.


Tovább a cikkhez
Most bukkantam a hírre a kivételesen hasznosnak bizonyuló origón: rover terepasztalverseny lesz Kiskunhalason holnap fél tíztől. Az indulók között vannak egyetemi mérnökcsapatok, és középiskolás diákok is. A verseny fődíja a tervek szerint 100 000 Ft. A verseny a II. Rákóczi Ferenc Szakközépben lesz, a vasutállomástól nem messze, gyere te is! Bővebb infók, képek és menetrend a verseny honlapján.

Video:

Exobolygók hónapja

2007.05.10. 22:00

Meglehetősen mozgalmas az elmúlt pár hét az exobolyók körül. Mi is bemutattuk már a Gliese 581c-t, az első földszerű, eddigi legkisebb bolygót. (A pulzárok körül talált kisméretű objektumoktól most tekintsünk el, ott nem jó lakni.) Lássuk, mi történt még.

Megszületett Bakos Gáspár és csoportjának második felfedezése, a HAT-P-2b. Ahogy az első, ez is rekordokat döntögetett: az eddigi legnehezebb fedési exobolygó 8,17-szeres Jupitertömeggel. Ez már közel van a bolygókat a csillagoktól elválasztó barna törpék tartományához. A mérete viszont alig nagyobb a Jupiterénél, ezért sűrűsége is különlegesen nagy. A "másik véglet" HAT-P-1b-nél 20-szor sűrűbb. További extremitás: a pályája igen elnyúlt, szinte üstökösszerű. Alant látható a felfedezést jelentő fénygörbe. A felfedezéshez hozzájárultak, többek között: Bakos Gáspár (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics), Dr. Kovács Géza (MTA KTM CsKI), valamit a távcsöveket megépítő MCSE-tagok. Csak igy tovább!

In memoriam Walter M. Schirra Jr.


Hartree-FockCares billentyűzetéből:

84 éves korában, múlt szerdán meghalt Wally Schirra. Ezzel a még élõ Mercury-ûrhajósok száma az eredeti hétrõl immár kettõre csökkent. Sok helyen megjelentek a hivatalos nekrológok, megírták, hogy Wally volt az egyetlen amerikai ûrhajós, aki mindhárom korai ûrhajótípussal repült (Mercury, Gemini, Apollo). Satöbbi. Furcsa módon azonban kevés szó esett az emberrõl magáról, aki pedig már életében legendává vált. Nem írták le, hogy Walter M. Schirra hülyéskedett. Néha diszkréten, néha otrombán, de mindig poénokat gyártott ûrhajósi pályafutása során.


Deke Slayton, Alan Shepard, Jim Lovell és Wally Schirra. Már csak Lovell él.


A Mercury proramhoz, melynek célja nem kevesebb volt, mint az oroszok elõtt embert küldeni az ûrbe, 1959-ben kezdték válogatni az „ûrhajósokat”. Eredetileg nyílt pályázat kiírásán törték a fejüket a frissen alakult NASA szakemberei. Eszerint a napilapokban, képes újságokban, meg mindenhol hirdetések jelentek volna meg, melyben ilyen és ilyen korú, magasságú, súlyú, legalább bachelor végzettségû férfiakat kerestek volna, hegymászók, ejtõernyõsök, tengeralattjáró tisztek elõnyben. Teljesen világos volt, hogy a feladat nem követel pilótákat – azok ugyanis mérhetetlenül túlképzettek a feladathoz. Itt ugyanis csak arról volt szó, hogy az „alanyt” beteszik a Mercury ûrkabinba, az Atlas rakéta csúcsába, felküldik egy teljesen automatizált Föld körüli repülésre, majd a kabin hátulján (automatikusan!) begyulladnak a fékezõhajtómûvek és a cucc ejtõernyõjén csüngve belecsobban az óceánba, az ûrhajóst meg „kikapják és megkérdik hogy van”.

Egy jókora robbanás

2007.05.08. 02:25

Gliese 581 után itt a következő megtanulandó kód: 2006gy. Az eddig észlelt legfényesebb szupernova - így hivatkoznak rá a csillagászok. A csillagok közül leghatalmasabbak közül való volt életében: 150 Naptömeggel a csillagkeletkezés fizikai korlátait döngette, most felrobbant.

A hazai blogneten sok érdekes kérdést olvastam, sokan nem értik a felhajtást, vonják kétségbe űrhajós létét. Íme a válaszaim.

