A Johannes Kepler megérkezett az űrállomáshoz
2011.02.26. 17:07
Csütörtök délután sikeresen végrehajtotta a dokkolást az űrállomáshoz a második európai teherűrhajó. Persze ez nem pont úgy történik, mint a legtöbb scifiben, hanem jóval lassabban és körültekintőbben. A start után az ATV 260 km-es, az űrállomásnál alacsonyabb pályára érkezett, egy fél fordulattal lemaradva attól. Miután alacsonyabb pályán gyorsabban keringett, ezért szép lassan utolérte az ISS-t, és mikor már csak 30 km-el volt lemaradva, begyújtotta a hajtóműveit és megemelte a pályasugarat a szükséges kb. 355 km-es értékre.
Ekkor a helyzetét relatív GPS-méréssel, vagyis a saját és az ISS által sugárzott értékek összehasonlításával kontrollálta. Innen a négy S ponton, előre megadott állomásokon át navigálta magát az űrállomáshoz, majd az utolsó 250 m-en videós-lézeres rendszerekkel dolgozott. Ez utóbbi egy speciális retroreflektort jelentett a Zvezda modulon, amire az ATV lézerimpulzusokat lőtt, és a visszaverődő fénymintát feldolgozva tudta kiszámolni a távolságot illetve helyzetet. Ettől független rendszerként egy másik lézerrel a kibocsátás és visszaérkezés közti időkülönbséggel is mérte a távolságot. Ezekkel garantálták, hogy nem rohan bele az ISS-be, hanem a tervezett módon, helyzetben és sebességgel kapcsolódott össze a Zvezda dokkolóegységével.
Közeledik a Johannes Kepler (alul), a Hold vigyázó tekintete alatt.
Már itt is van. Az űrsikló után ez a legnagyobb űrhajó, ami jelenleg az űrállomáshoz jár. Ellátmány, étel, víz, ruházat és oxigén mellett üzemanyagot is visz, és nyárig segít az űrállomás pályájának emelésében és akár egyéb manőverezésekben is, pl űrszemét előli kitérésnél.
Dokkolás előtt nem sokkal, ismét a Holddal. Fotók: Paolo Nespoli.
És hát persze megint előkerült az ATV továbbfejlesztésének lehetősége az ARV, vagyis Advanced Reentry Vehicle formájában. Ez még nem lenne emberes űrhajó, de rendelkezne visszatérő egységgel, ami automatikusan landolna. Jelenleg az űrsiklón túl nincs lehetőség nagyobb méretű terhek, kísérletek visszahozatalára, és egyelőre a Dragonon túl a horizonton sem nagyon látszik semmi. És persze belengették megint az emberes űrhajóvá való (még)továbbfejlesztés lehetőségét is, de ez még nagyon messze van.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Amanitin3 2011.02.26. 19:28:04
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.02.26. 19:43:16
Az ATV ehhez képest négyszer változtatott sebességet 46 perc alatt, ez utóbbi, ha jól gondolom nagyjából megfelel a félfordulatnak LEO magasságon, szóval valami hasonlót csináltak.
Amanitin3 2011.02.26. 20:19:45
Jó ez a link.
Az utolsó előtti bekezdés a fő jóság. Eszerint az össz deltaV, amit be kell vinni, megegyezik a két pálya sebességének különbségével, csak éppen a másik irányba. Ez nagyon tetszik.
Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2011.02.27. 00:01:45
Nem az USÁval, de még az oroszokkal sem tudnak versenyezni, pedig 6-7-szer akkora a GDP. Több mint az USÁé.
Úgyhogy simán vezető szerepet kellene betöltenie az ESÁnak az űrkutatásban.
Persze Európában a pénzt inkább elpályázgattatják, elszociálisozzák, tudományos kutatás, fejlesztés helyett.
Ha meg mégis van ez utóbbi, akkor is csak jó drágán a korrupció miatt.
MTom 2011.02.27. 23:06:29
Nézegettem a wikipedia-n az ISS-t, és van egy frankó ábra, hogyan változott időben a magasság:
en.wikipedia.org/wiki/File:Internationale_Raumstation_Bahnh%C3%B6he_(dumb_version).png
.png){kind=link}
Két kérdésem lenne, amolyan érdeklődésként:
- tudunk valamit arról, miért van néhány, jól elkülönülő időszak a magasságváltoztatás tekintetében?
(2000 közepéig jelentős magasságcsökkentés, utána 2003 közepéig fokozatosan vissza, utána 2007- ig megint ereszkedés, azóta ismét felfelé lépkednek.)
- mi lehet az oka, hogy a süllyedő időszakban a görbék egyre laposabbak? Főleg 2008 közepe óta látványosan lassult a süllyedés sebessége, a megemelések gyakorisága is jelentősen csökkent. Saját hajtóművel dolgozik rá folyamatosan?
Gondolom nem tudták menet közben a "légellenállást" csökkenteni... :)
kamov 2011.02.28. 16:15:30
Az első süllyedés 2000-ben az orosz Zvezda modul dokkolásának megkönnyítése miatt kellett, ezután Progresszekkel és az űrrepülőkkel szép lassan visszaemelték az állomást.
2003 elejétől a Columbia katasztrófa miatt az űrrepülők kiestek és a két főre csökkentett személyzet miatt kevesebb (évi 4 db) Progressz kevesebb üzemanyagot vitt fel ezért az állomás szépen süllyedt. 2004-től nyilvánvalóvá vált, hogy az eredetileg tervezett 28 helyett csak tizenegynéhány Shuttle repülés van hátra. Ezért hogy a 2006-ban végleg visszatért űrrepülők több cuccot vihessenek alacsonyabb szinten stabilizálták a pályát. A 2008-as emelkedés az első ATV teherűrhajó 4,5t hajtóanyagának köszönhető a további emelkedő rész pedig az űrrepülőknek és a 2009-től hat főre növelt ISS személyzettel együtt megnövelt számú (évi 5-6db) Progressznek tudható be.
Idén a második ATV már a Shuttle program utáni magasabbra emelést kezdi meg, amit a harmadik ATV folytat majd a jövő év elején.
MTom 2011.02.28. 17:44:05
Köszi.
Az űrállomás saját maga is "tesz a süllyedés ellen"? Van valami saját hajtóműve is, vagy micsoda?
(Erre próbáltam az előző kérdésemben a laposabb süllyedési görbékkel utalni).
Jól látható, hogy pl. 2000-ben rövid idő alatt (kb. 1 hónap) sülyedt az űrállomás kb. 10km-t két emelés között, addig 2003-tól ugyanennyit már 2-4 hónap alatt sülyedt, és 2008 második felétől két emelés között már alig süllyed (csak rövid, lapos csíkocskák vannak).
kamov 2011.02.28. 19:41:17
A 2000 évi erős süllyedésben az akkori naptevékenységi maximum is ludas. Ekkor ugyanis a felső légkör kiterjed és nagyobb lesz a légellenállás.
A 2008-közepétől húzódó vonal "lapossága" mögött az elhúzódó naptevékenységi minimumon kívül a görbe túl kicsi felbontása áll. A vonal ugyanis inkább "szőrös". Ami mögött az áll, hogy a pályaemelések gyakoribbak de kisebb mértékűek voltak az akkor éppen sűrűsödő Shuttle repülések és a több teherűrhajó repülés miatt.
2009-től nagyobb felbontásban ez a "szőrösség" jól láthatóvá válik, hogy a lassabb süllyedés valójában több kisebb emelést jelent.
tumblr.mattjonesblog.com/post/3236460405/iss-height-profile-a-cool-graph-showing-how-high
MTom 2011.03.01. 20:46:40
Ezek szerint sikerült kissé "benéznem" ezt a dolgot. Furcsálltam is egy kicsit...
Minden esetre most már értem, hogy egy korábbi posztban is emlegetett naptevékenység / süllyedés összefüggés miből származik.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.03.01. 22:34:54
en.wikipedia.org/wiki/Skylab#Abandonment_and_re-entry
A fűtés egyébként onnan jön, hogy az aktív Nap egy kicsivel fényesebb a nyugodtnál. Ez első pillantásra ellentmondás a nagy foltcsoportok jelenléte miatt, de a fényes fáklyaterületekből is sok van és túlsúlyban vannak ilyenkor, az integrált fényesség tehát nagyobb lesz.