Négy űrhajó fejlesztését támogatja a NASA
2011.04.21. 12:12
Négyet, mármint az Orionon túl: most, hogy végre megkapta a 2011-es költségvetési számokat, a NASA kihirdette a CCDev2 (Commercial Crew Development) nyerteseit is. A 22 pályázóból nyolcat választottak ki a részletes terv kidolgozására. Közülük négyen kapnak támogatást, mindannyian űrhajó vagy kapcsolódó rendszerek kifejlesztésére, közülük hárman visszatérő szereplők. Jelentős előrelépés, hogy a tavalyi 50 millió után idén már közel 270 millió dollárt osztottak szét, bár ez még mindig elmarad a Fehér Ház által eredetileg javasolt 850-től. És sehol sincs az Orionra (oppardon, Multi-Purpose Crew Vehicle) elköltendő 1,12 milliárdhoz képest. De lássuk, mit ígérnek a nyertesek a pénzükért.
SpaceX: 75 millió dollár
Muskék, akik nem neveztek a CCDev első körében, a Dragon mentőrendszerének kifejlesztésére illetve az űrhajó belső kialakítására (ülések, kezelőpanelek, stb.) kapják a pénzt. A mentőrakéta újdonsága, hogy a nem a nagy és nehéz torony elrendezést fogja követni, amit az Apollo-kon, Szojuzokon, illetve majd az Orionon láthatunk. Ezt ugyanis nagy súlya miatt a start után pár perccel le kell választani. A Dragonon ehelyett integrált rendszer lesz, négy rakétahajtómű az űrhajó oldalán, ami végig rendelkezésre fog állni, és az üzemanyaga szabadon felhasználható marad a küldetés során. Sőt, szárazföldi leszállásra is felhasználható lesz, de ez még a távolabbi jövő zenéje. A tervek szerint az első emberes repülésre 2014-ben kerülhet sor, illetve 11 küldetést teljesítenek előtte a Dragon teherváltozatával.
Boeing: 92,3 millió dollár
A kakukktojás, az egyetlen "Big Rocket" vállalat, ami támogatást kapott, bár a CST-100 űrhajóval egyértelműen a többi NewSpace cég nyomába akar lépni. Az első CCDev 18 milliójával már az elmúlt évben is jelentős mennyiségű munkát fektettek az űrkapszula koncepciójába. Megépült az első méretarányos vázszerkezet, demóztak a vízi és földi landolást, elkezdtek dolgozni a hőpajzson, létfenntartáson és vezérlésen. A Pratt & Whitney Rocketdyne pedig tesztelte a mentőrakéta szerepére szánt Bantam hajtóművet. Ez egyébként a Dragonéhoz hasonló integrált, "pusher" mentőrendszer lesz.
A CCDev2 keret segítségével a következő egy évben A Boeing túl akar jutni a Preliminary Design Review-en és eljutni a Critical Design Review közelébe, vagyis a a részletes tervek értékeléséhez, melyet már a gyártás, építés követ. A tervezésen túl további tesztekre is sor kerül, ejtőernyőtől a kapszula és a kiszolgáló modul szeparációs mechanizmusán át a megfelelő nem toxikus hajtónyag kiválasztásáig a manőverező hajtóművekhez. Az első tesztrepülésre 2014-ben kerülhet sor, amit 2015-ben követhet az első emberes út.
Sierra Nevada Corp: 80 millió dollár
A két lifting-body elképzelésből a Dream Chasert találta támogatásra érdemesnek a NASA. A másik három űrkapszulától eltérően ez a gép az űrsiklókhoz hasonlóan vitorlázva, de szárnyak helyett a géptörzs keltette felhajtóerő segítségével száll majd le. A CCDev2 során a projektet a System Requirements Review-től (pontos célok, követelmények meghatározása) Preliminary Design Review szintig szeretnék eljuttatni, vagyis amikor az előzetes terveket kiértékelik, és megkezdődhet a dizájn részletekbe menő kialakítása. Eközben véglegesítik a vezérsíkok pontos alakját, szimulátort és laborokat építenek és a szeparációs rendszert, vagyis a rakéta-űrhajó szétválasztó mechanizmust is kidolgozzák. Elkészül továbbá az első tesztpéldány szerkezete, amibe megkezdődhet a mindenféle rendszerek beépítése.
Blue Origin: 22 millió dollár
Végül a titokzatos Blue Origin. A szerződések nyilvánosan elérhető verzióinak hála, annyira már nem titokzatos, mint eddig, lehet tudni például, hogy mire is szeretnék költeni ezt a pénzt, ami az USÁ-ban, kormányzati forrásról lévén szó, eléggé elvárt követelmény. Az összeg egyik felét az eddig név nélküli orbitális űrhajó (nem a New Shepard, az más) fejlesztésére fordítják, hőpajzs és pontos alak, illetve az Atlas-V-el való integráció kidolgozására, illetve a System Requirements Review elérésére, vagyis ők tartanak a leghátrább a fejlesztésekben. Az űrhajón a manapság divatosnak számító "pusher" mentőrendszer fog megjelenni, ezt is tesztelni kívánják. Végül a saját, újrafelhasználható hordozórakétájukon is dolgoznak, méghozzá a rakétahajtóművön. A tervek szerint a rakétafokozat felszállás után önmaga fog leszállni is, függőlegesen, amihez az kell, hogy a hajtóerőt széles tartományban lehessen szabályozni. De ez még messze van, az első tesztekre az Atlas-V-ön vagy valamely más hagyományos rakétán kerülhet sor.
Egyelőre egy csökkentett méretű vázszerkezet épült meg (legalábbis erről van tudomásunk), az érdekesége, hogy fémötvözet helyett kompozitanyagból készült. A végleges űrhajó hét személy befogadására lesz alkalmas, szárazföldön fog leszállni és hét hónapon át lesz képes az ISS-t mentőhajóként kiszolgálni. Hogy pontosan mikor, arról egyelőre nem szól a fáma.
...és akik kimaradtak
Érdemes azt is megnézni, kik nem nyertek el támogatást. Nem kapott támogatást az ATK és az Astrium közös Ares-I klónja, a Liberty rakéta, ennek az hiszem, csak örülni lehet. Szintén nem finanszírozták meg a United Space Alliance csodálatos tervét, ami gyakorlatilag az űrsikló-program életben tartását célozta az Atlantis és az Endeavour 2013-17 közti üzemeltetésével, sőt ez az ötlet a végső nyolc közé sem jutott be. A szovjet fejlesztésű TKSz űrhajtókat modernizáló Excalibur Almaz és a Dream Chaserhez meglehetősen hasonló lifting-body koncepcióban gondolkozó Orbital is sem kap NASA támogatást, mint ahogy az előző körben nyertes Paragon (létfenntartó rendszerek) és United Launch Alliance (Atlas-V human-rating) sem. Ez utóbbi azért is érdekes mert az Atlas-V-re több nyertes is számít űrhajója hordozórakétájaként. A COTS után pedig ebből a buliból is kimarad a t/Space, az általuk elképzelt űrhajóról ebben a pdf-ben lehet tájékozódni.
A t/Space XV/OM űrhajója, az elülső henger az embereké, a hátsó szélesebb a kiszolgáló modul, amit leszállás előtt leválasztanának, mint a Szojuznál.
Mindez örvendetes, és drukkolok, hogy minél több sikeres legyen, de azért érdekes lesz nézni, hogy úgy öt-hat év múlva mit is fognak kezdeni az amerikaiak öt különböző űrhajóval, kicsit nagy lesz a forgalom az ISS-nél...
Szerző: lacalaca
16 komment
Címkék: nasa blue origin spacex dragon boeing sierra nevada cst 100 ccdev
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
uzrksghfskbuzs (törölt) 2011.04.21. 13:02:23
KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.04.21. 13:04:41
Ebben mi a nehéz?
flimo13 2011.04.21. 14:07:52
KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.04.21. 16:46:38
Közben gondolkoztam a dolgon, és ez a CEV vagy mi (Crew Reentry Vehicle) az űrrepülőgép mellett lett volna értelmes, mert az ugye csak egy hetet bírt maradni, de sok űrhajóst tudott vinni.
Ott meg lehetett volna oldani, hogy egy nagy legénységet felvisznek az űrrepcsivel, és otthagyják, a mentőcsónakokkal. Ha az űrhajók értelmes időt bírnak ki, akkor ez okafogyottá válik.
Egyébként kíváncsi vagyok, mikor lép túl a CCDev a játékűrhajókon, most már adhatnának pénzt valami izgalmasabbra, felfújható modulra vagy szerelőrobotokra vagy akármire.
Megint az eszköz kezd a céllá válni, most, h kiderül, 5 mrd USD helyett tized ennyiből is lehet űrhajót csinálni, elkezdenek ötöt, ahelyett, hogy kettő ilyen épülne, meg egy-két izgalmas dolog is.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.04.21. 17:25:11
Cifu78 2011.04.21. 19:45:01
Ettől függetlenül azt én sem értem, hogy miért nem mondják azt, hogy akkor az Orion lesz a "No.1." amerikai embert szállító űrhajó, de állami pénzből támogatnak egy civil programot is, ami teljesen versenykényes lehet, és a "No.2." státusból adott esetben tovább léphet az elsődleges űrhajóvá is.
Mert lássuk be, hogy a CCDeV által támogatott programok közül esélyesen csak a Dragon, és nagyon esetleg a CST-100 valósulhat(na) meg állami pénz nélkül...
KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.04.25. 17:02:00
Csak azért kérdezem, mert hiányzott a fanfár a SpaceX részéről, ez a Falcon Heavy bejelentéséhez képest eléggé elsikkadt.
KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.04.25. 21:43:54
www.spaceflightnow.com/news/n1104/25ccdevgoals/
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.04.26. 20:20:08
KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.04.26. 21:09:27
Egyébként csak nekem az az érzésem, hogy ebből egy rohadt nagy lufi lesz, ami aztán szépen kipukkan?
Mert azt el tudom képzelni, hogy támogatnak, mondjuk, egy állami űrhajót (Orion). Értelmes.
Hozzá vesznek még egy magánt, de mivel ez kockázatos, még kettőt, így már három párhuzamosan futó űrhajójuk van.
De öt?
Akármennyibe kerül is ez, valakinek feltűnik az, hogy ennek a fele is sok. Ráadásul nem látom, hova repül ez a sok űrhajó, mert az ISS-en ennyi el sem fér. Ha meg két évente indul egy, mondjuk, akkor elvész a gazdaságosság.
A NASA mostani döntésében egyszerűen nem látom a game changer-eket, az újdonságokat. Azt látom, hogy nem a cél határozza meg az eszközt, hanem az eszköz a célt, a NASA sodródik az árral.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.04.27. 17:40:28
"Azt látom, hogy nem a cél határozza meg az eszközt, hanem az eszköz a célt, a NASA sodródik az árral."
SLS, MPCV?...
KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.04.27. 20:26:28
Ha ezt hierarchikusan fogjuk föl az első szint a hordozórakéta, a második az űrhajó, és utána van értelme az egésznek. Ma mindenki (rakétát és) űrhajót fejleszt, nem sok szó esik az érdekesebb dolgokról:
-A Bigelow-féle felfújajható dolgokról
-A VASIMR-hez hasonló elektromos hajtóművekről
-Az in-orbit refuelling-ről (és az űrben épülő űrhajókról)
stb.
Persze ezeket nem a CCDev-en belül kell fejleszteni, és a dolgok egymásra épülése miatt a rakéta és az űrhajó az első, de akkor is történhetne valami ezen a vonalon is, legalábbis én hiányolom.
KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.05.08. 21:52:12
A Falcon 9 akármennyire lesz is többször használatos, komoly élőmunka igényű rakéta lesz mindig is (fokozatok kihalászása, kitakarítása/újraellenőrzése, összerakása), a DC-X viszont -elvben- egy utasszállító repülőgéppel összevethető kiszolgálási igényű, és már jó ideje -demonstrátor szinten- kipróbált rendszer. Nem kell a nulláról fejleszteni.