Charles, a mi Károlyunk

Kezdjük ott, hogy akkor most ifj. Simonyi Károly, vagy Charles. Autogrammot Charles-ként ír alá, ezt használja hivatalosan is. Valószínűleg persze családi körben (testvére itt él Magyarországon) Károly.

Űrhajós-e vagy?

Na ez egy érdekes kérdés. Valami oknál fogva az emberek érzékenyen reagálnak a témára, de már egyáltalán a reagálás maga meglepő (minek kell ezen rágódni? felment, űrbe vót, oszt csá). Egy régi, most Angliában élő barátom például kirúgott az msn-jéről, mert szerinte Simonyi nem űrhajós, szerintem meg igen. Szóval érzékeny téma, na.

Galileo Masters

2007.05.02. 09:42

Érdekel a globális helymeghatározás témaköre? Nyerj 10 000 eurót az Ur-Quan Galileo Masters, az Európai Űrügynökség által kiírt ötletelőpályázattal. Célpont a jenki GPS rendszert helyettesítendő Galileo műholdrendszer. EU és ESA tagországokból egyetemek, illetve cégek pályázhatnak, akik siker esetén támogatást kapnak az üzlet beindításához az adott régió központjában (a mienk Prága). A versenyt főképp német cégek támogatják, így különdíjakat ad a T-Systems, DHL, DLR.



A Galileo az európai GPS, 27+3 műholdból fog állni, ha elkészül. Eddigi pályamunkák olyan témákat érintettek, mint földrengések pontos meghatározása, előrejelzése, közúti forgalom ellenőrzése, vakok navigációja. A részletesebb kiírás elolvasható az ESA honlapján.

Csársz a technikumban

2007.05.01. 00:14

A technikum előtti közvetítőautó már azt sejtette, hogy nagy hepaj lesz. Ezt az is jelezte, hogy a portás szigorúan elküldött egy focizni érkező nebulót. A fontos emberek a bejárat előtt bugyogtak lelkesen, kommunikációs fehérzajt alkotva. Fotósok hada lepte el a bejáratot, Simonyi Csárszra, a második magyar férfi űrhajósra várva. Mindenféle jeles személyiség, rokonok, emberek hada jelent meg. A terem maga ráadásul már akkor tele volt, mikorra odaértünk. Izgő-mozgó kamerás emberek, sok öltönyös ember, valamint maga Schuminszky Nándor, a magyar űrkutatás szerelmese sürgölődött az ajtó körül egy kék munkásoverallban. Mármint Schuminszky égette magát egyedül az overallban, a többiek nem. Összeesküvéselméletünk szerint a média félrevezetése céljából helyezték őt oda, a magyar űrhajósok arc alapján történő azonosításában járatlan ujságírókat összezavarandó.


Simonyi Budapesten

2007.04.30. 10:44

Gyere te is délután ötre a Puskás Tivadar Technikumba, ahol Simonyi Károllyal találkozhatsz.

Az Űrvilágról:
Charles Simonyi április 30-án, hétfőn Magyarországra látogat Ezen a napon délelőtt a Vöröskereszt szervezésében közéleti személyiségekkel találkozik, sajtótájékoztatót tart a Magyar Vöröskeresztnél, délután pedig magyar tudósokkal, rádióamatőrökkel és diákokkal találkozik Budapesten, utána pedig külföldre utazik. A hétfő délutáni szakmai beszélgetést a Magyar Asztronautikai Társaság, a Természet Világa nevű folyóirat, a Műegyetemi Rádió Club és a Puskás Tivadar Távközlési Technikum szervezi.

Az Űrhajós találkozó a Puskásban rendezvény helyszíne a Puskás Tivadar Távközlési Technikum, pontos időpontja 2007. április 30., hétfő, 17.00-18.00.

Minden eddiginél kisebb méretű exobolygót találtak csillagászok a chilei European Southern Observatory egyik távcsövével, egy vörös törpe körül keringő 5 Föld tömegű égitestet. Vizet ugyan nem mutattak ki a felszínén (ez a megfigyelési módszer egyik hiányossága, nagyon nehéz exobolygó légkörben lévő nehéz anyagot kimutatni), viszont a számítások szerint az átlagos felszíni hőmérséklet 0 és 40 Celsius fok között van, vagyis a víz folyékony lehet.



Earth II.

Modellek szerint a bolygó kőzetbolygó, mint a Föld, nem gázbolygó, mint a Jupiter például. A Mérleg csillagképben található Gliese 581 egy vörös törpe, halvány, ám a Tejútrendszer legtöbb csillaga ilyen.

süti beállítások módosítása