Na így fog kinézni a Fobosz-Grunt
2011.07.05. 20:22
Oroszország ismét megpróbálkozik a Mars egyik holdjának meghódításával. Az évtizedes át- meg áttervezések után végre kialakult, hogy is fog kinézni a Fobosz-Grunt űrszonda (érdemes összevetni a néhány hónappal ezelőtti fotóval a még épülőben lévő szerkezetről). Ez már elvileg a végleges dizájn, ilyen formában fog novemberben útnak indulni.
Haladjunk alulról felfelé. Legalul egy extra üzemanyagtartállyal ellátott Fregat rakétafokozat kapott helyet, ez fog a meghajtásról gondoskodni. Elég sok átalakításon átesett az alapverzióhoz képest, egyrészt az irányításról a saját vezérlése helyett az űrszondáé fog gondoskodni, másrészt hőszabályozást is fel kellett fejleszteni, hogy bírja a Marsig tartó hosszú utat. A Main Propulsion Unit fogja elvégezni a pályára állást a Mars körül, majd leválasztják.
A következő szekció egy távtartó rács, amiben a kínai Yinghuo-1 űrszonda helyezkedik el. Az orbiter gyakorlatilag potyautasként tart a Fobosz-Grunttal, de ennek meglesz a maga ára, ugyanis nem hogy a kínaiaknak, de senki másnak sincs tapasztalata arról, hogy mennyire viselik jól a napelemek az összecsukva utazást. Ezek kihajtogatása ugyanis mindig az egyik első tevékenység, hisz az energiaellátásra szükség van. A Yinghuo-1 viszont csak a Marsnál fogja kinyitni őket, addig a Fobosz-Grunt látja el árammal. Meglátjuk, hogy a napelemtáblák meg zsanérok hogy muzsikálnak majd a közel egy éves út végén.
A rácson ül a fő egység, a lander (illetve Cruise Stage), ebben vannak a tudományos műszerek és a vezérlés. Ez fogja megközelíteni a Phobost pár hónappal a marsi pályára állás után, várhatóan 2013 elején. A leszálláshoz lézeres távolságmérést, illetve a végső fázisban egy Doppler-radart fog használni, ami mérni fogja a relatív sebességet és távolságot az apró holdtól. A minimális gravitáció miatt pedig a lander hajtóművei nem lassítani fogják az űrszondát, hanem épp ellenkezőleg, a felszínre nyomni, nehogy visszapattanjon. Landolás után egyből nekikezd a legkritikusabb feladatnak, a mintavételnek, nehogy valami gubanc ezt később megakadályozza. Egy robotkarral fog összegyűjteni 85-160 grammot a hold felszínéről, és csőpostázni a visszatérő egységbe. Ezután egy éven keresztül fog a holdon tudományos munkát végezni: további mintákat fog helyben is analizálni, illetve fotózgat, a hold környezetét, szerkezetét vizsgálja majd. Mindezt ügyesen kell majd megkomponálni, mert az energiát napelemekkel kell előállítani, de az űrszonda gyakran kerül majd a Phobos és/vagy a Mars árnyékába. Ezért nagyon szigorú menetrend szerint fogják váltogatni az egyes műszereket.
A lander tetején foglal helyet a visszatérő egység, ami rugókkal fogja magát ellökni, és biztonságos távolságban (10 km) gyújtja csak be a hajtóművét. A Phobos gravitációjának legyőzéséhez egyébként mindössze 35 km/h (10 m/s) sebességet kell gyűjtenie. Az egyszerűség kedvéért forgásstabilizált lesz, nem lesznek rajta giroszkópok. Várhatóan 2014 augusztusában ér majd vissza a Földre.
A minták az apró kapszulában érnek majd földet, ami elég kemény leszállás lesz, ugyanis nem lesz ejtőernyő, ami lassítsa a becsapódást. Szintén nem lesz telemetria, rádióadás sem, a kapszula teljesen passzívan fog áthasítani a légkörön és landolni a kazah Sary Shagan katonai bázison, ahol a szovjet-orosz rakétavédelmi rendszerek tesztelték (és innen lézerezték meg a szovjetek a Challengert). Nekik ugyanis kellő tapasztalatuk van nagy sebességgel haladó tárgyak követésében és a földetérés helyének megállapításában. A kapszulában egyébként nem csak a phobosi minták utaznak majd, hanem a teljes utat oda-vissza utat megteszi egy adag extremofil baktérium is a Planetary Society LIFE kísérletében. Ez kellő feszültséget is keltett, hiszen amennyiben valami balul sül el és az űrszonda esetleg lezuhan a Marsra, a bacik jó eséllyel azt is túlélik.
Az űrszonda végleges verziója (nem mintha lett volna komoly tesztpéldány...) a vákuumkamrában - ideje volt már
A feszültségek másik forrása az űrszonda vezérlő szoftvere. Szinte minden űrszonda átesik frissítéseken a bolygóközi utazás vagy hosszabb távú misszió alatt, de a Fobosz-Grunt esetén még ezen is spórolni akartak, és felmerült, hogy nem hogy béta, de gyakorlatilag félkész vezérléssel indítsák útnak. Aztán mire elér a Marshoz, kész lesz a szoftver is, feltöltik, és mindenki boldog lesz. Ezt a hozzáállást igen komoly kritika érte, nem véletlenül: a Fobosz-1-el éppenséggel egy hibás utasítássorozat végzett, ami kikapcsoltatta a helyzetszabályozó hajtóműveket. Felmerül a kérdés, hogy erre egyáltalán hogy volt képes, miért nincsenek az ilyen harakiri-utasítások teljesen letiltva. Hát azért, mert a tesztelés alatt használt vezérlést tartalmazó PROM-okat (fiatalabbaknak: szoftvert tároló, egyszer írható mikrocsip) időhiány miatt nem cserélték le a repülésre szánt példányokra. Az ilyen blamáktól való félelem miatt nem akarnak sokan viccelni a félkész szoftverekkel. És még így is kismillió dolog balul üthet ki. Reméljük, hogy nem fognak...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
panoz (törölt) 2011.07.05. 22:55:39
A finn-orosz kooperációban készülő MMS nem repül az űrszondával?
thor80 · http://www.index.hu 2011.07.06. 10:41:34
csotany 2011.07.06. 11:14:25
Egy volt KFKI-s cimborám mondta (a Rosetta lander vezérlését tesztelte ott az istenadta) hogy beszélgetett egy szovjet műholdtervező atyaistennel egy Planetáriumbeli találkozón. Ki volt akadva az öreg hogy kiröhögik a bumfordi elektronikákat a Pentiumokon felnőtt suhancok akiknek fogalmuk sincs mire képes odakint a sugárzás... meg emlegetett (talán egy Vénusz szondát?) amin a rugós esernyőstílusban csukott antennát "cukorspárga" fogta össze, a madzagon meg egy ellenállás volt. Rádiójelre delejt kapott a cucc és addig melegedett amíg elégette a spárgát, az antenna meg kipattant. Lehet hogy kicsit egyszerűsített a mester, de ez akkortájt történt amikor olyan felemásan sikerült a Galileo kicsomagolása.
Erősen bízom az orosz megoldásokban, a szoftvert meg sajnos minden náció fejlesztői nagyon el tudják szúrni. Reméljük most nem fogják.
Nem tudom egy összehúzott szemű Putyin kép a falon mennyire motiválná az urakat. :)
