Lehet, hogy tönkrement az Akatsuki hajtóműve
2010.12.21. 00:31
Folyik a vizsgálat a japán Akacuki (Akatsuki) Vénusz-orbiter sikertelen manővere után, és egyre valószínűbb, hogy a hajtómű kerámia fűvókája megsérült. A három leginkább lehetséges hibaként a következőket gondolják jelenleg:
- dugulás a hajtóanyagot vagy az üzemanyag-nyomást fenntartó héliumot szállító vezetékekben, nem megfelelő üzemanyag-keveréket eredményezve
- a hajtómű elégtelen hűtése
- hiba (törés?) az üzemanyag-befecskendező rendszerben.
Az első kettő folyománya a fúvóka túlhevülése majd törése lehet. Itt egy vázlat arról, mi is történt a Vénusznál, némi japánról angolra áthegesztett magyarázattal (OME: Orbital Maneuvering Engine):
A kék az eredeti pálya, a piros szakaszban kellett volna történnie a fékezésnek, ami a piros szaggatott, Vénusz körüli keringést eredményezte volna. Ehelyett az Akatsuki a tervezett módosítás 20%-át végrehajtva, a zöld pályán haladt tovább.
Egy forrás szerint a fúvóka fele épen maradt, ami azt jelenti, hogy kisebb hatékonysággal, de talán bevethető maradt. De hogy egy esetleges újabb indítás mit művelne vele, abba nem biztos, hogy bele szeretnénk gondolni. Alighanem a földi agyalás és pótalkatrészek faggatása után az Akatsuki rendszereit is ellenőrzik, kipróbálják majd, persze óvatosan. De mi van, ha befuccsolt a a hajtómű?
Elvben meg lehetne próbálni a Vénusz légkörét felhasználni. A probléma az, hogy itt nem olyan aerobraking manőverről lenne szó, mint amit az MRO a Marsnál alkalmazott. Ott ugyanis a bolygó körül hagyományos módon, rakétahajtóművel elnyúlt pályára állt űrszonda a pálya alsó pontján ébredő légköri fékeződés segítségével csökkentette a bolygótól távoli pont magasságát (az égi mechanika gyönyörűsége, a pálya "mélyén" ébredő lassulás körösíti az elnyúlt pályát). Csakhogy ebben az esetben nem aerobrakingről van szó, hanem aerocapture-ről, vagyis fékezés helyett "merüléssel" áll pályára az űrszonda. Csakhogy ehhez igen gyorsan és igen mélyen kell áthaladni a felsőlégkörön, ahol komoly hőterhelés éri az űrszondát, jobb, ha van hőpajzs ilyen esetekben, plusz ezeregy további komplikáció is van még. És ne feledjük, hogy útközbeni manőverezés nélkül az Akatsuki többmillió km-re halad el a Vénusztól. Szóval lehet, hogy elég feladat lesz rávenni az űrszondát arra is, hogy hat év múlva egy közeli elrepülést hajtson végre a Vénusznál.
A japán fanok mindenesetre optimisták...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
MitTomÉn 2010.12.24. 15:23:16
Szóval:
Akatsuki a magyar helyesírás szabályai szerint Akacuki.
Tudom, hogy furcsa, de mégis helyes. Az "Akatsuki" a japán - angol átírásból (Hepburn) származik. Hasonlóan, mint pl. az orosz-angol átírás szerini Moscow. Mi mégis úgy használjuk, hogy Moszkva, mert mi nem az angolból közvetetten, hanem az oroszból közvetlenül írunk át.
Link, ahol többet lehet erről olvasni:
hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jap%C3%A1n_nevek_%C3%A1t%C3%ADr%C3%A1sa
Valamint a hiraganák, ami alapján a szót ellenőrizni lehet:
en.wiktionary.org/wiki/akatsuki
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.12.24. 15:45:32
MitTomÉn 2010.12.25. 07:47:09
Arra jutottam, hogy inkább a magyart használom, de első alkalommal zárójelben odaírom az angolos átírást is.
MitTomÉn 2010.12.25. 07:48:06