Arrrgghhh - mondta az Ares-I a koporsóból
2011.02.12. 22:19
Úgy tűnik, az ATK mindent megtesz az Ares-I rakéta újraélesztésére, ezúttal Liberty néven, az európai Astriummal közös projektként. A NASA CCDev2 (Commercial Crew Development 2) programjába beadott pályázata alapján megmaradna az űrsiklótól származó szilárd hajtóanyagú első fokozat. Az eredetileg megálmodott, de a tervezőasztalnál sokkal tovább nem jutó második fokozat helyére pedig az Ariane-5 első fokozata kerülne. Azt is beígérték, hogy 2013-ra elkészül az első Liberty és '15-ben már menetrend szerinti repülésre is sor kerülhet.
Az Ares-I mobil indítóállását - elvileg - felhasználhatná
Az egyetlen lehetséges pozitívuma ennek a tervnek, még az amerikai politikusok számára is, hogy az ATK ezzel a lépéssel fenntartaná az űrsikló-infrastruktúra (megmaradó munkahelyek -> boldog szavazók) egy részét, de pontosan ez a mentalitás juttatta a NASA-t oda, ahol ma tart. Más meg nem nagyon van. Az SRB-t sosem tervezték önálló rakétafokozatnak, az Ares-I eddigi fejlesztése is azzal telt eddig, hogy azzá tegyék. Eredetileg az Ariane-5 Vulcain hajtóművét is emberes repüléshez tervezték, de miután a Hermes projekt (az európai miniűrsikló) hamar hamvába holt, nem került sor a tényleges human-ratingre. Plusz a Vulcainre is jelentős átalakítás vár: most első fokozatként a sűrű légkörben üzemel, újraindítás szükségessége nélkül. Ha ehelyett a Liberty második fokozata lenne, át kéne alakítani légüres térben, többszöri újrandítással való működésre. Vagyis messze nem annyi lenne a dolog, hogy rácsavarozzák az egyiket a másikra.
Ha ez ilyen egyszerű lenne...
A másik, hogy a beígért hasznos teher alacsony Föld körüli pályára 20 tonna (20 300 kg), ami a PR-szöveg szerint elbír minden létező űrhajóval. De az Orion és a videóban elsütött Excalibur Almaz (ex-TKSz) is valamivel 21 tonna feletti súllyal indulna, szóval valójában rá kellene segíteni az űrhajók saját hajtóművével, ha nem akarnak rövid úton visszatérni vagy neadjisten némi szabadságra vágynak a végleges pályaelemek tekintetében... És ez a 20 tonna pontosan ott van, mint a már meglévő és megbízható Ariane-5 kapacitása, a Delta-IV Heavy meg még többet tud. Emellett ott van a tervekben az Atlas-V és a Falcon-9 saját Heavy változatainak elkészítése is, mindkettő 30 tonna körüli teherbírással betervezve. Persze ezek közül egyik sem man-rated még - de a Liberty sem!
És a legjobb: miután beadták a tervet a CCDev2-re, ami 200 millió dollárt osztana szét a nyertesek között (már ha lesz 2011-es költségvetés és benne is marad az összeg), az ATK kijelentette, hogy mindenképp elkészítik a Liberty-t, csak támogatás nélkül pár évvel későbbre. Hát, hogy is mondjam, ha csak nem tökhülyék ülnek a CCDev bizottságban, ez csak egyféle elbírálást jelenthet...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Cifu78 2011.02.13. 07:03:07
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.02.13. 10:24:49
Amanitin3 2011.02.13. 10:48:54
Aszondja
"[Liberty] is the safest and most reliable configuration available."
Ebben nagyjából minden szó hazugság, kezdve rögtön az 'available'-lel.
Elég elgondolkodtató, hogy az arianespace-t egyáltalán rá lehetett venni erre.
scientia 2011.02.13. 11:55:25
Cifu78 2011.02.13. 15:02:36
A több rakéta meg azért probléma, mert ahhoz először is rakéta kell. Ezek az említett szakemberek az Űrsiklón dolgoztak eddig, de azok nyugdíjba mennek. Több, mint 40'000 ember dolgozott az űrsikló karbantartásán, üzemeltetetésén, akiknek a munkája részben már most feleslegessé vált. Az ATK pedig ezeknek legalább egy részét megtarthatja.
scientia 2011.02.13. 19:55:52
Valóban, egyetértek de én nem állítottam ennek ellenkezőjét. Szóval ezért biztos, hogy nem... (?)
"A több rakéta meg azért probléma, mert ahhoz először is rakéta kell. "
Igen. Nem állítottam, hogy van már. Légy szíves olvasd el még1x mit írtam. Köszönöm.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.02.13. 22:03:18
Az a helyzet, hogy a shuttle pont ezért olyan böszme drága, hatalmas infrastruktúrát kell fenntartani (incl a többtízezer fizetés), az meg mindig is csak vágyálom maradt, hogy majd évi 20+ indítással ellensúlyozzák. Aztán nem készült utód, vagy nem volt meg a kellő lendület keresztülvinni (VentureStar). Amikor aztán már nagyon kellett valami utód, kisütötték, hogy ott a sok kipróbált shuttle-hardver, meg rengeteg ember, akik boldogak lesznek ha megtarthatják az állásukat. Ebből jött össze az Ares-I, ami valami barátságos 1-2 milliárdba került volna indításonként.
Az való igaz, hogy a NewSpace cégek nem képesek (nem is akarnak?) ennyi embert felszívni. De hát a filozófia is teljesen más, a SpaceX egyik célja ugye az, hogy a felkészített F9-et kitolják a hangárból, megtankolják és egy óra alatt készen álljon a startra. Nézd meg, hogy ehhez képest mennyi hajcihő egy shuttle, de még egy EELV indítása is.
Végül, egyfelől szorítják a NASA-t a költségvetéssel, másfelől meg ragaszkodnának ekkora tömeg fenntartására. Ja és kapjon az emberes űrhajózás mééég több prioritást, mikor konkrét cél alig van, ellentétben a robotos űrkutatási oldallal.
MTom 2011.02.15. 22:54:10
Ezt ugyebár emberek végzik - sok minden egyéb feladat mellett, szóval nem véletlenül kell egy városnyi ember hozzá.
Azaz mitől volt drága az űrsikló? Persze az anyagok, az újrafelhasználhatóság korlátai, stb, de nem kis részben a rengeteg, jól képzett - tehát jól is fizetett - munkaerő miatt.
Minden olyan kísérlet, ami részben ezekre a viszonyokra épít, eleve halálra van ítélve, mert örökli ezt a tragikus költségszerkezetet is.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2011.02.17. 10:59:44
- könnyen reciklálható architektúra,
- részben ebből következően gyors reciklálás és évi 20+ indítás, amire nagyobb rezsiköltség jobban szétoszlik.
Az első elszállt, mire a végleges dizájn létrejött (bizottsági tervezés, ugye), a másik meg vágyálom maradt, sem a kapacitás (pl a tankok gyártása), sem a megrendelések száma nem tette lehetővé. Talán ha a Challenger nem pusztul el, a légierő segített volna feltornázni a számot a vandenbergi indításokkal, de visszatekintve, a katasztrófa úgyis ott lógott a levegőben.
És jelenleg az amerikai szenátorok mástól sem rettegnek jobban, mint hogy az így is nagy munkanélküliség mellett mennyi szavazatot veszítenek még, ha ezt a sok embert kirakják. Az, hogy közép/hosszútávon ezzel ők ássák meg a NASA sírját, persze nem érdekli őket, hiszen hiába lőtte le Bush a shuttle programot és hozta be az űrhajó-hiányt a tizes évekre, ma már rengetegen Obama sarának tekintik. Szóval ha pár év múlva megint összedől az egész - utánam az özönvíz!