Odaát a Puli Space blogon sikeresen fellángolt a holdraszállás ténye körüli szájkaraté, az önjelölt próféták egyik megsemmisítő érve pedig az volt, hogy de'jszen a felvételek, azok biza elvesződtek! Namost, erre két dolgot mondanék, de csak az egyiket fejtem ki bővebben. Az első: a fától az erdőt azért mégis látni kéne, és ugye más szemében a szálkát, sajátjukban meg... A másik pedig, hogy de boldogak lennénk, ha csak az Apollo-11 felvételei közül nem lenne meg eredetiben néhány! De sajnos nem így van. Azokkal egyébként az történt, hogy a mágnesszalagokat, amikre a Holdról érkező jeleket fogták a rádiós állomásokon, egyszerűen reciklálták. Az anyagot rögzítették a NASA-nál, lement a tévéadásban, a nyers felvételekről pedig egyszerűen nem gondolták, hogy majd valaha ekkora szükség lesz rájuk.

Montázs a részben helyreállított Apollo-11 tévéfelvételekből. A későbbi missziók már színes kamerákat is vittek (Apollo-14, Apollo-15 példának okáért), plusz a holdautókon volt a földről távirányítható darab is, ezzel vették fel a távozásukat.

Ennek megértéséhez utazzunk kicsit vissza a hatvanas-hetvenes évekbe. Nem állítom, hogy nagy mélységeiben ismerném azt az időszakot, elvégre nekem is időszámításom előtti, de legalább gondolkodjunk egy kicsit. Ma fényképek, filmek rögzítése meglehetősen egyértelműnek tűnik: javarészt minden gyárilag digitálisan készül, amit csak átmásolunk a számítógépre. Kész, el van tárolva, sztori lezárva, ugye? Aztán, ha elszáll a meghajtó, erőteljesen anyázunk a nyaralós videókat siratva, és megpróbáljuk mindenféle recovery programmal visszabányászni.

A Lunar Orbiter tekercsei a McMoon's-ban - egy bezárt McDonald's étteremben, ahol a LOIRP (Lunar Orbiter Image recovery Project) végül helyet talált magának.

Namost a hatvanas-hetvenes években egészen máshogy nézett ki a dolog: az adatokat analóg módon rögzítették, például filmre, konkrétan az első űrszondák komplett fotólabort vittek magukkal. Továbbá rádióadás segítségével továbbították a felvételeket, például a tévéadást a Holdról, amit aztán a Földön a vevőállomás rögzített mágnesszalagra. Ezek a szalagok nem voltak ingyen, de legalább nem volt nagy a kapacitásuk sem, ami az adatsűrűséget illeti (tessék visszaemlékezni a floppy-ra, és hogy manapság mi férne el 1,44 MB-on...). És megesett, hogy szalagok tönkrementek, elpusztultak, vagy reciklálták őket újabb adatok fogadására. De az analóg rögzítési módok nehézkessége csak az egyik összetevő volt. A másik fele a dolognak a tempó és a korszak adatkezelési felfogása volt.

Ron Evans (Apollo-17 CM pilótája, középen), holdi térképeket, feltehetően Lunar Orbiter felvételeket tanulmányoz Robert Overmyerrel és Farouk El-Bazzal közösen.

Tempó alatt értem, hogy például a Lunar Orbiter és Surveyor küldetések fő célja elsősorban nem a nagyközönség szórakoztatása volt (nem mintha a mai programok erre volnának - bocsi), hanem a terep előkészítése az Apollo számára. Szó szerint: előbbiek leszállóhelyek után kutattak, utóbbiak pedig a tényleges leszállást demózták a Hold felszínén.  Az adatokat pedig arra használták, hogy előkészítsék a terepet az emberek számára. Mire felmerült volna a további feldolgozás lehetősége, már ott kopogtatott az ajtóban az Apollo. És a hetvenes években arra sem gondolt senki, hogy majd lesz idő, mikor bármely háztartásban elegendő számítástechnikai kapacitás (vagy érdeklődés) lesz ahhoz, hogy ezekkel az adatokkal csak úgy foglalkozni kezdjenek. Akkoriban a NASA előállított pár jobb-rosszabb minőségű felvételt, amit aztán az újságok, könyvek, tévék leközöltek, és ennyi. De vegyünk sorra pár konkrét példát adatok elvesztésére, visszaszerzésére és elérhetetlenségére.

