Csendben készül a Cygnus űrhajó is
2010.03.17. 04:19
A SpaceX körüli hype közben szinte alig hallani COTS/CRS szerződés másik felét megkapó Orbital Sciences-ről és az ő Cygnus-Taurus II hardvereikről. A csendes fejlsztés mellett a leglényegesebb különbség, hogy a SpaceX teljesen házon belüli fejlesztéséhez képest igencsak szerteágazó, nemzetközi projektről van szó, számos beszállítóval, akiket az Orbital vezényel, hogy a végére működőképes dolgok készüljenek el.
Most, hogy a Falcon 9 túl van a sikeres statikus teszten, először nézzük meg hogy áll ehhez képest a Taurus II hordozórakéta. Egyelőre eléggé nagy lemaradásban vannak, az első tesztpéldány, nyárra készül el, amit év végén követ majd az első felszállásra szánt darab. A F9-nél valamivel kisebb, szintén kétfokozatú rakéta lesz, a második fokozatot amerikai ATK biztosítja egy Castor 30-as szilárd hajtóanyagú egység személyében, mely már túl van az első tesztüzemen. A 30-as szám itt 30 000 font (13 600 kg) hajtóanyagot jelent, ezt alkalmazta volna amúgy az ATK a saját, Athena III nevű COTS-rakétáján harmadik fokozatként, ha nyertek volna.
Az első fokozat jelentős ex-szovjet hozzájárulással készül. A szerkezetet Ukrajnában készítik, a hajtóműveket pedig Szamarában tesztelik. Ez utóbbit az Aerojet biztosítja, a magánosított ex-szovjet NK-33 leporolásával született AJ-26-osokkal. Ezek történetéről már írtunk korábban (középtájt).
AJ-26 teszt Szamarában.
Ne hagyjuk ki a Cygnus teherűrhajót sem, itt az egyik fő beszállító az olasz Thales Alenia Space. Ők gyártották az űrállomás ellátásához használt, az űrsiklókba utazó MPLM (Multi-Purpose Logistics Module) egységeket is, így a Cygnus hermetikusan zárt rakterét is ez alapján fogják kialakítani. 2-2,7 tonna terhet lesz képes feljuttatni, 18,7 m3 tárolókapacitással. Ezzel a teherkapacitás az ATV, a Progressz és a Dragon nagyságrendjébe esik, míg a HTV 6 tonnát képes felvinni. A Dragontól eltérően nem lesz külső, nem zárt raktere, és egyelőre nem látni igazán jelét annak, hogy emberek szállítását terveznék vele, ettől mondjuk még lehet ez az Orbital távlati célja. Ők maguk egyébként a kiszolgálómodult gyártják az űrhajóhoz. A független szervízmodul lehetőséget ad arra, hogy ne csak a sztenderd szállítóegységet használják, hanem nagyobb, hermetizálást nem igénylő terheket is felvigyenek, illetve jól jön majd, ha majd emberes űrhajókkal kezdenek foglalkozni.
Az első Cygnus egyik első darabja.
A jelenlegi tervek szerint 2011 elejére készül el az első Taurus II és Cygnus, az év első felében ejtenének meg egy demo repülést Wallops Islandról, és 2011 végére már az első ISS utat tervezik.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Cifu78 2010.03.17. 09:50:19
kamov 2010.03.17. 10:40:29
További érdekes adatok találhatóak a három Cygnus változatról itt:
space.skyrocket.de/doc_sdat/cygnus-pcm.htm.
Az ott leírtak szerint eredetileg a külső teherszállító UCM változattal pályáztak, végül a NASA a hermetikus PCM változatból rendelt.
Ja, annyi még hogy a Dragon is csak olyan 2,5t körül tudhat majd felvinni és 1,3 tonna körül visszahozni.
kamov 2010.03.17. 10:44:21
2010.03.17. 11:48:40
David Bowman 2010.03.17. 11:55:37
Flúgatlan 2010.03.17. 11:58:54
Amúgy hajrá mindenki, aki űrhajót gyárt! Ha már a birodalmak űrversenyének vége (legalábbis igencsak lecsihadt), akkor talán a cégek (+ állami finanszírozás) versenye előbbre viszi az űripart. Legalábbis ebben bízom.
Cifu78 2010.03.17. 12:30:06
A COTS a Commercial Orbital Transportation Services (~Kereskedelmi Űrszállító Szolgáltatás) rövidítése, a célja az, hogy a civil kereskedelmi cégeket is bevonják a NASA kiszolgálásába. Eleddig az ilyen megrendelések úgy működtek, hogy a NASA megmnta mire van szüksége, milyen elképzelései vannak, és a gyártók tervezhettek össze-vissza, hogy megfeleljenek a NASA igényeinek, akik folyamatosan beleszóltak a fejlesztésbe. Itt úgy néz ki, hogy a NASA csak megmondja, hogy mire kell neki, és a gyártó cég megtervezi és legyártja a saját elképzelései szerint az eszközöket.
A COTS két (három) programot takar, az egyik a nemzetközi űrállomásra való teherfeljutatás, amit jelenleg a Progreszek (orosz), ATV-k (európa, ESA) és HTV (japán) teherűrhajók végzik, illetve az űrsiklók végezték. A második irányvonal egy civil űrhajó, kimondatlanul az első program teherűrhajóinak alapjain, amelyekkel az űrállomás személyzetcseréit lehet lefolytatni az orosz Szojuzok igénybevétele nélkül.
Első megközelítésre a fő cél az, hogy a költségeken faragjanak, mivel a jelenlegi NASA programok erősen túlköltekeznek, és nem eléggé költséghatékonyak (ez kőkeményen kikristályosodott az Ares hordozórakétáknál), hozzájuk képes a SpaceX és az Orbital egy nagyságrendel olcsóbban ígérnek hasonló eredményeket. Persze a másik oldalról megközelítve kicsit furcsának tűnik, hogy alig pár száz millió dollárból kellene megvalósítani azt, amit a "nagyok" csak több milliárdos programokkal vállaltak volna el korábban.
A második megközelítés, hogy az eddig erősen NASA centrikus amerikai űrprogramokról áttérjenek a kereskedelmi cégek alkalmazására, akik egymással versengenének a megrendelésekért, és így hosszú távon egyfelől egy egészségesebb amerikai űripar fejlődhetne ki, és egyben a költségek is csökkenének. A vesztesek a NASA és NASA közeli cégek, akik eddig szorosan összefonódva működtek, elég drágán (ATK, Boeing, Lockheed, Northrop)
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.03.17. 14:46:14
@David Bowman: annyi kiegészítés még @Cifu78: leírásához (kösz!), hogy a COTS a technológia kifejlesztésére, demonstrációra adott pénz volt, néhány száz millió dollár értékben, ezt nyerte el a SpaceX, az Orbital és a Rocketplane Kistler, de ez utóbbi becsődölt. A következő lépés volt a CRS (Commercial Resupply Services) szerződés, amit a NASA aláírt a SpaceX-el és az Orbitallal, itt már milliárd dolláros összegeket kaptak, cserébe viszont 2011-től terhet kötelesek szállítani az ISS-hez.
Erről írtunk is, lásd a linket a poszt alatt:
cydonia.blog.hu/2008/12/27/ujoncok_szallithatnak_az_urallomasra
Cifu78 2010.03.17. 15:19:09
Ha megnézed, már a SpaceX saját brossurája is érdekesen fogalmaz:
www.spacex.com/downloads/dragonlab-datasheet.pdf
6,000kg total combined up-mass capability
3,000kg total combined down-mass capability
Az én értelmezésem szerint ez az űrhajó teljes tömege, a műszaki modul nélkül. Vagyis a kapszulával együtt 3 tonna térhet vissza, és a kapszulával együtt 6 tonna mehet fel.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2010.03.17. 15:31:46
David Bowman 2010.03.19. 15:45:00
Különben gacsat vagyok.