Blogger ír:

A Szovjetunió a hatvanas-hetvenes években nagy versenyt futott az Egyesült Államokkal a Hold meghódításáért, de égi kísérőnkön tevékenykedő űrhajósok helyett csak pár mintahozó űrszondát tudtak végül felmutatni. 1976-ban a Luna-24-el véget ért a Hold kutatása, és a következő évtizedben már a Mars és még távolabbi célok élveztek prioritást. A Viking, Voyager és Fobosz missziók ideje után a kilencvenes években aztán lassan kezdett megint visszatérni az érdeklődés a Hold iránt, úgy Oroszországban mint a világ többi részén is. 1996-ban, a sikertelen Marsz-96 missziót követően az új irányvonal a hosszútávon iparilag is felhasználható erőforrások kutatása lett, a Holdon illetve földközeli kisbolygókon történő kitermelés előkészítésére a XXI. század közepére. Pénz ugyan szinte alig volt rá, de terveket szövögetni lehetett papírral-ceruzával is. Az orosz bolygóközi tudományos missziók céljának így ismét a Holdat, illetve a Mars Phobos nevű holdját (mint kisbolygót) jelölték ki, a kétezres évekre tervezett Luna-27 és Fobosz-Grunt missziókkal. 

 

A Lunohod-2, az utolsó komoly fényképezést végző holdi lander egyik nyers felvétele. A cikk folytatása a pulispace.com-on olvasható.


 

Egy kis adalék: a Lunohod-2 után még leszállt a Holdra a Luna-23 és -24. A Luna-23 megsérült landolás közben, és nem tudott talajmintát visszaküldeni. Elvileg fel volt szerelve kamerával, de hogy érdemleges fotókat készített-e, arról nincs tudomásom. A Luna-24 hajtotta végre az utolsó sima landolást, de kamerája nem volt. Az első sima leszállásokat követő mintahozó küldetések közül a Luna-20 az egyetlen lander, 1972-ben, aminek legalább valamilyen felvételei megtalálhatóak, bár nem valami csodás minőségben. Kérdés, hogy ezeknek a felvételeknek mennyi közük van az eredeti adatokhoz - az analóg korban általában tévéképernyőre vagy nyomtatóra küldték a jeleket, és sokszor ezekről a médiumokról készült jobb-rosszabb replikák kerültek csak nyilvánosságra. Az alábbi képek is szenvednek mindenféle hibáktól, nehéz megmondani hogy mi felvételé és mi a reprodukcióké.

 

 

A felvételek a szovjet űrszondákon megszokott körbeforduló, szemből a lába elé, oldalra a messzeségbe néző berendezéssel készültek, ezért ferde a terminátor horizont. Távolabb több részlet is mutatkozik, kráterek, dimbek-dombok.

 

Ezen a képpáron a fúróberendezés látható, amint előkészül a mintavételhez. Az előtérben itt sem vehető ki nagyon semmi, de a terminátor horizont felé néhány nagyobb kráter azonosítható. Persze az igazán nagy durranás a két Lunohod rover volt, melyek teljes archívuma, a nyers, beszkennelt (és vízjeles) panorámák böngészhetőek.

 

 A Lunohod-1 visszanéz a Luna-17 landerre.

Szerző: lacalaca

3 komment

Címkék: hold lunohod luna

A bejegyzés trackback címe:

https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr722758859

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.03.21. 22:59:24

Melyik hülye írt horizont helyett terminátort, kétszer is? Ja én.

flimo13 2011.04.12. 11:59:15

"A terminátor kettészeli a bolygókat" :D

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.04.12. 12:46:06

@flimo13: ketté bizony, a tekintetével! :D
süti beállítások módosítása