Internet-csillagászat: mit lehet kihozni sok amatőr fotóból?
2011.04.05. 15:03
Megbecsülni is nehéz, mennyi csillagászati felvétel van szerteszét a weben, a kert végéből kompakt géppel lőtt minimalista megközelítéstől a komoly felszereléssel dolgozó amatőrcsillagászok műveiig. Elvben ezek rengeteg információt tárolnak, gyakorlatban viszont nem olyan egyszerű azt kihámozni belőlük. És ne csak olyan triviálisakra gondoljunk, mint hiányzó vagy téves idő- vagy helyadatok vagy utólagos fotoshoppolás, amitő szebb lesz ugyan, de a valóságtól egyre távolodik. Sokszor a gépek, teleobjektívek, ccd-k gyártói sem tesznek közzé olyan technikai információkat (áteresztési görbe, PSF, geometriai torzítás, detektor linearitása), amik szükségesek a pontos kalibrációhoz. Mindezek ellenére vannak nagyon pozitív kezdeményezések, az egyik ilyen az astrometry.net, ami egy csillagos égboltról készített felvételen igyekszik beazonosítani a csillagokat és a mintázat alapján kiszámolni, hogy milyen égterületet (hol, mekkora, stb) ábrázol a felvételünk és még a legfényesebb/legérdekesebb objektumokat is bejelöli rajta. Ja és a Flickr-en keresztül is működik, ha az Astrometry csoportba valaki feltölt egy fotót, igyekszik elvégezni rajta a számításokat.
A Holmes betájolt felvételei összemontírozva egyetlen képre. Alul a Kalifornia-köd emelkedik ki, miután sokan igyekeztek elkapni a már igen diffúz tököst mellette. A halvány vonalak, amik kirajzolják a Perzeusz csillagképet, szintén az egyedi fotókról, térképekről származnak. A zöld vonal a JPL-ben számolt pálya.
Az astrometry.net-ben is érdekelt Dustin Langg és David Hogg azonban ennél is merészebb kísérletet végeztek. 2007 végén az Holmes üstökös hirtelen hatalmas mértékű felfényesedést produkált, melyet rengeteg fotós igyekezett megörökíteni illetve nyomon követni. A kutatók a Yahoo Search API-n keresztül összegyűjtöttek közel háromezer képet a "Comet Holmes" kifejezésre. Némi szűrés után 2241 kép ment át az asztrometriai szoftveren, ami 1299-ben ismerte fel az éjszakai égboltot és mérte ki a koordinátáit. Persze még ebben is maradtak például keresőtérképek, nagyobb képekből kivágott kisebbek, de azért már egész jól álltak. 422 kép tartalmazott az EXIF-adatok között időpontot. Ezek helyességét is ellenőrizték olyan módon, hogy az (ismert efemeriszű) üstökösnek abban az időpontban bele kellett esnie a kép kereteibe. Ugyanakkor nem vizsgálták, hogy a képen pontosan hova esik az üstökös - itt azzal feltételezéssel éltek, hogy a fotósok jellemzően a kép középső részébe komponálják a témát.
Egy példa a teljes minta heterogenitására, ha én Google vagy Yahoo fejes lennék, biztos hogy a képkeresésre gyúrnék rá, mert az még nem valami szuper. A képek közül a csillaggal jelzetteket nem lehetett kimérni (igen, a lolcicát sem lehetett. Iz commit in heer?). A (t) jelű Éder Iván felvétele.
Az eredmények azt mutatták, hogy ha voltak időpontok a képfájlokban, azok nagyrészt megfeleltek a várakozásoknak, ha nem, akkor legnagyobb részt későbbiek voltak, feltehetően az utólagos szerkesztés időpontját tükrözve. A képek pozíciói és időpontjai alapján számolt pálya nem tökéletesen, de egész jól egyezett a JPL hivatalos efemeriszével. Az eltérés betudható a modellben hagyott komoly egyszerűsítéseknek. Nincs előzetes feltevés az üstökös viselkedéséről, sőt nem is keresték meg az egyes képeken magát az objektumot, csak feltették, hogy hova komponálják jellemzően a fotósok a képen belül. Nem minden felvétel független egymástól, például átszerkesztett változatokat, kivágásokat nem szűrtek ki, csak a bájtokra azonos duplumokat. Ennek ellenére egészen meggyőző eredményre jutottak az üstökös pályáját illetően. Az összehasonlítás kedvéért elvégezték a vizsgálatot a Hyakutake üstökösre is:
A Hyakutake, a Hale-Bopp "előzenekara" 1996-ból. Szépen kirajolódik a csóvája az egyes képekről, együtt a mindenféle keretekkel és képaláírásokkal.
Érdekes kísérlet volt ez olyan szempontból, hogy egy egyedi névvel ellátott és kellően figyelemfelkeltő objektumról hatalmas adatmennyiség tud összegyűlni a neten, felvázolva egy olyan citizen science (magyarul talán közösségi tudománynak fordítható?) projekt lehetőségét, ami a meglévőktől, mint a SETI@home vagy a GalaxyZoo vagy akár az AAVSO változócsillag-észlelő hálózata, merőben eltér, hisz a "résztvevők" jellemzően egyáltalán nem tudományos céllal készítenek ilyen felvételeket és jó esetben is legfeljebb utólag értesülnek a dologról. Csak a Flickrre több ezer felvétel van feltöltve például "Orion nebula" jellegű címekkel - kérdés, hogy lesz-e módszer és kutató, ami és aki sikeresen kihámoz belőlük tudományos szempontból is érdekes, új információt. Persze ehhez szükséges lenne még pár egyéb feltétel is, például olyan képkereső és -gyűjtő API létezése, ami megkönnyíti a az adatbányászat részét a dolognak - a Yahoo-ét, amit ehhez a vizsgálathoz használtak, például most kapcsolták le.
----------------------
Forrás: MIT Physics Arxiv Blog, a cikk elérhető ezen a linken.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
fingerbangs 2011.04.06. 11:12:15
A szerelő 2011.04.06. 11:43:50
