Még egy kis Ares I-X
2009.11.03. 18:25
A rakéta repülését, az első fokozat leereszkedését és a hibás ejtőernyőket is filmre vették egy jól elhelyezett repülőgépről az óceán felett. Mivel az Ares I első fokozata négy helyett öt szegmensből áll, ezért az űrsiklók SRB-in alkalmazottnál nagyobb ejtőernyőket kellett hozzá készíteni. A prototípus rendben is működött a teszten, de az Ares I-X első fokozatának ereszkedésekor a három főernyőből az egyik nem nyílt ki, vélhetően elszakadt tartózsinórok miatt, és valószínűleg ez akadályozta meg a maradék két ernyőből az egyik teljes felfúvódását is. Így az első fokozatot három helyett csak másfél ejtőernyő fékezte, jelentősen megnövelve a becsapódási sebességet. Tehát a felvétel (nincs hangja):
Az ejtőernyők hibája miatt az első fokozat nem függőlegesen hanem ferdén csapódott a vízbe, ami a nagy sebességgel párosulva túl sok volt a szerkezetnek és az behorpadt. Szerencsére nagy tragédia nincs a dologból, mivel ezeket a szegmenseket már úgy sem tervezték újrahasznosítani, eleve már forgalomból kivont darabokat használtak fel. Összegubancolódott ejtőernyőre egyébként a shuttle gyorsítófokozatok esetén is volt példa.
Az Ares I-X az indítálláson is otthagyta a keze nyomát. Biztonsági okokból a rakétát pár fokkal a függőlegestől (és a toronytól) kitérítve indították, ha már dőlne mielőtt kormányozni tudná magát, akkor ne a vasszerkezet felé tegye. A hátránya ennek a módszernek, hogy ha az orra elfelé néz, akkor a vége bizony arrafelé, és egy üzemelő rakéta hátsó fele nem a legkellemesebb környezet, és itt a lángcsóvát elég rendesen ráküldték a toronyra. Egy shuttle indítás után nem sok kár keletkezik a rögzített szervíztornyon (FSS, Fixed Service Structure), némi leégett festék, egy-két eltört cső és az alsóbb részeken a lökéshullám okozta károk. A mostani indításmál viszont a talpától a tetejéig végigsült a rögzített rész, többek között mindkét felvonó tönkrement, ami meglehetősen kellemetlen volt a teljes vegyvédelmi felszerelésben lépcsőzésre kényszerült technikusok számára. Emellett az indítóállás teljes kommunikációs rendszere, megafonok, hangszórók, hamuvá és alaktalan masszává váltak. Még a forgatható állványzatban (RSS, Rotating Service Structure) is képes volt kárt tenni az Ares I-X, pedig az a nevéből adódóan kifordítható oldalra, nagyobb távolságra a rakétától.
Persze van idő a javításokra, a 39B-t hosszú évekig nem fogják újra használni, és az Ares I érkezésére pedig úgyis ledontják az FSS-RSS párost. Az Ares I-Y tesztrepülés lehet a következő, úgy 2014 táján, de még akkor sem biztos, hogy repülni fog, ha nem törlik az Ares I-et, ahogy van.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
66th Zealot platoon 2009.11.03. 23:37:38
Erdekes, hogy feleannyi ernyo is eleg volt neki.
Szerintem nem csapodott be tul gyorsan ahhoz kepest, inkabb a dolesszog volt a baj valoban.
Vajon hogy tudtak ilyen szepen felvenni a zuhanast?
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.11.04. 02:44:05
2009.11.04. 11:56:07
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.11.05. 10:37:48
_renton 2009.11.07. 23:31:51
kamov 2009.11.08. 14:25:05
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.11.08. 14:55:26
Apollo 21 2009.11.28. 21:52:27
Ha már így "végigsült" az egész, akár rögtön meg is lehetne szabadulni tőle, úgysem kell már...elvileg.
Mellesleg szerintem azért direkt a toronytól ellentétes irányba döntötték az Ares-I-X-et, mert így tudták a LEGMINIMÁLISABBRA csökkenteni az ütközés veszélyét. Bármilyen másik irányba nagyobb lett volna...
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.11.29. 16:51:54
scientia 2010.09.19. 17:33:29
Úgy olvastam valahol a neten, hogy az Ares rakéta fejlesztését nem állították le és még most is dolgoznak rajta, mert meg akarják csinálni. Még is lesz Ares, te tudsz valamit erről? Köszönöm