"Dragon Qualification Unit űrhajó-szimulátor"

ez is csak egy darab vas, mint az ares 1x teteje, vagy fog is csinalni valami ertelmeset?

@sajnos_kacat: közelebb van a darab vashoz, a Dragon felépítését szimulálja de nem fog leválni a második fokozatról. Hogy mennyire "részletes", azt nem tudom. De ez még csak a rakéta tesztje, a következő repülés lesz az űrhajóé.

@lacalaca:
Amennyire én emlékszem, ebbe építettek manőverező hajtóműveket is, bár nem a teljes számút; meglepne, ha nem válna le a Falconról.

nemtom, valahogy nekem olyan kicsinek tunik
foleg a masodik fokozat, meg az urhajo

@sajnos_kacat: azért tűnik kicsinek, mert valójában is az. A Falcon-9 átmérője 3,6 méter, magassága 54 méter. Összehasonlításképpen a Shuttle oldalsó gyorsítórakétája 3,71 méter átmérőjű, az Ares-I tervezett magassága 110 méter. Tehát a cucc kb. harmad akkora, mint a tervezett kisebbik Ares.

Persze ettől még teherszállításra nem feltétlenül rossz.

De azért emberek szállítására én valami komolyabb cuccal állnék elő...

@Apollo21:
miert csak teherszallitasra? nagyobb raketaval miert biztonsagosabb embereket szallitani?

amugy ami igazan elborzaszt, az az, hogy barmennyire is kicsi ez a raketa, ami a foldeteresig megmarad belole, az egy apro pici kup alaku valami lesz, ami jo esellyel egybol megy a muzeumba, vagy beolvasztasra
roviden: hogy meg mindig ugyanott tart az urhajozas, ahol elkezdtek

kb ugyanennyi ido alatt az elektronika eljutott a szamitogepben dolgozo embertol a szamitogepet zsebeben hordozo emberig

najo, a benzinmotort sokkal regebben kitalaltak, sokkal tobben hasznaljak, mint a szamitogepet, megsem tudok hatalmas forradalmi attoresekrol az autozasban (nem, az injektoros motor sem szamit, mert kb annyi benne az ujitas, hogy gyorsabban adagolja ugyanazt az uzemanyagot)

nem ertem en ezt a vilagot :)

Nem olyan kicsi, inkább az Ares (és az Orion) volt hatalmas. Az Ares I olyan magas lett volna mint a Saturn V és LEO taxinak használták volna az ISS-hez! A (kétszemélyes) Geminit a 3x31 méteres Titan II vitte fel, annál azért jelentősen nagyobb a Falcon 9.

Jól értem a képek szerint az első fokozatnak kilenc Merlin a hajtómüve, a másodiknak meg csak egy? Más típusu, mert másféle körülményekre kell?

@Sigismundus: Igen. A Falcon-9 indulótömege 333t, a biztonságos felemelkedéshez kell kilenc Merlin. Az első fokozat kiégése és leválása után ebből már kevesebb mint 50 tonna marad, ennek már egy Merlin is elég.

A második fokozat Merlinje két dolog miatt más mint az első fokozaté.Először is a fokozatleválás után után szabadesésben kell indítani, ezért az üzemanyagtovábbító rendszert plusz elemekkel kell kiegészíteni, hogy indításkor is jusson nafta az égéstérbe.
Másodszor a kisebb nyomáson nagyobb fúvókát lehet ugyanarra a hajtóműre tenni így az nagyobb sebességre tudja gyorsítani a kiáramló gázokat, így nagyobb tolóerőt lehet elérni.
Tengerszinten a nagyobb külső légnyomás hatására a rakéta gázárama hamarabb leválik a fúvókáról, ezért kisebb fúvóka kell.
Röviden tehát,egy adott rakétahajtóműnél minden külső nyomásértékhez tartozik egy optimális fúvókaprofil.

@sajnos_kacat:
Ebben az esetben _pont_ nem csak a pici kúp marad meg. (Vagyis, az első repüléseknél valószínűleg mégis.)

Az első fokozat többször használatos, ejtőernyőkkel száll le a tengerre.
A második fokozat is többször használatos, érdekes módon, fejjel előre lép a sűrű légkörbe, és ott van is rajta hővédő pajzs, aktív hűtéssel, emellett a "végén", a hajtóműnél kinyíló féklapok is vannak.
Az űrhajó megint csak többször használatos, az összekötő rész a napelemekkel nem az csak.

Persze ez az elmélet, meglátjuk, mit tud majd a gyakrolat, biztos, hogy az első repülésnél mindent elhasználnak.

@KGyST: ...legalábbis ez a terv. A visszatérő második fokozat főleg távoli terv, mivel az már eléri az orbitális sebességet, valami fékezőhajtómű illetve megfelelő hővédelem kelleni fog rá. Egyelőre a Falcon 1 első fokozatát is megfőzték a legutóbbi startnál, ott sem lőtték még be hogy mennyire kell megerősíteni az újrafelhasználhatósághoz. És minden ilyen "cicoma" a hasznos teher mennyiségét csökkenti.

Lehet hogy az Ares-I nagy, de 25 tonnát tudna felvinni LEO-ra, ami nem kis tömeg. És nem csak az Orion indítására lehetne használni.

Kíváncsi vagyok hogy majd mi sül ki ebből a Falcon-9-ből.

Lehet, hogy nagy lebőgés lesz. :-S

@Apollo21:
Ez kb. megegyezik a Falcon 9 Heavy hasznos terhével. Uh ha összejön az újrafelhasználhatóság nekik, akkor elég jól fog a rendszer muzsikálni. De lacalacának igaza van, ez csak hosszú távon működik. Persze kérdés, mi számít hosszú távnak, nyilván elsősorban az indítások száma, mert abból gyűlik a tapasztalat, emberi számítás szerint így gyorsulni fog a fejlesztés. Egyébként a legnagyobb tömegű és legdrágább első fokozat visszahozása lesz szvsz a legnagyobb fegyvertény, és ezt lehet a legegyszerűbben visszahozni, mert a leszállórendszert (ebben az esetben az ernyőket) nem kell pályára állítani.

Engem egyébként ezzel a rakétával kapcsolatban egy dolog izgat, hogy hova tűnt a Falcon 1. A tervezett indítások, a COTS-ot leszámítva is szinte csak a Falcon 9-ről szólnak, ami meg nem 9, az meg Falcon 1e. Hogy mi lett a kis Falconnal, arról mindenki hallgat, mint a sír.

@Apollo21: A jelenleg is rendszerben álló Boeing Delta-IV Heavy hordozórakéta 26,8 tonnát tud LEO-ra felvinni, kisebb terheléssel és egyszerűbb, olcsóbb infrastruktúrával, mint a nem létező Ares-I.

@KGyST: találtam augusztusi híreket:
www.spacenews.com/venture_space/spacexs-falcon-rocket-replaces-cheaper-falcon.html

Úgy tűnik a továbbfejlesztett változatra fognak koncentrálni. Ha megnézed a Lauch Manifestet, 2014-ig csak két megrendelő van a Falcon 1e-re összesen, az ORBCOMM több indítással illetve az Astrium eggyel.

@lacalaca:
Hm, ezt nem is tudtam, thx.

Miért nem építünk mi is egy rakétát, ennyi rakéta tudóssal mint itt a fórumon szerintem lazán menne :D

Na de viccet félretéve. Mi értelme van egy régi jól bevált hajtóművel rakétát építeni? Az üzemanyag ugyan az, a hajtómű teljesítmény, hatásfok ugyan az. A "benzintartállyal" mit tudnak variálni ami áttörést hozna?

Persze világos hogy vannak már jobb anyagok, fejlettebb tervezés, egyszerűbb gyártás, olcsóbb rakéta elemek, de amíg ugyan annyi pénzt kell elégetni üzemanyag formájában nagy áttörésre nem számítok.

A Space Ship One legalább próbálkozott valami újjal. Ultrakönnyű karbon géptest, egyszerűen, olcsón, biztonságosan kezelhető üzemanyag. Na tényleg nagy lépésnek tűnt az olcsó űrhajózás elterjedéséhez.

Eleve mennyi üzemanyag ég el mire eljut 10ezer méterre egy rakéta? Miért nem a repülőgépes indítást fejlesztik hiszen a sűrű légkör tetejére eljutni jóval olcsóbb repülőgéppel.

Meg eleve, hol vannak azok a spéci V formájú nyitott égésterű hajtóművek amik mindig optimális tolóerőt biztosítanak a külső nyomástól függetlenül? Pár éve videó is terjedt a prototípusról működés közben. Vagy mégsem olyan jó az a megoldás?

@Donor:
A V formájú hajtómű, ha a VASIMR, akkor az Obama-féle programban valszeg újraindul a fejlesztése.

@Donor: az űrben a rakétaelven kívül meglehetősen korlátozottak a közlekedési lehetőségeink, a vákuum már csak ilyen szemét hely.

"Mi értelme van egy régi jól bevált hajtóművel rakétát építeni? "

A rakétahajtómű igen összetett dolog, vannak már kidolgozott rendszerek, sokkal olcsóbb és hatékonyabb azokat továbbfejleszteni, mint teljesen elölről kezdeni. Például autókban is választhatsz Otto- vagy Diesel- (vagy Wankel-)motort, gyártóktól függően mindegyik másmilyen, mégis alapjában véve ugyanazokon az elveken működnek azóta is.

"Az üzemanyag ugyan az, a hajtómű teljesítmény, hatásfok ugyan az."
Természetesen keresnek új üzemanyagot, egy csomó feltétel szerint, legyen környezetbarátabb a mostaniaknál, lehessen előállítani más égitesten, legyen hatékonyabb.

Metán és folyékony oxigén: www.nasa.gov/mission_pages/constellation/main/lox_methane_engine.html

(Nano)-alumíniumpor és vízjég, mint hajtóanyag: www.sciencedaily.com/releases/2009/10/091007161127.htm
www.youtube.com/watch?v=-b7siH1Ausc

kriogenikus (mélyfagyasztott) folyékony hidrogén-folyékony oxigén hajtómű, aminek a hajtóerejét 10%-ra is le lehet akár csökkenteni:
www.nasa.gov/mission_pages/constellation/news/cece.html
Ez mondjuk az Altairhoz készült teszt, de remélhetőleg továbbviszik, puha leszálláshoz egy ilyen fontos lenne más égitesten.

Illetve ott a KGyST említette VASIMR, ami nagyjából az ionhajtóművek következő lépcsőfoka lehet:
en.wikipedia.org/wiki/Variable_Specific_Impulse_Magnetoplasma_Rocket

"Eleve mennyi üzemanyag ég el mire eljut 10ezer méterre egy rakéta?"
Az a helyzet, hogy nem sok. Az energia nagy része ugyanis nem ahhoz kell, hogy valamit feljuttassunk, hanem hogy felgyorsítsuk arra a sebességre, ami a keringéshez szükséges, ehhez úgy 40-50x több kell. Ha megnézel egy indítást, ott is látszik, hogy egy ideig felfelé száll a rakéta, majd egyre inkább "oldalra". Az első kilométereken felfelé átlépi a legsűrűbb légrétegeket, majd elkezdi felépíteni a néhány km/s-es orbitális sebességet. Itt van táblázatosan, mihez mennyi energia kell:
en.wikipedia.org/wiki/Orbital_speed#Earth_orbits

A légkör tetejére eljutni "gyerekjáték". (Annyira nem, de mégis.)

Ettől persze én is bízom benne, hogy öregkorunkra lesz térhajtómű meg minden...

Ez a táblázat elég tanulságos

@lacalaca: Ennyire nem vagyok alacsony szinten :) Jó persze nem tudhatod.

Nekem nem a rakéta elvvel van bajom, mert egyenlőre nincs jobb. Hanem azzal hogy 50 éves hajtóműveket használnak.
Tehát ez a Falcon9 azon felül hogy egy újabb magáncég aki műholdakat fog pályára állítani, miben fejlődés?

Amúgy én erről beszélek:
en.wikipedia.org/wiki/Aerospike_engine

Ezzel mi van?
Anno azt mondták róla hogy sokkal gazdaságosabb mint a jelenleg használt hajtóművek.

@Donor: "Ennyire nem vagyok alacsony szinten :)" Most már tudom. :)

A SpaceX újítása, hogy szinte teljesen magántőkéből építették fel a jelenlegi rendszert (mínusz a COTS pénz). A többi "magáncég" mint a Boeing vagy Lockheed Martin kapta folyamatosan az állami lóvét a NASA-n, DoD-n keresztül. Illetve egyelőre a Merlin a legfiatalabb rakétahajtómű üzleti használatban, a rakétákhoz pedig szintén használnak modern anyagokat, például az interstage szénszálból van.

Új technikákat, technológiát kifejleszteni igen költséges, nem csoda, hogy annyi magáncég ment csődbe, SSTO meg hasonló nagy ívű tervekbe tört bele a bicskájuk.

Az aerospike-ról meg annyit tudok mondani, mint amit a wikipedia: "The best large-scale aerospikes are still only in testing phases." Szóval nagyjából ott tart, mint a fentebb felsorolt többi új technológia, sem előrébb, sem hátrébb. A Lockheed Martin csinálgatja tovább az X-33 projektet, abba talán belekerül.

@lacalaca: Na mindegy. Azért szép teljesítmény összerakni egy ilyen rakétát. Csak jó lenne ha sietnének a fejlesztésekkel. Még van 20-30 évem hogy saját űrhajóm lehessen, utána már túl öreg leszek hozzá :))

@Donor:
Az Atlas és a Delta egyszer használatos katonai rakétákból lettek kifejlesztve, mind a mai napig egyszer használatosak. Az ő üzemeltetőik így kalkulálnak, nekik ez így üzlet (folyamatosan van megrendelés).

A Falcont más üzleti modell alapján fejlesztik, a SpaceX-nek az nem biznisz, hogy beszáll harmadiknak az egyszer használatos rakétások közé (a Lockheednek és a Boeingnek, illetve elődeiknek kifizették az eredeti rakéták fejlesztésének árát, a SpaceX-nek nem), ő csak ettől soha nem fog nagy nyereséget termelni.

Ők érdekeltek, nagyon érdekeltek abban, hogy a rakétáik többször felhasználhatósága (ami a Boeingnek és a Lockheednek "véletlenül" soha nem jött össze) ne csak ígéret legyen, hanem a legközelebbi jövőben meg is valósuljon.

Egyébként az első indítás Falcon 9 március 8., a második április 1. a jelenlegi állás szerint.

@KGyST: "Az Atlas és a Delta egyszer használatos katonai rakétákból lettek kifejlesztve, mind a mai napig egyszer használatosak. "

vajon miert is egyszerhasznalatosask a katonai raketak
hmm
lassuk csak...
nem birok rajonni a miertjere...

@kamov: igaz. Szeretem is a Delta rakétákat. :-)