Lunar Orbiter

Ahogy említettem, a Lunar Orbiterek adatait használták az Apollo leszállóhelyek kiválasztásához. Miután ez megtörtént, ezek az adatok gyakorlatilag feledésbe merültek, egy archívumban porosodtak 20 éven át, majd 1986-ban konkrétan megsemmisítésre ítélték őket. Sokkoló, mi? Biztos a rengeteg ufó bázis miatt, amiket lefotózott! Szerencsére a feketeöltönyösöket kicselezte pár levéltáros a JPL-nél, akik inkább megpróbálták megmenteni ezeket a felvételeket. Felkutattak négy még létező példányt a spéci, csak állami ügynökségek által használt Ampex FR-900 meghajtókból, plusz tartalék alkatrészeket meg némi dokumentációt, de ezzel is csak a nyers adatot tudták kiolvasni, képek nem lettek belőle. Ahhoz ugyanis még több másik, szintén spéci hardver kellett volna. Hosszú évek munkája, és például ilyen meghajtókat működés közben látó emberek felkutatása kellett ahhoz, hogy végül sikeresen kiolvassák a képeket, és elkezdhessék digitalizálni az 1500 tekercsen tárolt adatokat. Ez tehát egy sikeres sztori volt, de nem sokon múlt: egyszer egy felsőbb utasítás, majd utána az idő múlása volt, ami majdnem megsemmisítette az egészet.

Csak ennyi szükséges a mágnesszalagok sikeres kiolvasásához. Meg a szaktudás.

Surveyor

Az automata holdi leszállóegységekre is szinte csak azért emlékszik bárki, mert az Apollo-12 meglátogatta az egyiket. De a saját felvételeiket nem hiszem, hogy sokan láttátok volna. Ennek oka, hogy ami esetleg el is érhető, nem igazán élvezhető: a sok kis egymás melletti felvételből összeállított panoráma alig látszik a kockák össze-nem-illeszkedése miatt. Szerencsére vannak olyan csendes őrültek, akik hajlandóak elszöszmötölni ezekkel a fotókkal is, és Photoshopban kiegyengetni a képeket. Persze ezek még mindig nem az eredeti felbontásúak, azok ugyanis azóta is archívumban várják, hogy valaki egyszer elég pénzt, embert és technikát szedjen össze a digitalizáláshoz. A feldolgozott anorámákat az öt sikeres leszállásról itt lehet nézegetni.

Pioneer-10 és -11

Ez is egy érdekes téma. A Pioneer-ek fő célja nem a fotózás volt, hanem a nagybolygókhoz való eljutás, az aszteroida-övön való sértetlen átkelés tesztelése. Azért voltak rajtuk ilyen-olyan képrögzítő berendezések, csakhogy az eredeti adatok sok esetben itt sincsenek meg. Több képnek már csak reprodukciói, nyomtatásban megjelent példányai léteznek, amik szinte biztos, hogy rosszabb minőségűek az eredeti adatnál. Ezek az eredeti adatok pedig ha meg is vannak, akkor valószínű megjelenési formájuk papírra kinyomtatott számsorok vastag kötegben, egy könyvtár hátsó polcán...

Lunohod-1, -2, Venyera missziók

Az oroszok meg aztán külön téma, ami a nyers adatokat illeti. Röviden: talán megvan valahol, de hogy valaha is nyilvánossá válik-e... A Lunohodok felvételei a Hold felszínéről, korrekten digitalizálva, megfelelően kalibrálva, például egészen zseniálisak lehetnének, a mostani obskuritásból felemelhetnék az Apollo-hoz vagy a marsroverekhez mérhető szintre a több tucat km-t bejáró roverek eredményeit. Ehelyett be kell érnünk a kinyomtatott képek szkennelt verzióival, amik helyenként elképesztően gyatra minőségűek, és még vízjelesek is. Plusz minden képen van geometriai torzítás, a kamerarendszer működéséből eredően. (Persze örüljünk, hogy legalább elérhető neten a teljes anyag.)

Megfelelő kapcsolatokkal persze elő lehet túrni némi rendes adatot, mint például a Venyera szondák képeit. Ezeknél egyből látszik, hogy a korabeli kiadott képek és a digitális utómunka között mekkora különbség léphet fel.

Tevatron

Lehetne még sorolni, hogy mely missziók milyen problémákkal küzdöttek. Szerencsére a későbbi programok, főleg ahogy a nyolcvanas évekkel elkezdett mindenki áttérni a digitális képrögzítésre, már jobb helyzetben vannak, az amerikai bolygós programok például rendelkeznek közös digitális archívummal. De nehogy azt higgyük, hogy a hetvenes években mindenki hülye volt, és azóta felnőttünk - digitális adatokat ugyanolyan könnyű, ha nem még könnyebb elveszteni, és a tárolás ugyanúgy nem triviális. Hogy kicsit más területről hozzak példát, a nemrég bezárt Tevatron részecskegyorsító 26 év alatt 20 petabájt (húszmillió gigabájt) adatot termelt, amit teljesen, 100%-ig kirostálni, megérteni, feldolgozni egyelőre esélye sem volt a kutatóknak. Ennyi adatnak a puszta tárolása sem kis pénz, egy lezárt projekt pedig nem kap már túl sokáig támogatást. A hosszútávú tárolás egyszerűen nincs megoldva, és nem ez lesz az egyetlen projekt, ami ennyi, vagy több adatot szolgáltat. A petabájtok a mai kor mágnesszalag-kupacai, amik miatt könnyen lehet, hogy 20-30-40 év múlva dühöngeni fog a következő generáció. Az okostojások meg majd bizonygathatják, hogy íme, a kormány (sic) eltitkolja előlük hogy keletkezett-e mini fekete lyuk az LHC-ben, ami elpusztította a Földet. Vagy ez túl nagy ellentmondás? Ezen a konteón még dolgoznom kell...

Ennyi mindent produkál az LHC egy ütköztetésnél. Sok-sok ilyenből próbálják kibogarászni a Higgs-t - de ki tudja, mennyi minden van még elrejtve ennyi adatban.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

merzo 2011.12.06. 21:24:10

Szia lacalaca

Régóta gondolkodom hogy ki, és miért tagadja a Holdra szállás tényét. Tucatszám vannak felvételek az ottmaradt dolgokról,de az érvek is bizonyítanak! Nu ezt pont egy űrkutatós fórumon ki sem kell fejteni . A felfoghatatlan az a tény, hogy abban a korban tényleg beletették ezt a pénzt a kutatásba.

Márpedig naaaagyon sokat.

Válasz erre 

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.12.06. 21:46:33

exponenciálisan növekszik a tárolandó adatok mennyisége, ez még komoly gondot fog okozni. a tartós adattárolás a XXI század nagy kihívása lesz. :]

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.12.06. 22:56:26

@merzo: a kritikus gondolkodás olyasmi, ami erőteljesen szembemegy az agyunk általános működésével, illetve az evolúció által belekódolt feldolgozási módokkal, mint

- folyamatos mintakeresés és hamis pozitív találatok felértékelése
- a negatív találatok figyelmen kívül hagyása
- ok-okozat feltételezése egy időben történt, független események között
- a saját csoportom védelme a többivel szemben
stb, stb, stb.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.12.06. 23:02:40

@merzo: na, a fele kimaradt, fáradt vagyok... :) Ehhez vegyük hozzá, hogy sokakban fel sem merül, hogy nem jó a hozzáállásuk. De hozzávehetjük a Dunning-Kruger-hatást is:
"A Dunning–Kruger hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább úgy érzi, hogy többet tud más, nála jártasabb embereknél."
hu.wikipedia.org/wiki/Dunning%E2%80%93Kruger_hat%C3%A1s

További olvasnivaló arról, milyen mértékben vagyunk képesek eltorzítani a világról alkotott képünket:
hu.wikipedia.org/wiki/Hamis_konszenzus
hu.wikipedia.org/wiki/Kognit%C3%ADv_disszonancia

Válasz erre 

Rathelor 2011.12.07. 00:17:24

Ilyen esetekben a (vész)tárolás azért nem lenne teljesen megoldhatatlan, ha pl a BOINC-al támogatott számításokhoz hasonlóan elosztottan tennék ezt, legalább az adatok egy fontosabbnak nyilvánított részével. Oké, nem a legbiztosabb és leghozzáférhetőbb módja az archiválásnak, de ha csak 10 évet nyer így az adatkupac, már közelebb kerül ahhoz, hogy a mérete elhanyagolhatóbb legyen az akkori háttértár mennyiséghez és megmeneküljön az örök enyészettől. Mondjuk van egy olyan érzésem, hogy ez már inkább csak nagyon régi (relatíve kevés adat), vagy jövőbeni projektekhez működne (nem egyszerre kell kiszórni 20 petát..).

@lacalaca: egyébként biztos erről akartál bejegyzést írni, nem az új Kepler adatokról, vagy a Radioastron első megfigyeléseiről? :)

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.12.07. 00:29:10

@Rathelor: hát, de. :) Meg van egy update a Cygnus-Taurus II párosről majdnem teljesen megírva, meg egy poszt a 2012-es NASA költségvetésről... Ilyen az élet, sok a munka, Puli, gyerek, karácsony. Egyébként, ha már Kepler, most épp ez viszi az időm egy részét (ez itt a reklám helye :D):
konkoly.hu/kasc5/

Válasz erre 

Dömper Ármánd 2011.12.07. 00:29:15

Nagyon jó cikk, számomra elég sok új és érdekes információ van benne. De a megszállott holdösszeesküvés hívőknek ez nem fog álmatlan éjszakát okozni, ugyanis a holdösszeesküvés hit, ahogyan a neve is találóan mutatja, egy vallás.

Biztosan lehet elemezni pszichológiailag, hogy miből tevődik össze, de összességében mégis csak egy vallás. Még rítusaik is vannak, hiszen mindenhol, ahol a holdról van szó, csoportosan megjelennek és aktív kántálásba fognak. Mindenhol ugyanazokat a buta, ezerszer, ezerféleképpen megcáfolt érveket ismételgetik, anélkül, hogy a legkevésbé is foglalkoznának a válaszok tartalmával.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.12.07. 00:38:35

@Dömper Ármánd: a cél nem a megrögzött hívők áttérítése. Hanem az ingadozóké, a kialakult, megszilárdult véleménnyel nem rendelkezőké. Én sem szkeptikusként születtem. ;) De az ufók, Bermuda-háromszög, stb iránti kezdeti, naiv lelkesedést le lehet szépen építeni, ahogy az érvelésben tátongó lyukak felismerése, a kellő bizonyítékok hiányolása elkezd szemet szúrni. Van ebben kellő élettapasztalatom. :)

Válasz erre 

2011.12.07. 02:33:05

"És a hetvenes években arra sem gondolt senki, hogy majd lesz idő, mikor bármely háztartásban elegendő számítástechnikai kapacitás (vagy érdeklődés) lesz ahhoz, hogy ezekkel az adatokkal csak úgy foglalkozni kezdjenek. Akkoriban a NASA előállított pár jobb-rosszabb minőségű felvételt, amit aztán az újságok, könyvek, tévék leközöltek, és ennyi." - Hát igen, azok a régi szép idők, amikor a NASA még az űrhajózással foglalkozott, nem azzal, hogy minél több médiatartalmat állítson elő minél kevesebb megtörtént eseményből.

Válasz erre 

fuhur 2011.12.07. 09:45:34

@merzo: Jelenleg írogatok egy srácnak a blogjára, aki azt állítja határozottan, hogy a világ mindössze 6000 éves, és 4500 éve özönvíz volt, amikor is egyszerre pusztult ki minden kihalt állatfaj, dínók, amoniteszek, minden. És a víz a forrása a " légkörön túli vízburok lezuhanása jég illetve csapadék formájában".
Ehhez képest a holdutazás tagadás semmiség.

De pl. erről én sem hiszem el, hogy nem médiahekk:
galileowaswrong.blogspot.com/

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.12.07. 13:51:29

@fuhur: azt megkérdezted tőle, hogy az egyiptomiak például, akikről elég sok mindent tudunk abból az időből is, hogy nem vettek észre egy globális árvizet? :)

Válasz erre 

pandava 2011.12.07. 18:35:41

@Rathelor: a BOINC-os ötleteddel teljesen egyetértek. Szerintem sokan -hozzám hasonlóan-, akár több 100 GB, amúgy kihasználatlan tárhelyet fel tudnának ajánlani...

Válasz erre 

MTom 2011.12.08. 18:15:49

@lacalaca:
"További olvasnivaló arról, milyen mértékben vagyunk képesek eltorzítani a világról alkotott képünket:
hu.wikipedia.org/wiki/Hamis_konszenzus "

Olyan ismerős, de olyan ismerős.... De vajon honnan is?
Na mindegy, inkább megyek vissza nézegetni az árfolyamokat.
;)

Válasz erre 

gothmog 2011.12.09. 17:06:36

Szóljatok ha vége lesz a világnak, én az ilyenekről mindig lemaradok. Nem szeretném ha abból kellene rájönnöm, hogy egyszer csak nem jön több spam. :)

ui. A feljavított Venera fotók mekkora durvák már!

Válasz erre 

gothmog 2011.12.09. 17:11:41

Mondjuk egy megoldás van, fel kell iratkozni:
hasthelargehadroncolliderdestroyedtheworldyet.com/

Válasz erre 

fuhur 2011.12.09. 17:44:25

@lacalaca:

Egy idézet a sráctól. Mondjuk itt teljesen off, de vannak csillagászati következményei is. :-)

"Mivel a föld eleve egy vízgömb, illetve egy olyan gömb volt aminek a felszíne vízburokban volt és a teremtés első parancsai szerint "-Tessék meg a száraz!-" a vizek a föld mélyébe süllyedtek vissza és jelenleg is rengeteg víz van a szárazföldek alatt., úgy gondolom, hogy az özönvíz során amikor 150 napig törtek fel a vizek a föld mélyéről akkor egy olyan hidrolemez mozgása volt a földkéregnek amik miatt a felszín összetöredezett, és nagy nyomással törhetett fel a víz a száraz felszínre.
A föld légkörét körülvevő víz-jég amiről egy korábbi hozzászólásomban írtam neked 40 napig esett le csapadék formájában.
A ma ismert felszín ezeknek a vizeknek a visszahúzódása után vált hasonlóvá a maihoz.
A légkör feletti vizek és a további visszahúzódás során a felszínen rekedt vizek a mai napig óceánok és tengerek formájában láthatók."

Válasz erre 

David Bowman 2011.12.14. 16:19:11

Amikor 1 ilyen okoskával vitatkoztam, utánanéztem az interneten. 21000 eredeti, a Holdon készült fotót találtam az Apollo programból.

Válasz erre 

David Bowman 2011.12.14. 16:26:39

Mondom én, hogy a papírkép az igazi időtálló.

Válasz erre 

David Bowman 2011.12.14. 16:32:46

@merzo: A versenyzésbe. Akik a pénzt adták, basztak a kutatásra.

Válasz erre 

David Bowman 2011.12.14. 16:37:16

www.apolloarchive.com/apollo_gallery.html
És ezek csak a jó képek.

Válasz erre 

Black Hawk 2011.12.25. 21:20:20

@fuhur:

Jók ezek a történetek. Sok helyen, többek között a sanctuary c. sorozatban is foglalkoznak a "hollow earth" kérdéskörrel, van minden, lakók, város, egy egész világ a föld alatt. Talán Daniken is említi ezeket valahol. A Csillagkapu óta meg tudom, hogy a fáraók idegen lények voltak, nem véletlen, hogy istenként imádták őket. Ki mondaná meg, hogy nem így volt, hiszen láttam a tévében! Élőben adták, hogy egy csapat amerikai visszaveri a támadásukat egy idegennel szövetkezve.

Igaz, sci-fi kategória. Lehet, hogy a hívők is csak a címkét nézték el a könyvtárakban.

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: