Van egy hülye gondolatom, ami nem hagy nyugodni egy ideje, csak ez nem kérdés, de ha nincs más, feldobhatod.

Arról van szó, hogy a Keplerrel elvben csak a rövid periódusú bolygókkal foglalkoznak, amik legalább három tranzitot produkálnak. Viszont elvben meg lehetne próbálni egy tranzit alapján is bolygókat azonosítani: az elhalványodás mértékéből következik a bolygó mérete és tömege, az idejéből a (maximális) sebessége (a görbe alakjából becsülni lehet, a csillagkorong közepétől mennyire haladt el a bolygó), a kettőből a pálya átmérője.

Ezek persze nagyon bizonytalan adatok, de ha ebből adatbázist építesz, akkor ki lehet szűrni a jelölteket egy-egy későbbi follow up surveyhez, ti. hogy az észlelés idején melyik bolygó lesz a látóirányunkhoz képest merőlegesen, azaz a radiálissebesség-eltérés mikor lesz a legnagyobb. Vagy egy közvetlen fényképezésnél ugyanekkor lesz a legnagyobb kitérésben, vagy egy másik, későbbi tranzitészlelésnél mikor haladhat el a csillag előtt, stb. Ez meg jelentősen kiterjesztheti az ismereteinket az 1-3 éves keringésnél messzebbi területekre is.

Ez nem kérdés, de hátha lehet belőle olyan kérdést gyúrni, hogy milyen ilyen másodlagos felhasználásokat terveznek stb.

A Szíriuszról tessék kérdezni a kolléganőt, hogy mikor lesznek felfedezve az ottani ősmagyarok :D:D:D

@KGyST: ehhez meg kell határozni a csillag paramétereit is elég pontosan, bár ha a nap-típusú oszcillációkat detektálják, akkor az működhet. Kérdésnek akkor azt teszem fel, hogy terveznek-e valamilyen follow-upot az egyszeri tranzit eseményeknek.

@Rettegő [ megbízott Bohócügyi Államtitkár]: nem, nem, majdnem ugyanezt a kérdést már feltette egy kedves polgártárs a hétfői nyilvános előadáson... ;)

@lacalaca:
Igazából csak az átmérő, a távolság és a tömeg érdekes, azt meg már (nagyságrendileg) kellene tudni, vagy ezt a Keplernél minden esetben egyedileg, a tranzitgyasnússá válásnál találják ki?

A blogajánló doboz valami formai hibával jelenik meg opera 12 alatt, {mindenféle css-elem szerűségek vannak benne ilyen zárójelben}

@KGyST: hát pont az a probléma, hogy a fedés csak relatív méretet ad meg, a csillag sugarát kell valahogy megadni. Közelinél működhet az interferometriás közvetlen mérés, de a legtöbb Kepler csillag ehhez túl halvány/messze van. Részletes illesztést nap-típusú oszcillációkra akkor csinálnak, ha volt valami előzetes kritérium (és van jel), túl sok a jelölt. A tömeg becslése meg különösen nehézkes... Egyébként arra számítok, hogy nem fektetnek túl nagy hangsúlyt a single transit eventekre, mert földméretű bolygóknál már sok fedést kell látni, hogy meggyőző jeled legyen. Ez volt az egyik fő tanulság, hogy az eredeti 3,5 év, vagyis ~3 fedés nem lesz elég, mert a Nap az átlagnál nyugodtabb csillag, és a "zaj" nagyobb a vártnál, tehát 6-7 fedést kell majd összerakniuk.

A blogajánlóban a sok izé onnan van (legalábbis ez az elméletem), hogy azok doc-ból vannak beillesztve a freeblogos szerkesztőbe, ami gondolom html-ben lenyeli azt a plusz izét a doksi elején, de attól még benne marad, az rss meg nem nyeli le.

Egy távoli bolygónak a megléte és a keringési ciklusa a fent említett fedésekkel megállapítható. A bolygó méretét (az adott csillagtól való távolságát) hogyan lehet megállapítani, azaz honnan lehet arra következtetni, hogy az adott bolygó "Föld"-szerű?

Indulunk ki abból, hogy a közelebbi csillagok potenciálisan érdekesebbek (idővel elérhetőek) lehetnek.
Lenne-e értelme (esetleg terveznek-e) egy olyan utód műhold párost (vagy triót), ami a naprendszeren belül egymástól jelentősen eltávolodva, a különböző helyzetük miatt kismértékű különbséget "lát", ami segít kevesebb tranzitból is értékelhető információkat szolgáltatni?

U.i:
Laca: Ezt a nem kicsit hozzánemértő kérdésemet inkább neked szántam, mielőtt faceplam lenne belőle... :)

@MTom: A Plato volt ilyesmi terv (illetve még létezik, csak kicsi az esélye a megvalósulásra), egy műholdon sok kicsi távcső, amiknek a látómezeje részben átfed, és a Keplernél sokkal nagyobb lenne a teljes látómező, amiben elsősorban a közeli csillagoknál keresne fedést. Néhány (5-10) mezővel lefedné a fél égboltot.

Hány csillagkép van a galaxisban?

@letmetellyou:

A csillagképek nem valódi alakzatok, valójában semmi kapcsolat nincs közöttük. Ha a galaxis más pontjára mész teljesen mást fogsz látni, lényegében annyi csillagképet amennyit csak ki tudsz találni. Hivatalosan 88 darab csillagkép van, hagyományból ennyi és nem fizikai okokból.

Tegyél az asztal sarkára egy gyertyát, fogj a kezedbe is egy gyertyát menny hátra, és tedd a kezedben lévő gyertyát úgy, hogy egymás mellet lásd a távol lévő gyertyával. Ha ezt elég sok gyertyával megcsinálod, bármilyen alakzat kijöhet, csak a fantáziádon múlik!

@scientia: trolled :-D

@letmetellyou: Azért az szar érzés lehet.

@koborló: A bolygónak az adott csillagtól való távolságát a keringési időből és a központi csillag tömegéből lehet kiszámolni.
hu.wikipedia.org/wiki/Kering%C3%A9si_id%C5%91
A csillag típusának ismeretében megbecsülhető a tömege és a sugara.

A bolygó(korong) méretére a fedés "mélysége" ad információt. Minél nagyobb százalékát takarja ki a csillagnak az átvonuláskor, annál nagyobb a bolygó.
hu.wikipedia.org/wiki/Exobolyg%C3%B3

A bolygó tömegének meghatározásához másfajta mérések is kellenek, önmagában a fedési módszer nem elég. A csillag színképvonalainak kis periodikus eltolódásaiból mérik a látóirányú sebessége változását, amit a bolygó ottléte okoz. A két égitest közös tömegközéppont körül kering; minél jobban "rángatja" a bolygó ide-oda a csillagát, annál nagyobb a bolygó tömege.

Ha megvan a tömeg és a méret, abból adódik a sűrűség, és így a "Föld-szerűség" is. A csillag fényessége és a bolygó távolsága utal az "éghajlatra" (a felszín hőmérsékletére) is a bolygón.

@letmetellyou:

Hülyeséget kérdeztél, és ennek ellenére értelmes választ kaptál. Látom zavar.

@letmetellyou: Kicsit el vagy tévede. :)

Lassan egy hónapja nincs új bejegyzés. :(

@molnibalage: tudom, tudom, az van, hogy a konferencia után belecsaptunk lakásfelújításba plusz voltak még más elmaradásaim is, szóval nem maradt kapacitás. A terveim szerint ezen a héten visszatérek, jön az interjú meg ígértek is nekem anyagot ide.