Megkezdődött a Herschel műhold visszaszámlálása
2009.05.07. 16:33
Rövidesen nagyot lép előre az európai űrkutatás és csillagászat. Az Európai Űrügynökség két ambiciózus projectje, a Herschel és a Planck műholdak egy hét múlva (egészen pontosan május 14-én, 13:12:00 UTC) egy Ariane 5 tetején csücsülve elindulnak az L2-es Lagrange pont felé.
A Herschel az eddig megépített legnagyobb egytükrös űrtávcső. 3.5 méteres szeme egyedülálló módon érzékeny infra alatti hullámhosszoktól egészen szubmiliméterig (55 - 672 µm). A küldetésének négy fő célja van:
- Korai galaxisok kialakulása és fejlődése
- Csillagkeletkezés vizsgálata, csillagközi anyag és csillagkeletkezés kapcsolata
- Üstökösök, bolygók, kisbolygók esetleges légköri összetételének vizsgálata
- A Világegyetem kémiai folyamatainak vizsgálata
Infra és szubmiliméteres érzékelési tartományával átlát majd a csillagközi porfelhőkön, egyenesen a csillagbölcsők szívébe.
A Planck egy kicsit unalmasabb, folyamatosan forogva a kozmikus háttérsugárzást térképezi majd fel (ő a jobbra látható launch stack-bol az alsó fagyiskanál kinézetű szonda).
Pálya
A páros mintegy hatvan nap alatt fogja megtenni a másfél millió km-es utat, majd egy ún Lissajous pályára áll az L2 gravitációs pont körül. Az L2 ideális egy csillagászati műhold számára, ugyanis a Föld-Nap irány és távolsság állandó a Nap körül történő keringés során, jelentősen leegyszerűsítve a műszer kalibrációját.
A Hold-Föld-Nap hármas Lagrange pontjai. (c) ESA
Amire nem találtam választ rövid kutakodásom során az az, hogy vajon független meghajtással éri el a két szonda az L2-őt, vagy a Herschel az "anyahajó"? Az ESA beszámolt a Herschel hidrazinnal történő feltankolásáról, de ha jól sejtem az csak pályakorrekcióra szánt üzemanyag.
Sok hasznos és érdekes információ olvasható az ESA hivatalos honlapján, illetve valószínűleg a hirek.csillagaszat.hu, illetve az urvilag.hu is írni fog a küldetésről, ahogy egyre közelebb kerülünk az indításhoz.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kamov 2009.05.07. 18:36:16
A megfelelő pályát a Herschel 60 (sixty days)nap alatt, a Planck az L2-höz képest közelebbi pályát viszont 42 nap (six week) alatt éri el.
Ez azért jó mert ha hat nap alatt érnék el akkor több száz m/s-t kellene fékezni. Így viszont csak maximum pár m/s-t kell majd módosítani a pályájukon az L2-nél, amire bőven elég az a kevéske hidrazin amit kapnak.
Ez azt jelenti hogy miután az Ariane-5 ESCA végfokozatának kikapcsolása után mindkét űreszköz leválik és pár napon belül végez egy nagyon kis pályakorrekciót, és külön külön jutnak el az L2 közelébe.
Gaius Baltar · http://cydonia.blog.hu 2009.05.07. 18:40:09
kosz, javitva.
KGyST · http://repules.tumblr.com 2009.05.10. 09:15:27
Én értem, hogy erre a feladatra ez kell, de mért nem tudtak rácsavarozni egy rohadt CCD-t? Ezeket ennyire nem érdekli a PR? Planck tudományos programja alapján egyébként lehet, hogy még izgalmasabb is lesz a Herschelnél.
lacalaca · http://cydonia.blog.hu 2009.05.12. 13:31:00
Két bolométer és egy heterodyne detektor van a Herschelen. A bolométer esetében minden pixel egy pici hőmérőt jelent, aminek a beérkező foton megváltoztatja a hőmérsékletét, és ezt elektromos jellé alakítja. A heterodyne pedig gyakorlatilag közelebb van a rádióvevőhöz, mint a ccdhez.
Jártam egy félévet Bonnban egy pali órájára, aki ilyen méréseket csinál az APEX távcsővel az Atacama sivatagban. Mutatott olyan szubmilliméteres forrásokat, amihez gyakorlatilag semmilyen más hullámhosszon nem találtak párt. Valószínűleg olyan mélyen porba ágyazott aktív galaxismagok illetve csillagkeletkezési helyek lehetnek, amiket csak így tudunk észlelni. Szóval elég izgalmas ez.