Bejelentették a Kepler első kettős tranzitot mutató bolygórendszerét, de az ESO nem kicsit ellopta a show-t a két nappal korábban közzétett, öt biztos plusz két gyanított planétás rendszerrel - ez már majdnem annyi mint nálunk, csak szólok. A Kepler még a nyáron publikált öt többes tranzitot mutató rendszert, ugyanakkor a mostani, hatodik az első ahol radiálissebesség-mérésekkel sikerült megerősíteni, hogy valóban bolygó-tömegű kísérők keringenek a csillag körül. A Kepler-9b 19.2 nap alatt kerüli meg az anyacsillagát, a c pedig 38.9 alatt, tehát nagyjából kétszer annyi idő alatt. Tömegük 80 illetve 54 Földtömeg, vagyis a Szaturnusznál (95) valamivel kisebbek. Valójában a fénygörbe egy harmadik tranzitot is mutat, de egyelőre a Keck mérései nem elegendőek a megerősítéséhez. Ha ez is valódi bolygó, nem mondjuk egy látóirányba eső fedési kettőscsillag fénye, akkor igen apró: mindössze másfélszerese a sugara a Földének, 1,6 napos keringése viszont csillagsúroló forró kőzetbolygóra utal.

Mint említettem, a két nagybolygó keringési periódusban közel 2:1 rezonanciában van egymással. Égi mechanikusoknak mindene a rezonancia szó, nem véletlenül. Ebben ez esetben is erőteljes egymásra hatást sikerült megfigyelni: a két bolygó tranzitjai 4 illetve 39 perces intervallumokkal "lötyögtek" előre-hátra a sztenderd periódushoz képest. Ezt a fajta eltérés-mérést TTV (Transit Timing Variations) technikának hívják és igen ígéretes eszköz: ebben az esetben a radiálissebesség-méréstől függetlenül meg lehetett becsülni a bolygók tömegét. Emellett exoholdak kimutatására is potenciálisan alkalmas - ezzel kapcsolatos szimulációkon dolgoznak is a CsKI-ban a Lendület program keretében.

Persze nem a tranzit-módszer a legszaporább módszer exobolygók keresésére (még, amíg a Kepler-dömping be nem jön), hanem a radiálissebesség-mérés. Jelenleg a legpontosabb ilyen spektrográf a HARPS a chilei La Sillán található 3,6 méteres távcsövön. Ezzel a műszerrel vizsgálták a HD10180 Nap-jellegű csillagot hat éven át - és meg is lett az eredménye: öt bolygót találtak körülötte. Az öt nagybolygó 13 és 25 Földtömeg közé esik, azaz Neptunusz (17) méretű gázbolygók lehetnek, keringési idejük pedig 6 és 600 nap között oszlik el, vagyis a csillag közelétől a Marsnak megfelelő távolságig. Emellett gyanítják, hogy távolabb egy nagyobb, Szaturnusz-méretű tag is bóklászik, 6 év körüli periódussal, illetve a csillag közelében egy apró forró Földet is feltételeznek. Ha bebizonyosodik, ez lehet a Naprendszerre eddig legjobban hasonlító rendszer! Méréstechnikailag is érdemes belegondolni: egy ilyen exoFöld úgy 3 km/h (nem km/s!) sebességgel mozgatja ide-oda a csillagát - ennél gyorsabban gyaloglok...

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Amanitin3 2010.08.27. 09:42:21

ez a radiális sebesség mérés is csak olyan esetben működik, ahol az ekliptika síkjában vagyunk mi is?

Válasz erre 

KGyST · http://repules.tumblr.com 2010.08.27. 18:46:49

@Amanitin3:
nem, pont ez az egyik előnye/hátránya. Ha szöget zár be a keringési sík a látóiránnyal, akkor is lesz látóirányú elmozdulás(-komponens), viszont a módszerrel a bolygónak csak a minimális tömegét lehet meghatározni (feltéve, h a látóirány síkjában van). Egy nagy tömegű bolygó nagyobb, de nem a látóirányban lévő elmozdulásainak a látóirányú komponensei keverhetők egy kisebb, a látóirányban lévő bolygóéval.

@Lacalaca:
Ezeknek a Lendületes gyerekeknek jó lenne egy kicsit begyorsítani a PR-jét, én az enwikin valahol olvastam az általam már ismert timingos exohold-módszerről, és simán angol/amerikai nevek voltak mellette, pedig a magyar publikációval előbb találkoztam (valami MCSE-előadáson)

Válasz erre 

lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.08.27. 21:02:44

@Amanitin3: így van ahogy KGyST írja, radiálissebesség-méréssel csak a v * sin i -> M * sin i szorzatot lehet meghatározni, ahol i forgástengely és a látóirány közti szög. Tehát nagytömegű bolygók hatását elég nagy i esetén is detektálni tudjuk.

@KGyST: való igaz, de hisz ott van Kis Laciéknak a csill. hírportál meg minden. :) Különben meg van egy félig megírt Kepleres posztom, azt se fejezi be senki, pedig abban személy szerint benne van a munkám. Nehezen megy ez a PR dolog...

Válasz erre 

KGyST · http://repules.tumblr.com 2010.08.31. 16:24:12

@lacalaca:
Basszátok meg, a Wikipédiában _ott kell lenni_, a többi szemét, érdektelen, íróasztal-csillagászat, satöbbi. Az van, a többi meg mind nincs.

Meg kellene ezt érteni.

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: