Hol van már a tavalyi hó, meg az az idő, mikor azon drukkoltunk, hogy valamelyik Falcon 1 végre sikeres repülést hajtson végre, a héten ugyanis Elon Musk bemutatta a Falcon Heavy-t, ami nagyobb teljesítményű lesz a jelenleg elérhető bármely más hordozórakétánál. Sőt, igazából a több mint 50 tonnás teherbírásnál a múltban is csak két versenyző tudott jobbat, az amerikai Saturn V és a szovjet Enyergia (bár ez utóbbiról sokan hajlamosak megfeledkezni a nagy vízen túl). A tervek szerint az első Falcon Heavy 2012 végére érkezik meg a Vandenberg légibázisra és a következő év elején indulhat tesztrepülésre. Egyelőre nincs még bátor megrendelőjük erre az útra (pedig első utas kedvezmény is lenne!), így valószínűleg csak másodlagos hasznos terhet, CubeSatokat és hasonlókat fog magával vinni. Cape Canaveralról csak egy-két évvel később lesz majd lehetősége felszállni, de hosszútávon nyilván az lesz a népszerűbb.

Az 50-55 tonna közti teherbírás (Föld körüli pályára) háromszorosa a Falcon 9-ének és szűk fele a Saturn V-nek. De ennél is fontosabb az ár, Musk szerint ha egy minimális évi pár megrendelést elérnek, akkor tartható a jelenleg rekordnak/álomhatárnak számító 1000 dollár/fontos (kb 2200 dollár/kg) ár is. Ennek megfelelően a FH-t jelenleg 85-120 millió dollár között árulják. A jelenlegi legerősebb amerikai rendszerhez, a Delta IV Heavy-hez képest ez kétszeres kapacitás harmad árért! A várakozások szerint néhány éven belül körülbelül évi 10-10 F9 és FH startra lesz megrendelő, nagyjából le is fedve a piacot. Ha kicsit számolgatunk, akkor kiderül, hogy olyan 400 Merlin hajtómű megépítésére lesz szükségük évente, vagyis a SpaceX egymagában többet fog termelni, mint a világ többi része. Nem csoda, hogy a közeljövőben további évi 15-30 %-os bővülést várnak a cégnél, Hawthorne-ban meg lassan az összes környező épületet felvásárolják maguk körül.

A Falcon Heavy ugye a F9-re épül, az első fokozatból szerkesztett két gyorsítófokozatot cuppantva kétoldalra. Ez az elrendezés nem új találmány, az viszont igen, hogy a repülés alatt képes lesz keresztbe is táplálni az üzemanyagot. Ez azt jelenti, hogy nyugodtan tele lehet tankolni mindhárom modult, mert a gyorsítófokozatokból a repülés alatt át lehet nyomni a naftát a központiba, és az sokkal tovább üzemelhet a két másik leválása után, az azonos befogadóképesség dacára is. (Ezt a megoldást azonban csak a teljes kapacitást igénylő terhek esetén használják.) Továbbá az összesen 27 egyszerre dolgozó hajtóműből több tönkremenetelét is tolerálja rendszer, a Merlineket például védőburkolat is elválasztja egymástól. A rakétát a NASA emberes repüléshez szükséges előírásai szerint tervezték a kezdetektől fogva, gyakorlatilag néhány start után már csak a megfelelő űrhajóval kell jelentkezni náluk, és lehet is indulni. És nem is feltétlenül csak LEO-ra: a Holdhoz 20-22, a Marshoz 12-14 tonnát tud útnak indítani a FH (csak hogy összehasonlíthassuk a számokat, a Dragon 6 tonnás, az Orion meg 22 körül lesz...). Illetve például egy Uranus Orbitert is minden további nélkül képes lenne elirányítani az óriásbolygó felé.

A bejelentéshez képest egy csomó egyéb infó is kiderült Gwynne Shotwell, a SpaceX második emberének előadásából a Space Access '11 konferencián. Pontokba szedve:

