Ismét Budapest Science Meetup, szerda este hétkor (szept. 21.) a Szilvuplé Varietében (Bp, Ó utca 33): lesz űrsikló és Kepler űrtávcső is (utóbbi általam), így űrbuziknak a megjelenés erősen ajánlott. tudomány, jó társaság, alkoholtartalmú italok: mi kell még? Íme az absztraktok:

Glatz Gábor

ELTE TTK – Biokémia Tanszék

Jelátviteli fehérjék közötti interakciók vizsgálata - út a szelektív gátlószerek tervezéséhez

A sejten belüli jelátviteli folyamatok egyik legmeghatározóbb enzimei a protein kinázok. Csekély számuk ellenére számtalan biológiai folyamatban vesznek részt (sejtosztódás, stresszválasz, apoptózis, stb.). Érdekességük, hogy katalitikus doménjeik szerkezete nagyon hasonló, így az eddigi ATP-kötőzsebekbe tervezett gátlószerek nem voltak szelektívek. De a protein kinázok között létrejövő interakciók specificitását azonban más szerkezeti elemek és régiók nagyban befolyásolják, és ezek tanulmányozásával már képesek lehetünk szelektív gyógyszeranyagok kifejlesztésére.

Molnár László

MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete

Változócsillagok új fényben a Kepler űrtávcsővel

Bár exobolygók százainak felfedezése önmagában is hatalmas teljesítmény, a Kepler képességei nem merülnek ki ennyiben. Magukról a csillagokról is egy sor újdonságot tudtunk meg, még olyanokról is, melyeket már egy évszázada kutatnak a földfelszínröl. Ilyenek a pulzáló változók közé tartozó RR Lyrae csillagok, melyek a Kepler folyamatos és nagy pontosságú méréseinek hála, úgy tűnik, új oldalukról mutatkoznak meg nekünk. A fél napos pulzációs periódus és a földi nappal-éjszaka váltakozása eddig nem nagyon tette lehetővé az egymás követő ciklusok közvetlen összehasonlítását. Pedig a jelek szerint az eddig feltételezett, meglehetősen szabályos ismétlődéshez képest komoly változások történnek, amiket sikerült is modellszámításokkal reprodukálnunk. És reméljük, hogy ezek a jelenségek visznek közelebb minket egy száz éve ismert, de még megoldatlan rejtély, az RR Lyrae-k közel felénél jelentkező Blazskó-effektus megoldásához is.

Kitka Tamás

Semmelweis Egyetem – Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet

Alvás és EEG – hullámok a patkány fejéből

Az alvást mindenki ismeri, legalábbis tapasztalati szinten, de ennél mélyebben kicsit kevesebben. Miért is csináljuk, mikor annyi szórakoztatóbb dolgot is művelhetnénk helyette? Ha sötétben elálmosodunk, világosban nehezen alszunk, akkor miért állítja az egészet a feje tetejére a jetlag? Ráadásul igen sok állat ezt az egészet fordítva csinálja… Az OK, hogy vannak agyhullámok, de mik is azok, és miért lelik egyes alakok kedvüket abban, hogy elektródákat pakolnak más emberek, vagy állatok fejére? És ha már megteszik, mit látnak abban a sok összevissza vonalban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszem majd választ adni. Az előadás érinteni fogja a releváns biológiai ritmusokat, az alvás feltételezett biológiai jelentőségét, lesz benne egy csipet neurobiológia, és persze az alvás tanulmányozásának legelterjedtebb módszere, az EEG (elektroencefalográfia) is szóba fog kerülni.



Stöckert Gábor

Index

Végsö visszaszámlálás

Júliusban Nagy Attila kollégámmal helyszíni riportsorozatban követtük végig az utolsó űrsiklóküldetést. Ott voltunk Floridában az Atlantis utolsó startjánál és landolásánál, a két esemény között pedig Houstonban néztük meg az amerikai űrhajózás több neves létesítményét. Élményeinket, cikkeinket az Index Végső visszaszámlálás nevű blogjában dokumentáltuk. Az előadás utunk fontosabb állomásait és történéseit foglalja össze, de lesznek a blogból kimaradt jelenetek és kulisszatitkok is, és szó esik majd a projekt utóéletéről.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

freemind93 2011.09.20. 16:12:00

kb milyen terjedelmuek lesznek ezek az eloadasok? parhuzamosan, vagy egymas utan lesznek? a kepleres kb mikor?

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.09.20. 16:21:58

@freemind93: egymás után, előírás szerint kb 10 perces előadások + pár perc kérdésekre, aztán majd meglátjuk ki mennyire tartja be. :) Bő egy órás program lesz tehát összesen. Sorrendről a fentin kívül nem volt még szó, tehát ha más előadónak nincs egyéb preferenciája, akkor második leszek.

Válasz erre 

MTom 2011.09.20. 21:41:44

@lacalaca:
Ja, 10 perc, esetleg kis csúszás...
Ismerős..

Aki 7-8 fóliánál hosszabb prezivel készül, el is felejtheti a 10 percet.
Kiváncsi leszek a csúcstartóra :)
Majd számolj légyszi be légyszi (sajnos személyesen nem fogok tudni elmenni)...

P.S. Amúgy kb. hasonló terjedelemben van valami írott vagy hanganyag a témádról, amit a hozzám hasonló halandók megértenek?

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.09.20. 21:52:51

@MTom: jaja, én épp most húzogatok abból ami most van. ;)

Az októberi Természet Világában jelenik meg róla egy cikk, kell hozzá egy kis affinitás a fizikához, de sztm aránylag emészthető lett. Viszont legalább ott jobban belementem a részletekbe. :)

Angolul pedig az AAVSO honlapján van róla egy cikk, itt:
www.aavso.org/now-less-mysterious-blazhko-effect-rr-lyrae-variables

Válasz erre 

korxi 2011.09.22. 21:55:51

Na ezt a posztot utólag láttam.

OFF: Nem tervezel posztolni az UARS műhold (darabjainak) becsapódásáról?

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.09.22. 22:44:06

@korxi: feedolvasó/facebook/twitter? ;)
www.facebook.com/KnightsofCydoniaRegion

UARS - előbb-utóbb, sűrű most az élet, lehet hogy csak a becsapódás után lesz belőle poszt...

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: