A Marsot látni és meghalni

2010.10.19. 17:34

A Hold után a Marshoz indult a legtöbb űrszonda, és igen sok - nagyjából a felük - nem teljesítette a küldetését, néhányan mégis vethettek egy pillantást a vörös bolygóra.

 

 

Az 1992-ben startolt Mars Observer volt a NASA utolsó milliárd dolláros, hatalmasra méretezett orbitere, ami a vörös bolygóhoz indult. Mindössze három nappal a pályára állás előtt azonban elvesztették vele a kapcsolatot, vélhetően az űrszonda hajtóművének hibája miatt. Egy hónappal korábban már készített négy felvételt a Marsról, bár csak kettő volt nagy felbontású, az egyik látható fentebb. A károkat csökkentendő, a NASA/JPL a tartalék műszereket illetve terveket, mint a MOC (Mars Orbiter Camera) kamerát felhasználta a Mars Global Surveyor megépítésére, de jutott műszerekből a Mars Odyssey-re és az MRO-ra is.

 

 

A '90-es évekre a jelszó a NASA-nál a kisebbet, olcsóbbat, gyorsabban lett. De ezzel meg átestek a ló túlsó oldalára - az 1998-ban startolt Mars Climate Orbitert annyira spórolósra vették, hogy nem vette észre senki, hogy a vezérlő szoftver fontban közli a szükséges hajtóerőt a newtonban számoló hajtóművel. Mivel 1 font = 4.45 N, a fékező manőver túl mélyre lökte és feltehetően szép tűzgömbbé formálta az űrszondát a Mars légkörében. Nem mintha ez lett volna az egyetlen probléma a küldetéssel, és a szintén gazdaságosan létrehozott Mars Polar Lander is odaveszett nem sokkal később. Ettől kezdve ismét találtak forrásokat a NASA-nál rendes menedzsmentre és alapos ellenőrzésekre. A fenti felvételt három héttel az érkezés előtt lőtte az MCO.

 

 

 

Más nemzetek is küzdöttek a Marssal, Japán a Nozomi űrszondát próbálta éveken át eljuttatni a Marshoz, de végül nem jártak sikerrel. Az angol Beagle-2 leszállóegység pedig a Mars Express potyautasaként szeretett volna leszállni, de miután szétváltak, többet nem hallatott magáról. Pedig külön kamera is volt a szeparáció megfigyelésére, az lőtte a fenti képet a távolodó Beagle-2-ről (a kép bal szélén). Ez a kamera lett később újra aktiválva, mint Mars-webcam.

 

 

A legnagyobb küzdők a Marsnál mindenképpen a szovjetek voltak: kezdettől fogva igyekeztek orbitereket, landereket odajuttatni, de míg a Vénusz elképesztő légköri viszonyait le tudták győzni, a Marson valahogy sosem sikerült fogást találniuk. A leghíresebb példa talán a Marsz-3, mely először ért le a felszínre, majd elkezdett sugározni - hogy 15 másodperccel később örökre elhallgasson. A fenti képen a kamera 15 másodperce látható: bár voltak próbálkozások a marsi táj "belelátására", valójában csak zajt sikerült rögzíteni. Az orbiter sem járt teljes sikerrel, túl kevés üzemanyaga maradt, ezért igen elnyúlt pályára tudott csak állni a Mars körül. A felvételek minősége pedig elmaradt az amerikai Mariner-9-étől, így hát nem nagyon törték magukat az elvtársak hogy nyilvánosságra hozzák őket. Íme egy távoli, színes kompozit a Marsz-3-tól:

 

 

Még egy kép, ezúttal nem is csak a Marsról, hanem a Phobosról is. A Szovjetunió utolsó nagy próbálkozásai a Fobosz-1 és -2 missziók voltak, amik magát a holdat célozták meg. A Fobosz-1 félúton elveszett, de a Fobosz-2 odaért és közeli felvételeket is készített, de a marsi átok megint lecsapott: mikor az űrszonda a hold felszínére engedte volna a két landert, a kapcsolat hirtelen megszakadt, és soha nem is állt helyre.

 

Szerző: lacalaca

3 komment

Címkék: mars phobos

A bejegyzés trackback címe:

https://cydonia.blog.hu/api/trackback/id/tr412382218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_renton 2010.10.19. 19:09:41

Az oroszok szondáit nyilván a transformerek ütötték széjjel.

WinG 2010.10.19. 22:48:30

"Az 1992-ben startolt Mars Observer volt a NASA utolsó milliárd dolláros, hatalmasra méretezett orbitere, ami a vörös bolygóhoz indult."

Ez igaz az orbiterekre, de a landerekkel azért értek el szép sikereket az utóbbi 10-15 évben.

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.10.20. 10:36:36

@WinG: igen, vigyáztam a megfogalmazással, az MRO "csak" 780 millióba került, a MER-ek landerek pedig 820-ba (mármint a 90 nappal bezárólag :D). A Curiosity viszont bőven túl jár a 2 milliárdon.
süti beállítások módosítása