• Először is a Falcon 1e kisrakéta fejlesztését idén szüneteltetik, mivel nincs megrendelő (az Orbcomm is áttért F9-ekre), dolguk megvan elég, de gondolkodnak egy F1 "Heavy" verzión, ami a Minotaurokkal versenyezhetne (kérdés, hogy akarnak-e komolyan versenyezni egy kormányzati hátszelű rakétával).
• A Dragont illetően a következő repülésen, szeptember-októberben szeretnének már randevúzni az ISS-el, a végleges döntés várhatóan repülés közben dől el, az űrhajó teljesítményétől függően. A NASA minden CRS misszióra originál Dragont akar, feltehetően a szerződéskor még bizonytalan felújítási költségek miatt lett ez így.
• Az űrállomásról visszatért űrhajók lesznek majd felhasználva a DragonLab missziókra és az első repülés alapján a reciklálás egyszerűbb lesz, mint eredetileg gondolták, vagyis a DragonLab is olcsóbb lehet. Jelenleg a várakozásokkal ellentétben pár nagy helyett sok kis megrendelőjük van, ami miatt komolyabb szervezést igényel majd a kísérletek egy űrhajóba való összeterelése.
• A Merlin nagyobb tolóerejű verziója már a tesztállványon, jövő évben tervezik bevetni. Továbbra is rajta van a kívánságlistán a Merlin-2, a Saturn V F-1-ével egy kategóriába eső hajtóművel. Pár emberük dolgozik továbbá a jelenleg alacsony prioritást élvező Raptor hajtóművön, ami a Merlin Vacuum alternatívája lenne, kerozin helyett folyékony hidrogénnel.
• A világ nagyot fordult velük azóta, hogy az első Falcon 1-el megjelentek Vandenbergen, ezúttal már nem fogja a Lockheed Martin eldönteni, repülhetnek-e onnan, vagy sem...
• Elon biztos, hogy felmegy majd egy Dragonnal, Gwynne nem biztos, hogy megengedheti magának, a Teslájáért legalábbis teljes árat kellett fizetnie...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

scientia 2011.04.09. 23:04:31

Wow! Ha a heavy után is ilyen tempóban haladnak, 2025-30 körül tényleg lesz emberes Marsexpedícó és/vagy Holdbázis... vagy hamarabb? :D

Válasz erre 

WinG 2011.04.10. 09:24:16

Zsír, ismét jó hírek a SpaceX felől. Hihetetlen fejlődést nyomnak le, főleg ahhoz képest, hogy mi volt pár éve. Engem egyedül csak a 27 hajtómű zavar, de valszeg azért, mert túl sokat olvastam a szovjet N1-ről :) De ez persze teljesen más konstrukció.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.04.10. 10:59:28

@WinG: legjobb tudomásom szerint az N1-nél nem lehetett szabályozni a tolóerőt, ha egy hajtómű elszállt, odalett az egyensúly. Max az üemanyagot tudták elzárni ha egy eldurrant.

Válasz erre 

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.04.10. 11:11:06

tényleg nagyon profi eredmények.

mindig azon csodálkozom, hogy rakéta témában miért nem jött még korábban össze egy ilyen fejlesztő csoport. hisz minden infó adott már régóta.

Válasz erre 

KenSentMe 2011.04.10. 12:34:11

Nagyon király.. csak kicsengetem a 100 millió dollárt, és már indulhatok is a Holdra:) .. milyen kár, hogy ennyi pénzből még nem volna se űrkabinom, se holdsétát tenni nem tudnék, se visszatérni sem... de a rakéta már megvolna az odajutáshoz.

Válasz erre 

teddybear01 2011.04.10. 12:35:38

@lacalaca: Pontosabban csak a hatóművek ki-be kapcsolásával lehetett.
Akkor az orosz hajtóművesek nem tudtak olyan nagy és szabályozható hajtóműveket építeni, hogy néhány darabbal megoldható legyen a megfelelő nagyságú tolóerő.
30 darab NK-15-ös hajtóművet építettek bele, és egy, az akkori orosz időkhöz képest nagyon komplex vezérlőrendszert. Ez a vezérlőrendszer képes lett volna a többi feladata mellett az esetlegesen meghibásodott és ezért leállt hajtómű ellenkező oldali párjának lekapcsolására, hogy ne ébredjen fel a káros forgatónyomaték.
A rakéta kudarcát részben a bonyolult üzemanyagrendszere, részben a vezérlés hiányosságai miatt fellépő rezonancia rezgések okozták.

Válasz erre 

Link Elek 2011.04.10. 12:44:13

@mcs:
valoszniuleg az a trukk, hogy musk egyszerre tulajdosnos, ugyvezeto, es technologiai igazgato is.
minegyikhez ert, van penze es tapasztalt startup epito. vagyis erti hogy kell 0 alkalmazottrol 1000-re felvinni egy ceget.
1000 alkalmazott kornyeken van egy hatar az alatti cegek komoly eredmenyekre onalloan nem kepesek. max. demozasokra, de penzugyileg nem sikeresek.

Válasz erre 

KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.04.10. 12:45:54

@lacalaca:
Ha jól emlékszem, az a híres, indítóasztali N-1 katasztrófa is a sok hajtómű szabályozómechanizmusa miatt következett be, egy kiesett szegecs eltömítette az egyik hajtómű tüzelőanyag-tápvezetékét, és a rosszul bekötött elektronika leállította a hajtóművet, csak nem azt az egyet, hanem a fokozat összes többijét.

@mcs:
A SpaceX-et csináló Elon Musk a PayPal-on szedte meg magát, és ez igaz sok másra is: A dotkom fellendülésen nagyon sok olyan ember gazdagodott meg, akik sci-fin nőttek fel. Sok a pénzük, és izgatja őket az űrrepülés.

Mindemellett jellemző, hogy a Fa-con 1-Falcon 9 fejlesztési program teljes költségvetését eddig 4-500M $-ra teszik, ez kb. egy Delta IV Heavy-start ára.

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.04.10. 13:14:54

@teddybear01: igen az oszcillálás is veszélyes, lásd a Saturn V fel-le rugózó középső F1-e. Ezért mondtak le egyébként a Falcon-5-ről is.

Válasz erre 

teddybear01 2011.04.10. 15:12:25

@lacalaca: Igen, ezt nevezik pong-vibrációnak. Meglehetősen veszélyes, mert nehéz elérni, hogy ne lépjen fel. A sugárhajtóművekben is jelentkezik bizonyos üzemmódokban.

Válasz erre 

xstranger 2011.04.11. 01:02:05

@KGyST: A faszi hisz benne, kockazatot vallal, beleteszi a sajat penzet es csak annyit kolt amennyit nagyon muszaj. Semmi lobbierdek meg black projekt meg valasztokorzeti munkahelyteremtes.

Válasz erre 

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2011.04.11. 08:58:13

Az alcsonyan fajlagos ár csak akkor áll ugye, ha 55 tonnát visz fel? Viszont egyetlen vagy egymáshoz közeli pálya estén mennyi az esélye, hogy ezt valóban ki is használja valami...?

Válasz erre 

KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.04.11. 10:12:35

@molnibalage:
Az alacsony fajlagos ár évi minimum 4 indításnál játszik, és természetesen telerakott rakétánál. Félig megpakolva ez értelemszerűen kétszeres ár.

Több holdnál értelemszerűen meg kell oldani a pályák közti manőverezést is, de pl. nem teljesen megrakott rakétánál ez megoldható a megtakarított, az utolsó és a fokozattal maradék tüzelőanyaggal, vagy extrém esetben a műhold saját hajtóművével, vagy egy hozzászerelt kis manőverező fokozattal, persze ezek nincsenek ingyen.

Létezik, h alacsony pályára egy műholdrendszer több elemét viszi föl a rakéta egyszerre, pl. Glonassz és Beidou-indítás is volt ilyen az utóbbi időkben.

Ez pl pont nem sikerült:
spaceflightnow.com/news/n1012/10protonrtf/

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.04.11. 10:27:19

@molnibalage: GTO-ra ez a súly már nagyságrendileg felére csökken, 28-30 tonnára. Ahogy KGyST is írja, két műholdat is bepakolhatnak egy rakétába, az Ariane-5 is többször vitt már így terhet.

Szerintem erősen játszanak űrhajók vitelére, LEO-n túlra is, az SLS (Senate Launch System, ahogy odaát csúfolják) úgyse nagyon fog elkészülni. Ez viszont egy Oriont simán ellök a Holdhoz. Aztán lehet nagyobb sebességgel indítani bolygóközi űrszondákat, lásd Uranus Orbiter, hogy ne kelljen 5-10-15 évig utazniuk. És valszeg telekom és/vagy kémműholdakból is lesz aki megépít ekkorát.

Az igazán értelmetlen az SLS 130 tonnás követelménye, 2016-ra, by US Senate.

Válasz erre 

lucidus 2011.04.14. 09:35:41

@lacalaca: Az lehet, hogy az Oriont el tudja vinni a Holdhoz, nade mi viszi a leszálló/visszatérő egységet?
(bár egyfajta impact probe-nak fel lehetne így is használni :-))

Egyébként én nem kételkedem benne, hogy lesz payload. Az elköv. két évtizedre van elég ambíciózus terv.

Az SLS 130 tonnája, meg szerintem úgy jött ki, hogy beleszámolták, hogyha másfél évtizedet csúszik a projekt, akkor éppen mennyi terhet kell tudni vinni :-)

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.04.14. 10:11:33

@lucidus: mi, mi, hát egy másik Falcon Heavy! :) Az SLS-nek ezt kéne megoldani egy starttal, csak hát landerre terv se nagyon van, nem hogy pénz...

Válasz erre 

scientia 2011.04.18. 12:55:21

@lacalaca: Ezt soha nem értettem, ISS lehet építeni több rakétaindításból, de Holdra/Marsra/stb. egyetlen indításból kell, kötelező, muszáj, stb. megoldani... mert ha nem...!!! Mert ha nem?

A kérdésem az lenne, honnan jöhet ez a mélyen gyökerező tartózkodás? És minek?

Válasz erre 

teddybear01 2011.04.18. 23:18:22

@scientia: Félnek a meghibásodástól, a balul sikerült kilövéstől. Mert, ha az űrhajó fel is megy, de a többi kellék elveszik ott állnak megfürödve. Arról nem is szólva, ha az űrhajó nem megy fel..
Az egybe kilövés csak egy kilövés, kisebb a kockázat.

Válasz erre 

scientia 2011.04.19. 11:00:53

@teddybear01: Nem egyszerre kell indítani mindent 1-2 nap késéssel, vagy akár 2-5 év alatt összedobnának egy-két működőképes űrhajót, és majd csak az elkészült termékhez küldenek embereket! Lásd az ISS-t, kipróbált módszer, működik.

Szóval ez nekem inkább magyarázkodásnak tűnik a NASA részéről. Valószínűbb inkább az olcsóság lehet kritérium, mert egyetlen indítás olcsóbb... Bár a lobbi csodákra lenne képes Amerikában, ha a NASA a modul típusú megoldásnak adna prioritást. De nem ad, miért?

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.04.19. 14:05:16

@scientia: azért vannak korlátozó tényezők, LEO-n pár hónap/év alatt lefékezheti a légkör a cuccot, aztán az űrhajóknak is van adott élettartama, a Szojuzoknak-Progresszeknek ha jól tudom fél év, a Dragonnak talán kettő, tehát ez is limitálja a dolgot. De valóban pár hetes különbség nem kéne, hogy gondot okozzon.

Válasz erre 

scientia 2011.04.19. 14:41:30

@lacalaca: "De valóban pár hetes különbség nem kéne, hogy gondot okozzon."

Konkératna erre gondoltam, a másik csak elmélkedés egy modulokból felépített bolygóközi űrhajóról, ami azért nem lehetetlen... De egy két napos késsésel nem értem miért nem lehet egy kb. appoló-holdkomp méretű cucott fellőni, akár a közeljövőben?

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.04.19. 15:05:39

@scientia: mondjuk ez lett volna a terv eleve. Az Ares-I felviszi az Oriont, az Ares-V meg a landert és a negyedik fokozatot. Az Ares-I ugyanis jó nagynak nézett ki, de a 25 tonnájával alig lett volna több az Ariane-5, Delta IV Heavy, Proton trió 21-23 tonnás teherbírásánál.

Az Altair lett volna böszme a maga 45 tonnájával, de az pár vázlatig jutott. De úgy sztm kijönne a dolog, hogy egy ekkora landert felvisz egy FH, egy másik meg egy 20 t körüli űrhajót, és marad 30 t egy negyedik fokozatnak. Szűkösen, de kijöhet...

Válasz erre 

kamov 2011.04.20. 17:32:17

@lacalaca: Nem jön ki. A Constellation cuccai az elavult tervezési elvek miatt túlsúlyosak.

Ha nézzük a FH 53t LEO kapacitását:

Orion + Altair, EOR+LOR 4db FH indításból jön ki.

Orion + Lockheed DTAL lander, LOR, EOR nélkül, 3db FH indításból jön ki.

TEI visszatérésre hízlalt Dragon (16t) + Lockheed DTAL Lander, LOR, EOR nélkül. Na ez jön ki két FH indításból.

Ezért is van a Space Review-s cikk végén az a rész, hogy itt még pár NASA hardverre célkereszt kerülhet...

Válasz erre 

KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.04.21. 18:29:58

@kamov:
Imádják a fehér elefántokat, ennyi. A dolgok jelen állása szerint az sem biztos, hogy lesz teher, amit az SLS felvihetne, a mellette szóló legösszetettebb érv, hogy Amerikának is kell egy heavy launcher.

en.wikipedia.org/wiki/White_elephant

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: